Hidasi Judit, újságíró és író az Indexen írta meg kálváriáját, amelyet terhessége és szülése idején kellett átélnie. A lényeg dióhéjban, „kamikáze kísérletet" hajtott végre: nem volt hajlandó senkit sem lefizetni, de nemcsak a nővérkét és a nőgyógyászt, hanem a szülőorvost is beleértve, tehát úgy telt el a kilenc hónapja, ahogy az állam által finanszírozott keretek között elméletileg mindenkinek.

Állítása szerint a Péterfy-kórházban alig kapott segítséget, a gyermekével úgy bántak mint egy tárggyal, volt, hogy elfelejtették megetetni, és a végén a stressztől a teje is elapadt. Hidasi Judit szerdán a Facebookon közzétette Asbóth Ákos orvos levelét, amelyet az Indexen megjelent írására írt válaszként.

Asbóth felháborítónak tartja Hidasi azon általánosítását, hogy Magyarországon normálisan csak kenőpénz ellenében lehet szolgáltatást kapni, szerinte nem az a jellemző: „Magyarországon a polgárok zöme így tesz (nem fizet külön az orvosnak) mert egyszerűen nem tud vagy nem akar plusz terhet vállalni a nem kevés társadalombiztosítási járulékon felül".

Hidasinak nem volt gondja a terhesgondozással, profinak nevezte az orvost, amire Asbóth azt írja: „A rutinból „darált” aktuális vizsgálatokhoz csak annyit, hogy egyszer nézze meg, hogy hány pacienst kell egy rendelési idő alatt tisztességesen ellátni. Mi lennénk a legboldogabbak, ha alkalmanként 20-30 perc jutna egy kismamára". Szerinte a genetikai vizsgálatot bizonyos életkor felett kötelező javasolniuk, és hibának nevezi, hogy „Ön ezt kellő felvilágosítást követően nem kívánja igénybe venni és ez a tény nem kerül rögzítésre". Meglátása szerint az jó irány, hogy a dikaktórikus helyett együttműködő kapcsolat alakul ki az orvos és a páciens között.

Enyhe malíciával arra is kitért, hogy a szülőszobai körülmények azért voltak jók, mert azok, akik „nem érezték úgy, hogy bármit is rajtuk vagy gyermekükön "vertünk le”, alapítványi befizetéseikből segítenek nekik. 

Hidasi császárral szült, az ezt követő fájdalom és hangulat az orvos szerint viszont ismert lehetett Hidasi előtt is, de aztán rátér  arra, miért válaszolt: 

 Konkrét panaszaival nem akarok vitatkozni, hiszen ha Ön ezt így élte meg akkor biztosan nem alaptalanul állít ilyesmit, bár engedje meg, hogy azt, hogy gyakorlatilag Önhöz vágtuk a gyermeket, hogy Önt hibáztattuk azért mert nem indult meg időben a tejelválasztás, hogy naponta megaláztatások sorát kellett elviselnie kissé sarkos megfogalmazásnak érzem. A kórházi étrendet dietetikus szakember állítja össze, nyilván a lehetőségek korlátain belül… A mosdót sajnos zárnunk kell, mert kérdésére válaszolva annyit tudok mondani, hogy nemcsak a csap tűnik el, hanem sokszor a WC ülőke és a tükör is, a WC-papír sorsát gondolom ezek után ki tudja találni.

Az orvos szerint mindenkinek lehet rossz napja, ugyanakkor szerinte akkor tudott volna a leginkább a konkrét panaszokra megfelelő gyógyírt, ha felkeresi a kórház vezetőségét, és velük közli a problémáit. Hogy szükség van-e a kórház illetve az osztály alaphangjának a változtatására, Asbóth így felelt: nem ért egyet. Ugyanakkor sajnálja és elnézést kér, ha „valami valós bántalom érte".