Fél évvel budapesti őrizetbe vételük után sincs döntés az ukrán milliárdos politikus, Alekszandr Sepelev és felesége kiadatásáról. A kormány átadná Kijevnek a Magyarországon menedékjogot kért házaspárt, a bíróság azonban decemberi döntésével ezt megakadályozta. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal azonban ódzkodik a menekültstátusz megadásától. Sepelevék ügyvédje szerint a BÁH kormányzati akaratot tükröz. Az időhúzás és a jogsértések ellen tiltakozva a négygyermekes Galina Sepeleva ügyvédje útján közölte: éhségsztrájkba kezd, amit ügyük jogszerű lezárásáig akar folytatni.
A magyar kormány állítólag nagyon akarná, egyelőre azonban mégsem sikerült kiadni Kijevnek az ukrán kérésre nyáron letartóztatott ukrán milliárdos bankár-politikus Alekszandr Sepelevet és feleségét. Hiába tárgyalt erről hírek szerint Pintér Sándor belügyminiszterrel ukrán kollégája, a szeptemberben Budapestre látogatott Vitalij Zaharcsenko, és hiába üzenték meg újságíróknak bizalmasan kormányzati források, hogy a sikkasztással és gyilkossággal vádolt Sepelev, valamint felesége kiadatása hamarosan megtörténik.
A bíróság ugyanis a december 9-i tárgyalás után úgy döntött, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) megalapozatlanul utasította el a házaspár menedékkérelmét arra hivatkozva, hogy kanadai állampolgársággal is rendelkeznek. Ezzel a bíróság megakadályozta, hogy a jogállamiság tekintetében ingatag Ukrajna megkapja a büntetőperre hazavárt Sepelevet, akire életfogytiglani börtön is várhatna. (Sepelev ukrajnai megítéléséről és a vele kapcsolatos ügyekről korábbi cikkünkben olvashat.)
Sepelev szerint politikai ügy zajlik ellene, miután korábban – az Ukrajnában 2012 augusztusában hét év börtönre ítélt exkormányfő, Julija Timosenko szövetségeseként – a Batykivscsina színeiben szerzett parlamenti mandátumot. (Igaz, 2010-ben kizárták a pártból, mire ő az elnökválasztást abban az évben Timosenkóval szemben megnyert jelenlegi elnök, Viktor Janukovics mögött álló Régiók Pártja – PR – frakciójához csatlakozott. Innen 2012 elején a függetlenek közé ült át.)
Ám a budapesti bíróság decemberi döntésével nem zárult le a fél éve fogvatartott házaspár kálváriája: a BÁH ugyanis – bár a törvény szerint soronkívüli eljárás illeti meg a fogvatartásban lévőket – mostanáig nem döntött a menedékstátusz megadásáról, amely kizárná a kiadatást és lehetővé tenné házaspárnak, hogy Magyarországon korlátozás nélkül mozogjon.
„A bíróság hatályon kívül helyezte a BÁH törvénysértőnek ítélt elutasító döntését, amely arra épült, hogy a kérelmezőnek a kanadai állampolgársága is van. Ez azonban önmagában kevés, tényleges védelemnek is kell mögötte lennie az adott állam részéről, ám Kanada a kérésemre – a BÁH efelől nem érdeklődött, noha a kérelem elbírálásakor kellett volna – közölte: a védelmet akkor biztosítják, ha Sepelevék az országba érkeznek” – magyarázta a házaspár ügyvédje. „Ezek után mi lehet a kérdés? Hogy Ukrajna jogállam? Ahol ez EU szerint Julija Timosenkót is politikai alapon börtönözték be?” – kérdezte Bősze Ferenc, aki a tárgyalás után arra számított, hogy január 6-ára a BÁH meghozza a bírósági döntéssel összhangban lévő határozatát. „Ehelyett bizonytalan időre elhalasztották a döntést. Eltelt tehát harminc nap, és nem történt semmi.”
A hír hallatán Galina Sepeleva közölte Bőszével: éhségsztrájkba kezd, tiltakozva a fogvatartásának esetenként jogsértő körülményei ellen, ő és férje ügyének mielőbbi jogszerű lezárása érdekében – erről az ügyvéd a pénteki budapesti sajtótájékoztatón számolt be.
„Ukrajnában a hatalomnak férjem, Alekszandr Sepelev azért szükséges, hogy kínzásokkal vallomást verjenek ki belőle Julija Timosenko ellen, majd megöljék, én pedig, azért, hogy kínzásokkal olyan dokumentumok aláírására kényszerítsenek, amelyekkel el tudják kobozni a nevemre bejegyzett ingatlanokat" – közölte írásban Sepeleva, hogy mit tart a kiadatást kérő ukrán állam valódi indítékának.
A december 9-i bírósági tárgyalást több meglepő esemény előzte meg: november 18-án egy ügyvédi iroda munkatársa belopódzott a kezelőirodába és Sepelev képviselőjének kiadva magát kikérte a teljes iratanyagot. A kezelőiroda munkatársának szándékos megtévesztéséről szóló történetet a Fővárosi Közigazgatási Bíróság elnöke írásban megerősítette Bőszének, aki feljelentést tett. „Persze az ügyben nem történt semmilyen előrelépés” – mondta az Indexnek Bősze.
„Már korábban is jeleztük, hogy a kutakodás nem előzmény nélküli. Van olyan magyar család, aki folyamatosan fenyegetéseket kap. A fenyegetés alátámasztására olyan adatokat használnak, amelyekből kitűnik, hogy lehallgatják a család, valamint a Sepelev házaspár hozzátartozóinak beszélgetéseit. Ha ez a titkosszolgálati tevékenység a magyar szervek kijátszásával történik, az baj, ha tudtával, az nagy baj, ha közreműködésével, az még nagyobb baj” – írta Bősze a Központi Nyomozó Főügyészségnek címzett szerdai levelében.
Az ügyvéd szerint az is elgondolkoztató, hogy a Blikk – amelynek értesülését az MTI is átvette – már november 14-én arról cikkezett: megszületett a bírósági döntés Sepelevék kiadatásáról. Bősze a bíróságnál érdeklődött, hogy valóban ügyvéd és idézés nélkül került-e sor az így nyilvánvalóan jogszerűtlen tárgyalásra. „A levelemre még aznap válaszolt a bíróság, megküldve az idézést, kitűzve a tárgyalást december 9-re. Ebből láthattam, hogy a bíróságot is zavarja ez a hír, hiszen a döntés megelőlegezése önmagában is tekintélyromboló a számára. Itt ugyanis nem egyszerűen egy hírlapi kacsa jelent meg, hanem egy magas szinten elhatározott szándék került így nyilvánosságra” – mondta az Indexnek a pénteki sajtótájékoztató előtt Bősze.
„A per során kiderült, hogy a BÁH egyértelműen egy kormányzati akarat kifejezője. A kormányzati akaratot szem előtt tartó döntése azonban nem állta ki a törvényesség próbáját” – jelentette ki az ügyvéd, aki szerint a BÁH „most hozhat egy jó és egy rossz döntést". Utóbbi esetben ismét a bíróság következik. Bősze szerint akkor már nem a BÁH kap újabb lehetőséget a menedékstátuszról szóló kérvény elbírálására, hanem maga a bíróság fogja kimondani a végső szót a Sepelev házaspár magyarországi tartózkodásának és szabadlábra helyezésének ügyében.
Bősze korábban is többször elmondta, hogy Sepelev kiadatásáért rendkívül aktívan lobbizik Magyarországon Szerhij Gyagyecsko. A 38 éves üzletember annak a Rodovid Banknak volt az alelnöke, amely sok más bankkal együtt csődölt be Ukrajnában a 2008-as pénzügyi válságban. Timosenko 2009-ben – ekkor még kormányfőként – döntött a bank állami konszolidációjáról, amire a költségvetésből mintegy hárommilliárd eurót költöttek. A kormányfő a bank felügyeletét lényegében Sepelevre bízta.
Gyagyecsko és Sepelev konfliktusa innen ered: a Sepelev mellett állók szerint Gyagyecsko el akarja kerülni, hogy valaha számon kérjék rajta a bank bedőlésével eltűnt összegeket, a Gyagyecskónak igazat adók szerint pedig Sepelevnek azért állna érdekében Gyagyecso likvidálása, hogy ne derüljön ki, hogy a bank korántsem volt akkora gödörben, mint amennyi pénzzel az államosítás után Timosenkóék betemették azt, lényegében erre hivatkozva síbolva el költségvetési pénzeket.
Gyagyecsko ellen 2012-ben ismeretlenek merényletet hajtottak végre. Igaz, az autójába csapódó 26 golyó egyike sem érte el, a szerencsés üzletember szerint azért, mert épp nagyon fájt a háta, így nem ült, hanem inkább feküdt az autó hátuljában. (Az ukrán ügyészség szerint az akciót Sepelev rendelte meg.)
Gyagyecsko igyekezett minél több kompromittáló anyagot eljuttatni a Sepelev menedékkérelmét elbíráló BÁH-hoz, amely – jogilag vitatható módon – befogadta a papírokat. Ellentétben a BÁH határozatot hatályon kívül helyező bírósággal, amely a zárt tárgyaláson Gyagyecsko jogi képviselőjét sem engedte megjelenni. (Bősze szerint Gyagyecsko és a hozzá közel álló körök jogosulatlanul jutottak a Sepelev ügyében eljáró magyar hatóságok iratanyagaihoz, és vele áll kapcsolatban a már említett ügyvédi iroda is, amelynek munkatársa Sepelev jogi képviselőjének kiadva magát tekintett bele az iratokba.)
Bősze pénteki sajtótájékoztatójára váratlanul eljött Gyagyecsko is. Az ukrán belügyminiszterrel jó kapcsolatban álló üzletembert és tolmácsát meglátva Galina Sepeleva édesapja, Mihail Fridental megszakította a sajtótájékoztatót és közölte: sokatmondó, hogy Gyagyecsko épp azzal a tolmáccsal együtt érkezik, aki Pintér Sándor és Vitalij Zaharcsenko budapesti szeptemberi találkozóján is részt vett. Ez szerinte összhangban van azzal, amiről Budapesten fogvatartott lánya is írt, éhségsztrájkját indokolva: a jelenlegi ukrán vezetés – amely Sepeleva szavai szerint megtéveszti Európát és a magyar kormányt is – kéz a kézben jár férje rosszakaróival.
„Meg akartam hallgatni azt a mesét, amit az ügyvéd itt elmondott, hogy aztán tudjam, mit kell cáfolnom" – indokolta az Indexnek Gyagyecsko, miért jött el a sajtótájékoztatóra. Szerinte „90 százalékban hazugságok hangzottak el”. Visszautasította, hogy illegálisan szerzett volna információkat Sepelev ügyének alakulásáról. „Sepelev ügyvédei maguk jelentették be egy sajtótájékoztatón, hogy ügyfelük menedékkérelemmel fordult a magyar hatóságokhoz, én is csak innen értesültem” – jelentette ki. Szerinte Magyarország nem is illetékes a menedékkérelem elbírálásában, mert az EU-ba Sepelev Franciaországon keresztül lépett be, ezért csak Párizs dönthetne ilyen kérdésben.
Gyagyecsko szerint az ő és családja élete veszélyben van Sepelev miatt, aki állítólag már egy újabb gyilkossági kísérletet rendelt meg Gyagyecsko ellen. „Négy embert már megöletett, az ötödikkel is végez, ha érdekében áll” – mondta Gyagyecsko.
A bankár szerint tévedés, hogy Ukrajna nem volna jogállam.„Az ország demokratikusabb lett, gyilkosságokban elképzelhetetlen, hogy jogszerűtlen döntések szülessenek a bíróságokon” – jelentette ki. Szerinte Sepelev nem a jogtalan eljárástól tart, hanem attól, hogy jogszerűen elítélik, miután a gyilkosságokkal megbízott végrehajtók ellene vallottak.
„A hatalomnak Alekszander Sepelev azért kell, hogy valljon Timosenko ellen, mindegy, hogy a vádak igazak-e. Ezzel az ukrán vezetés azt akarja igazolni a külvilág előtt, hogy Timosenko bebörtönzése nem politikai bosszú” – mondta ugyanakkor Mihail Fridental. Sepelev vagyonos apósa szerint ezzel veje megpecsételné a saját sorsát. A hatalomnak ezután már nem volna szüksége rá, az ellenzék pedig árulóként kezelné őt. Fridental szerint csak a hatalomváltás és Julija Timosenko szabadonbocsátása rendezhetné Ukrajnán belül is megnyugtatóan lánya és veje ügyét. A decemberi kijevi kormányellenes tiltakozásokkor bízott a változásban, ám ez a reménye egyelőre nem igazolódott be.