Hónapok óta nyomozunk a négymilliárd forintért vásárolt stadion-beléptetőkapuk után, de senki sem tud róluk semmit. Csányi Sándor MLSZ-elnök úgy tudta, hogy egy raktárban porosodnak, de az MLSZ sem találja a raktárt, a kapuk egyszerűen eltűntek.
Akkor tenné a legjobbat a magyar labdarúgással, ha Brüsszelben sikerülne eladnia a minisztersége végén beszerzett beléptetőkapunak nevezett fémlapokat, amik még mindig a raktárban állnak
– üzent Csányi Sándor Deutsch Tamás volt sportminiszternek tavaly októberben a Hollandiától elszenvedett 8-1-es vereség után kipattant vitában. A kijelentést követően megpróbáltuk megtalálni azt a raktárt, ahol a négymilliárd forintba kerülő berendezés porosodik.
Az Magyar Labdarúgó Szövetségnél kezdtük, ahol megígérték, hogy segítenek, de végül kiderült: senki sem tudja, hol vannak a kapuk. Az MLSZ után adta magát, hogy az egykori megrendelő sportminisztérium (GYISM) jogutódját, az Emberi Erőforrások Minisztériumát keressük meg. Némi várakozás után a Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárságtól megjött a válasz:
Az eredetileg 38 stadionhoz megvásárolt egységes beléptető és informatikai rendszerből fennmaradt – és jelenleg a BMSK Zrt. tulajdonában lévő – elemek az Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által 2011-ben indult Stadionbiztonsági Projekt keretében az MLSZ szakmai döntésének függvényében továbbra is felhasználhatóak.
Irány az állami Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt., az egykori állami beszerzőcég, a Sportfolió Kht. utódja. Korán örültünk.
A BMSK Zrt.-nek soha nem volt a tulajdonában a korábban a 38 stadionhoz beszerzett egységes beléptető és informatikai rendszer, így arról pontos információval sem rendelkezik.
– jött a válasz dr. Medvigy Mihály vezérigazgató megbízásából Kaszáné Szendrei Júliától.
A BMSK válaszáról meglepetéssel értesültek a minisztériumban, majd szóban értetlenkedésüket fejezték ki, hogy egyáltalán miért foglalkozunk ilyen régi történettel.
Miután hivatalosan zsákutcába futottunk, úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a legelejéről felgöngyölíteni a szálakat.
A beléptetőkapu-rendszerre 2001-ben, az állami stadionrekonstrukciós program keretében írtak ki tendert. A közbeszerzési pályázatot 4,8 milliárd forint értékben a T-Systems Dataware Kft. nyerte (a második helyezett Siemens ajánlata 1,8 milliárd forinttal olcsóbb volt). A végső döntést az akkori sportminiszter, Deutsch Tamás hozta. A cég leszállította a 400 jegynyomtatót, 500 számítógépet és monitort, 100 kamerát, 500 beléptetőkaput, a szervereket tartalmazó rendszert, ami végül összesen 4 milliárd forintba került az adófizetőknek. A 2002-es kormányváltás után a stadionrekonstrukciós program leállt.
Első lépésben megkérdeztük Deutsch Tamás egykori sportminisztert, mit tud a kapukról. Deutsch szerint a beléptetőkapuk a 2002-es kormányváltáskor lezajlott átadás-átvételkor még hiánytalanul megvoltak, ő akkor foglalkozott a milliárdos értékű eszközpark sorsával hivatalosan utoljára. A volt miniszter kijelentette: a sajtó azóta már számos alkalommal felmelegítette a beszerzési ügyet, de nem a megfelelő kérdéseket tették fel a kapukkal kapcsolatban. Deutsch szerint az igazi kérdés ebben a témában az, hogy hova tűntek a beléptetőkapuk.
Ezek szerint ezt tehát Deutsch sem tudja. Megpróbáltuk a szállító céget, hátha ott több az információ.
A 2001 szeptemberében a beléptetőkapukra kiírt tendert a T-Systems Dataware Kft. nyerte 4,8 milliárd forint értékben. (A T-Systems a zsíros üzlet reményében szállt be 2001-ben a Dataware-be, majd mikor az becsődölt, kénytelen volt olcsón kiszállni belőle. A Dataware most végelszámolás alatt áll.)
Megkerestük a Dataware egykori és jelenlegi vezetőit, mit tudnak az általuk leszállított, sőt egy darabig a Dataware által tárolt eszközökről.
Mi leszállítottuk a berendezéseket, aztán jött a kormányváltás, az új sportminisztérium, és elvitték a kapukat, nem tudjuk, hova.
– jött a kevés értékelhető konkrétumot tartalmazó válasz.
Deutsch Tamás 2002–2004 között hivatalban lévő utódját, Gyurcsány Ferencet megpróbáltuk elérni, ő azonban eddig nem reagált kérdésünkre.
Az biztos, hogy a beléptetőkapuk 2002 végén egy XI. kerületi raktárban voltak a Prielle Kornélia utca környékén. Itt nyilatkozta az Origónak Szilvásy György, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium akkori közigazgatási államtitkára, hogy
Dolgozunk azon, hogy hogyan lehetne legésszerűbben hasznosítani a raktáron heverő több milliárd forint értékű eszközöket.
Azt is hozzátette, hogy nyitottak minden megoldásra.
Megkerestük most is Szilvásy Györgyöt, hogy sikerült-e megoldást találni. Szilvásy emlékei szerint a kapuk a Sportfolió Kht. raktárában voltak akkoriban, de hogy onnan hová kerültek, azt nem tudja. Úgy emlékszik, sok hasznosítási lehetőség merült fel, kevés eredménnyel.
Azt hiszem, a rendszer számítógépeit hasznosították, de a kapuk használhatatlanok voltak
– közölte a volt államtitkár.
Megkerestünk egykori sportfoliós alkalmazottakat is, akik szintén nem emlékeztek, mi lett a beléptetőkapukkal.
Utolsó szalmaszálként még levelet írtunk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, ahol szintén segítséget ígértek, de érzékeltették, hogy ez nem fog hamar menni. Végül ők sem tudtak értékelhető információt adni.
Újpesten is kérdezősködtünk, hátha a Szusza Ferenc stadionban működő beléptető rendszer darabjai a kallódó eszközparkból származnak. Wintermantel Zsolt polgármester némi utánjárást követően azonban kiábrándított minket. A két rendszernek nincs köze egymáshoz, valahol van ugyan egy vagyont érő rakomány, de az újpestieknek saját kapukat kellett venniük.
Itt tartunk most, tulajdonképpen ugyanott, mint amikor elkezdtük. Most olvasóinkhoz fordulunk, hátha van olyan információjuk, amin továbbmehetünk. Ha igen, kérjük, írják meg erre az email-címre.