Péntekről szombatra virradó éjjel, éjfél körül jelennek meg az országgyűlési képviselők legfrissebb vagyonnyilatkozatai a parlament honlapján. A képviselőknek 1997 óta kell vagyonnyilatkozatot tenniük, 2001 óta minden évben kötelesek újat kitölteni, és tavaly óta már nemcsak azt fenyegeti büntetés, aki nem teljesíti a bevallási kötelezettséget, hanem azt is, aki szándékosan hazudik a nyilatkozatában.

A 2012 áprilisában kihirdetett új országgyűlési törvény szerint ha kiderül, hogy egy képviselő “a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt”, akkor a mentelmi bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének kimondását.

A gyanús vagyonnyilatkozatokat a mentelmi bizottságnál vizsgálják ki. Ilyen vizsgálatot bárki kezdeményezhet, csak meg kell hozzá konkrétan jelölni a kifogásolt dolgot.

Tavaly kikértük Rubovszky Györgytől, a mentelmi bizottság KDNP-s elnökétől az eddigi vizsgálatok mérlegét. Kiderült, hogy az 1998-2002-es ciklus óta, mióta lehetőség van vagyonnyilatkozati eljárás indítására, összesen 24 ügyben indult ilyen. 22 ügyben elutasították, illetve megszüntették a bizottsági elnökök az eljárást. Orbán Viktor vagyonnyilatkozatán például 2002-ben és 2012-ben is hiába próbáltak fogást találni.

Az érintett képviselőknek mindig sikerült a vizsgálódókat kielégítő magyarázatot adniuk. Sokszor feledékenységre és figyelmetlenségre hivatkoznak, de vannak kivételek: Torgyán József például a villaépítési botránya idején azzal jött, hogy félt a betörőktől, ezért nem írt igazat.

A 24-ből csak 2 ügyben folyt le teljes körűen az eljárás. Egyik sem képviselőt, hanem tisztségviselőt érintett: Polt Péter legfőbb ügyészt 2004-ben és Simor András MNB-elnököt 2012-ben. Mindkét ügyben nemleges volt a bizottsági eljárás eredménye, tehát azt állapították meg, hogy nem kell vagyonnyilatkozataikat javítaniuk.

2013-ban is volt ügy, több is. Az egyik főszereplője Láng Zsolt II. kerületi polgármester, fideszes országgyűlési képviselő volt, aki a Rózsadomb egyik kedvelt részén építkezett, de a vagyonnyilatkozata erre semmilyen módon nem utalt. Az Index becslései szerint több mint százmillió forintos építkezésre a politikus magyarázata szerint örökségből és családi segítségből telt. A mentelmi bizottság végül nem vizsgálta Láng vagyonosodását, az elnök elutasította az erre vonatkozó beadványt. A politikus egy évszámot pontosított a nyilatkozatában, és ezzel lezárult a dolog.

A másik 2013-as ügy Zsiga Marcellé volt. A fideszes képviselő ellen a Blikk kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást, mondván: vagyonnyilatkozatai alapján Zsiga nem rendelkezett elég forrással és jövedelemmel, hogy feleségével közösen megvásárolhasson egy 40 milliós házat. Ellene sem indult vagyonnyilatkozati eljárás, a mentelmi bizottság szerint kellő magyarázatot adott arra, honnan volt pénze házvásárlásra.

Tavaly óta legalább már egy kicsit könnyebb a dolga azoknak, akik a gyanús gazdagodás jeleire vadásznak, mert végre egyszerűbben össze lehet hasonlítani a régi és az új vagyonnyilatkozatokat.

Az új országgyűlési törvény előírta, hogy a vagyonnyilatkozatot csak a képviselői megbízatás megszűnése után egy évvel szabad levenni a parlamenti honlapról. Így végre vége lett annak a gyakorlatnak, hogy az új bevallás egyszerűen leváltotta a régit, úgy, hogy a régi el is tűnt a netről.

Most minden képviselő adatlapján megvan a 2011-es és a 2012-es évre vonatkozó bevallás, és szombatra virradó éjjel melléjük kerül a legfrissebb, a 2013-as is.