Index Vakbarát Hírportál

Brutálisra sikerült a Klik eltitkolt átvilágítása

2014. január 27., hétfő 11:29

Hibás gazdasági döntések, valótlanságok állítása, rossz vezetési stílus és a jobbító javaslatok figyelmen kívül hagyása – sok egyéb mellett ezeket a megállapításokat írta le a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének tevékenységéről Szabó Balázs miniszteri biztos, miután hetekig vizsgálta az államosított közoktatás legfőbb irányító szervét. Szabót tavaly ősszel nevezték ki, hogy világítsa át a Kliket, azóta már nem kormánybiztos, és tevékenységéről sem adtak ki információt. Az Index megszerezte a munkája eredményeit összegző jelentést.

Tavaly szeptemberben kapott megbízást Szabó Balázs, a Magyar Közút Zrt. korábbi informatikai igazgatója, hogy tekintse át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) eddigi tevékenységét, és fejlesztési javaslatokkal segítse a hatékonyabb működést. Miniszteri biztosi kinevezéséhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem fűzött magyarázatot, viszont sokan tudni vélik, hogy az ötlet egyenesen Orbán Viktortól jött, mert a miniszterelnök elégedetlen volt az állami kézbe vett közoktatási rendszert irányítani hivatott mamutszervezettel.

Szabó Balázs három hónapos szerződése december közepén lejárt, megbízását nem hosszabbították meg. Az Index információi szerint nem azért váltak meg a magát a munkába nagy energiával belevető informatikai menedzsertől, mert megoldódtak a Klik működési problémái, hanem azért, mert rövid működése során olyan jelentéseket készített, amelyekben túlságosan élesen és kertelés nélkül írta le a számos belső interjúra, adatgyűjtésre alapozott megállapításait.

Ezt támasztja alá az Index által megszerzett november 15-i keltezésű összefoglalója is. A 60 oldalas (rész)jelentésben Szabó a

A jelentésben egyáltalán nem kímélte a centralizált országos közoktatás élére állított Klik-elnök, Marekné dr. Pintér Arankát, sőt az esetek jó részénél személyesen őt tette felelőssé a hibákért.

A miniszteri biztos már a bevezetőben egyértelművé tette véleményét: a Klik elnöke

„nem képes hatékonyan működtetni a szervezetet”.

Az elnöknek sikerült olyan helyzetet teremtenie, hogy egy évvel az indulás után az öt legfontosabb főosztály élén személyi változások várhatók.

A jelentés személyesen az elnököt hibáztatja a 2013-as gazdálkodás szakszerűtlenségéért és a szervezet 2014-es költségvetésébe kódolt, az év végére akár 50 milliárdosra duzzadó hiányáért is.

„A Klik nem költséghatékony”

– állítja Szabó hozzátéve, hogy az elnök nem tette meg a szükséges lépéseket a költségracionalizálás területén.

„Óvatos becslésem szerint 2014-es naptári évben 2 milliárd forintot kellett volna hatékonyságnöveléssel megtakarítani. Ez felveti a közpénzek hatékony felhasználásának nem teljesülését.”

Az ország általános és középiskoláit összefogó szervezet főként azzal tudna spórolni, ha nagy tömegben, egyszerre vásárolná meg a működéshez szükséges eszközöket: a nagy közbeszerzések kiírása azonban nem történt meg. A biztos szerint az ésszerű gazdálkodást akadályozta az is, hogy az átvilágítás idején még nem volt pontos kimutatás a Klik-vezetés kezében a közoktatásban dolgozó tanárok létszámáról, enélkül pedig nem lehet pontosan tervezni.

A belső vizsgálat feltárta, hogy az elszámolások is sokszor törvénytelenül, utólagos lepapírozással zajlottak. A miniszteri biztos talált olyan esetet, amikor a Klik úgy egyenlítette ki a beszállító cég számláit, hogy a szervezet központjában 10 hónappal az első teljesítés után még mindig azon ügyködtek, hogy visszamenőlegesen elkészítsék a szerződést. Az adatrögzítések is pontatlanok voltak:

„megnézve a szerződéseket 1642 darab budapesti szerződésből 685 nem rendelkezik iktatási (nyilvántartási) számmal. Ez a szerződések 41,7 százaléka. Ez jelentős szám.”

A tanulmány név nélkül ugyan, de Mareknét hibáztatja a Klik informatikai problémái miatt is. Gazdasági számítások, előzetes szakmai tervezés nélkül választották ki a hardvereket, amelyek aztán nem váltak be, sőt nehezítették a hálózat működését. Szabó szerint a Klik neki végig azt kommunikálta, hogy nem a szervezet választotta a megvalósított hibás hibrid megoldást, azonban ez

„az állítás nem felel meg a valóságnak”.

A miniszteri biztos szerint az elnök félretájékoztatta az irodaház kiválasztásával kapcsolatban is. A központi iroda kiválasztásával azért foglalkozott, mert a Klik budapesti irányító központja folyamatosan helyszűkében van, holott az induláskor Marekné választhatta ki az irodaházat. Kiderült, hogy a kínálatból olyan irodaházat választott, amelyben eleve nem férhetett el a 130 fősre tervezett csapat fele-harmada. A jelentés szerint a Nádor utcai ingatlan sok tekintetben jóval drágább is, mint a piaci átlag.


Nagyobb térképre váltás

„A KLIK elnöke tájékoztatásában valótlanságot állított az épület állaga tekintetében, hiszen történtek felújítások a beköltözés után és a jelenlegi állapota sem tekinthető kielégítőnek. A KLIK elnöke tájékoztatásában valótlanságot állított az épület informatikai ellátottsága tekintetében. A bérleti szerződés több ponton is aggályos, és nem a KLIK érdekeit képviselik”

– vonta le az elhelyezéssel kapcsolatos elnöki intézkedésekből a tanulságokat Szabó.

Az Emmi Köznevelési Államtitkárságán Szabó tevékenységéről azt mondták, álláspontjuk szerint kifogástalanul végezte el a számára kitűzött feladatokat. Arra a kérdésre, hogy felhasználták-e már az átvilágítás eredményeit, annyit mondtak, hogy a Klik „működését gyorsabbá, hatékonyabbá tevő javaslatok beépülnek majd a szervezet formálódó szervezeti működési szabályzatába”. A Hoffmann Rózsa által vezetett államtitkárság szerint a szerződéshosszabbításra nem volt szükség: „a biztos határozott idejű megbízása az adott feladat elvégzéséig szólt, így annak meghosszabbítását semmi sem indokolta”.

Rovatok