A diplomamentő programmal a kormány két legyet üthet egy csapásra: jelentősen javíthat a diplomásstatisztikákon, illetve tízezer tanítvánnyal és pénzinjekcióval segítheti a válságban lévő nyelviskolai vállalkozásokat. Az egyik cég vezetője csak reméli, hogy most nem a nagy vagy a baráti nyelviskolák viszik el az üzletet, ahogy ez egy korábbi TÁMOP-os pályázatnál történt. Ezt a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete sem szeretné: 70 százalékos sikerarányt vállalnának, de ehhez előírnák, hogy az állami pénzen tanulók látogassák is az órákat.
Ahogy az előző években, tavaly is körülbelül 50 ezren kaptak diplomát. Az egyetemet és főiskolát elvégzők száma azonban ennél jóval több lehetett. 2013-ban is több ezer olyan ember lehetett, aki minden vizsgáját megcsinálta, megírta a szakdolgozatot és államvizsgázott is, a diplomáját mégsem kapta meg, mert nincs nyelvvizsgája.
Régóta így megy ez. Egy ideig még záróvizsgázni sem engedték a hallgatókat nyelvvizsga nélkül, később ezt azzal lazították, hogy csak a diplomát nem adták oda. A rendszeren fennakadók száma évről évre halmozódott. A legfrissebb adatok szerint a tavalyi több ezer diákkal együtt ma összesen 49 370 embert választ el csak a nyelvvizsga a diplomától.
Egy felmérés szerint a végzettek 20-22 százaléka azért nem kapja meg az oklevelet, mert nincs nyelvvizsgája. Az arány egyetemenként különbözik: az agrár- és a művészeti felsőoktatási intézményekben a hallgatók több mint a felének nincs nyelvvizsgája a képzés végére, ez az arány az ELTE-n, a Budapesti Corvinus Egyetemen vagy a Rendőrtiszti Főiskolán 10 százalék alatt van, a Semmelweis Egyetemen pedig 3 százalék alatt.
Pedig a követelmények nem túl magasak – legalábbis nem olyanok, amit a hagyományos felfogás szerint a többség elvárna a diplomás emberektől. Míg a nyelvoktatás helyzetéről szóló Fehér könyv szerint a felsőoktatásnak már arról kellene szólnia, hogy a diákok egy vagy két idegen nyelvből szaknyelvi ismereteket is szereznek, ehelyett az elvárás a legtöbb helyen mindössze egy középfokú (B2) nyelvvizsga. Aki már letett ilyet, az tudja, mire alkalmas ez a való életben. Ilyen tudással az ember legfeljebb az egyetemi kocsmában tudja kifejteni a nézeteit angolul, de semmiképpen sem egy szemináriumon.
A Fehér könyv szerint 144 alapszak közül csak 12-nél követelnek meg a képzés végén szaknyelvi vizsgát, 2 esetben pedig két szaknyelvi vizsgát. A mesterszakokon sem sokkal jobb a helyzet: a vizsgált 239 szak 85 százalékában elég egy középfokú. Mindössze 7 szakon követelnek meg felsőfokút, kettőn egy felsőt és egy középfokút, és egyetlen egy szakon kell két felsőfokú a diplomához. Sok helyen még a doktori képzéshez is elég két középfokú nyelvvizsga.
Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke és az ELTE rektora üdvözli a kormány diplomamentő akcióját, a nyelvvizsga-kötelezettséget semmilyen esetben nem lehet elengedni. A diplomamentés nem mentesít ez alól, hanem támogatja a nyelvvizsga megszerzését. Mezey szerint a nyelvvizsga hiánya miatt elúszó ELTE-s diplomák száma elenyésző, de egyes vidéki felsőoktatási intézmények konkrét szakjain ez komoly problémát jelent.
Szintén nem jellemző ez a Budapesti Corvinus Egyetemen, mivel a hallgatók magas pontszámokkal kerülnek be ide, és általában már egy-két-három nyelvvizsgát hoznak magukkal – mondta Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora. Szerinte a diplomamentés akkor jó, ha megfelelő szintű nyelvtudást biztosít, önmagában a papír megszerzésére koncentrálni értelmetlen. Annak az okát is keresni kell, miért jutnak el a diákok a diplomaszerzés küszöbéig stabil nyelvtudás nélkül. A rektor szerint intézményük biztosítja a használható nyelvtudás megszerzéséhez a feltételeket, az általános nyelvoktatás mellett közgazdasági és külügyi szaknyelvet is oktatnak, és az idegen nyelvű kurzusaikkal szorgalmazzák, hogy a diákok ne csak nyelvet, hanem szakmát is tanuljanak idegen nyelven.
Aki úgy érkezik az egyetemre, hogy nincs nyelvvizsgája, annak ezt nem könnyű bepótolni egyetemi éveiben. Az egyetemek saját és általában térítésmentes nyelvi képzése a korábbi évek megszorításai miatt erősen leépült. A Fehér könyv szerint ezért a nyelvi képzésben a hangsúlyt a középiskolára, illetve erre az időszakra lenne érdemes helyezni. Nagyon ösztönző hatással volt a nyelvtanulásra (pontosabban a nyelvvizsgázásra), hogy az egyetemi felvételiken egy ideig komoly pluszpontokat lehetett ezzel szerezni.
Az utóbbi időben ez is megváltozott, ami már a nyelvvizsga-statisztikákban is tetten érhető. Ma ugyanis már a szükséges pluszpontok többségét (összesen 100-at) két emelt szintű érettségivel lehet megszerezni, két középfokú nyelvvizsgáért viszont csak 40 pont jár. Nyelviskolák vezetői a demográfiai csökkenés és más okok mellett ezzel is magyarázzák, hogy míg 2010-ben még 173 000 nyelvvizsgára jelentkeztek be, 2013 decemberére ez a szám több mint 30 százalékkal csökkent, és már csak 125 ezer.
A nyelvvizsga nélkül a tanulmányaikat befejezni nem tudók tömegeinek átengedésére már több könnyítést vezettek be. 2005-ben a 40 évesnél idősebbeknél engedték el a nyelvvizsgát, 2012-től 2015-ig pedig nyelvvizsga nélkül vagy az egyetemeken letett könnyebb nyelvi vizsgákkal lehetett megszerezni a diplomát. Az utóbbi javaslatot beterjesztő Pokorni Zoltán ezt azzal indokolta, hogy a diákokra fordított közpénz így nem hasznosul: ezek a fiatalok nyelvtudás és diploma hiányában csak középfokú végzettséget igénylő munkára tudnak elszegődni.
Zoltán 30 éves. Négy éve államvizsgázott szociálpolitika szakon, de diplomáját máig nem kapta meg. Azt mondja, az egyetemen ugyan járt egy kicsit angolra és spanyolra is, de ennek nem sok eredménye volt. Az elmúlt négy évben több helyen dolgozott, ahol nem kérték a diplomát. Munkahelyei egy részén egyáltalán nem kellett idegen nyelvet tudni, másutt viszont használt idegen nyelvű forrásokat a munkájához. Mostani munkahelyére is úgy vették fel, hogy előtte tesztelték, meg tud-e érteni egy komolyabb angol szöveget. Ment neki.
Balázs 41 éves. Nincs nagyon nyelvérzéke, ezért sem tudott nyelvvizsgázni az egyetem végéig. Eddig mindig talált munkát úgy, hogy a diplomáját sem kellett bemutatni, és az idegen nyelvet sem kellett használnia. Ez az elmaradt kötelezettség azonban végig kísértette, így az elmúlt években mindig tanulgatott angolul, az elmúlt három évben viszont áttért a németre, és nyelvtanfolyamra is járt. Valamennyire mindkét nyelven ért és ki tudja fejezni magát, de nyelvvizsgázni még egyikből sem tudna.
A kormány most bejelentett 3 milliárd forintos diplomamentő programjára mindketten azt mondták, ezt nekik találták ki, és ha megismerik a részletes feltételeket, bele is vágnának. A korábbiakhoz képest most nem egyszerű könnyítésről van szó: az állam 3 milliárd forintot szán arra, hogy ezeket az embereket nyelvtanfolyamra küldje.
Nézzük, mit lehet tudni erről most. A programot indító Nemzetgazdasági Minisztérium és az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. kedden tette közzé a részleteket.
A 3 milliárdos programmal a kormány két legyet üthet egy csapásra: jelentősen javíthat az unió felé a diplomásstatisztikákon, másrészt ezzel a pénzinjekcióval kicsit megsegítheti a válság hatását igencsak megérző nyelviskolai vállalkozásokat.
Ha a program sikeres lesz, az ország jelentősen javítani tudja a diplomások arányának statisztikáját, és az egyetemi lemorzsolódásra utaló számokat is. A 2013 végén véglegesített felsőoktatási stratégiában is az olvasható, hogy az „irreális” nyelvvizsga-követelmények „ésszerűvé tételével” 15-18 százalékkal lehetne növelni a diplomát szerzők arányát, és ezzel kiderülne, hogy a lemorzsolódás semmivel sem rosszabb, mint más országban.
A kormány most szerencsére nem könnyítéshez folyamodik, hanem segítséget ad a nyelvi képzéshez. Ma egy csoportos nyelvtanfolyamon az egy főre eső ár átlagosan 1000 forint/óra. Kiszámolható, hogy az állam így a tanfolyam hosszától függően egyénenként 120-240 ezer forinttal támogatja a hoppon maradt diplomások képzését (ha tízezer résztvevővel számolunk, a 3 milliárd forintból fennmaradó összeg nagy részét a regisztrált álláskeresőknek kifizetett nyelvvizsgadíjak teszik majd ki).
Kis túlzással a hazai nyelviskolák messiásként várják a diplomamentést, a válság ugyanis őket is érzékenyen érintette. Előbb a lakossági tanfolyamok iránt csökkent a kereslet, majd a sok cég számára túlélést jelentő vállalati oktatás is harmadára zsugorodott. Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke korábban azt mondta: a 100-120 regisztrált nyelviskola közül minden tizedik a csőd szélén áll.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által kezdeményezett programmal most legalább 10 ezer hallgatót kaphatnak. A nagy kérdés az, hogy kik.
„Csak remélni merem, hogy ez nem olyan lesz, mint a múltkori TÁMOP-pályázat, amit a nagy nyelviskolák vittek el, mi meg csak alvállalkozóként szállhattunk be” – mondta az Indexnek egy vidéki nyelviskola vezetője. A programban részt vevő nyelviskolákat hivatalosan február elejétől választják ki, de ennek részletei még nem ismertek. Annyit tudni, hogy a nyelviskolákat régiónként választják ki, a tanfolyamok pedig nagyrészt a megyeszékhelyeken zajlanak.
„Az eddig megjelent leírás több olyan elemet is tartalmaz, amely a szakmai szervezetek kérésére került be. Bizakodóak vagyunk, hogy a részletes kiírás megalkotásakor a további javaslatainkat is figyelembe veszik” – mondta erre az Indexnek Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. A szervezet ezért fontosnak tartja, hogy olyan képzőintézmények kapjanak lehetőséget, amelyek saját maguk, alvállalkozók bevonása nélkül meg tudják valósítani a tanfolyamokat. Berényi szerint ezért célszerű előnyben részesíteni azokat a helyi képzőket, akik többéves tapasztalattal rendelkeznek a nyelvvizsgára való felkészítésben, maguk is nyelvvizsgahelyek, vagy együttműködési szerződést kötnek egy nyelvvizsgaközponttal.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete a Nyelvtudásért Egyesülettel együtt azt is javasolja, hogy a képzést olyan minőségi képzők tartsák meg, amelyek felelősséget vállalnak egy megközelítőleg 70-75 százalékos sikerarányra. Ez igencsak magas szám ahhoz képest, hogy ma a nyelvvizsgára bejelentkezőknek általában 50-55 százaléka kapja meg azt a fokozatot, amit megcélzott.
Berényi szerint ezzel a magas vállalással a képző és a képzett is erősen érdekelt lesz a program sikerében. Ennek elérése érdekében azonban előírnák a diplomamentő programban részt vevőknek, hogy részletes szintfelmérő tesztet töltsenek ki a tanfolyam megkezdése előtt, az órák egy magas százalékán vegyenek részt, illetve megfelelően teljesítsék a menet közbeni felmérő teszteket.