A melegekkel szembeni diszkrimináció volt a a rendőrség részéről, hogy 2012-ben megpróbálták betiltani a Budapest Pride felvonulást. Ezt mondta ki csütörtökön a Fővárosi Törvényszék. A bíróság megállapította, hogy bár meg lehetett végül tartani a rendezvényt, a résztvevők emberi méltósága attól még sérült. A per nyertesei abban bíznak: a döntés elejét veheti az újabb betiltási kísérleteknek.
A Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett ítéletében kimondta: diszkriminatívan járt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), amikor 2012-ben megtiltotta a Meleg Méltóság Menetét.
A rendőrség 2012 áprilisában többek között arra hivatkozva tiltotta meg a melegfelvonulást, hogy a rendezvény miatt a közlekedést más útvonalon nem lehet biztosítani. Ezzel lényegében megismételte 2011-es érvelését, amikor szintén be akarták tiltani a felvonulást. A Pride-ot végül mindkét évben meg lehetett tartani, mert a bíróság mindkétszer hatályon kívül helyezte a tiltó határozatokat.
A Helsinki Bizottság jogvédő szervezet 2012-ben, a betiltás után a felvonulást szervező Szivárvány Misszió Alapítvánnyal egyeztetve felajánlotta a segítségét azoknak, akik úgy érezték: az egyenlő bánásmódhoz való joguk megsértése miatt személyiségi jogi pert indítanának.
A most lezárult pert végül a Háttér Társaság a Melegekért mint közérdekű igényérvényesítő és egy magánszemély indította el a Helsinki Bizottság segítségével. A per alapja az volt, hogy hiába helyezte hatályon kívül a rendőrség tiltó döntését a bíróság, hiába lehetett végül megtartani a felvonulást, a diszkriminációval, a zaklatással, az emberi méltóság sérelmével, amit a betiltás okozott, a felperesek szerint szintén foglalkozni kell.
A BRFK azon az állásponton volt a perben információink szerint, hogy mivel a felvonulást végül megtarthatták, a panaszok szerintük okafogyottá váltak. Az ügyben két tárgyalási napot tartott a Fővárosi Törvényszék, az első május 2-án volt, a második csütörtökön, amikor már ítélet is született.
A Fővárosi Törvényszék ítéletében megállapította, hogy a rendőrség a betiltással
A rendőrséget bocsánatkérésre is kötelezte a bíróság.
"A jelentősége ennek az ügynek az, hogy a bíróság egyértelműen kimondta: a rendőrség diszkriminatívan járt el. Tehát nem csak arról van szó, hogy tévedtek, ügyetlenek voltak" - mondta az Indexnek Dombos Tamás, a Háttér Társaság munkatársa az ítélethirdetés után. Szerintük elképzelhető, hogy a per megindításának köze volt ahhoz, hogy 2013-ban már nem próbálta meg betiltani a rendőrség a Pride-ot. Dombos szerint "talán most már érzik a súlyát, hogy nem lehet csak úgy betiltani".
Az ügy magánszemély felperese, Feledi György melegjogi aktivista az Indexnek azt mondta: azért döntött a per elindítása mellett, mert "arcpirítónak" találta a rendőrség indoklását arról, hogy miért nem lehet megtartani a felvonulást. Olyanokkal érveltek ugyanis, mint hogy a felvonulás miatt trolik helyett környezetet nem kímélő dízelbuszokkal kellene helyettesíteni a közlekedést, vagy hogy az idős emberekhez nem tudna eljutni a mentő.
"Évtizedekkel veti vissza a munkánkat egy ilyen határozat" - jegyezte meg Feledi a rendőrség tiltó döntéséről. Szerinte ugyanis a rendőrség hozzáállása hivatkozási pont lehet mindenkinek, a Pride és a melegjogok ellenzőinek, mondhatják, hogy "hiszen a rendőrség is betiltotta a felvonulásotokat".
"Elégtételt éreztem a bíróságon" - mondta. Szerinte a legfontosabb, hogy a bíróság eltiltotta a rendőrséget a további felvonulások betiltásától, és erre lehet majd hivatkozni, ha esetleg később "olyan pártok kapnak erőre", akik újra megpróbálnák betiltatni a felvonulást. A per során a számára legérdekesebb kérdésre azonban nem kapott választ, így - ahogy fogalmazott - az "költői kérdés marad". Arra lett volna nagyon kíváncsi, hogy honnan jött a tiltás, ki volt az személy szerint, aki ennyire ellenezte a felvonulást.