A föld továbbra is a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ birtokában van, de az új bérlők a hivatalos földhasználók, így senkinek nem jár a támogatás. 22 millió forintot bukhatnak rajta.
Hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Greenpeace Magyarország Egyesület a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vegyszermentesen művelt földjeinek védelmében. A keresetet az ORFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztályán adták be. Mellékeltek egy igazságügyi szakértői véleményt, az NFA haszonbérleti pályázati kiírását, azt a jelentést, amelyben az ombudsman is igazat adott Kishantosnak, és azt a 2012-es NFA-s belső anyagot, amelyben arról írtak, hogy a szubjektív pontok követhetetlen módon befolyásolták a korábbi Fejér megyei pályázatok végeredményét.
A feljelentéssel elsősorban azt szeretnék elérni, hogy Kishantos az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatás az idén lejáró ötéves támogatási ciklusának végéig művelhesse a földet, különben elvesztik az erre szóló európai uniós támogatást. Ez 2014-ben a teljes, 452 hektáros területre vetítve körülbelül 21,7 millió (a jelenlegi euróárfolyam mellett 22,4 millió) forintot jelentene.
Mivel a kishantosiak novemberben megtagadták a földek átadását az új haszonbérlőknek, akik szerintük törvénytelen pályázaton nyertek, tényszerűen továbbra is ők vannak birtokban, az új gazdák viszont bejegyeztették magukat a földhasználati nyilvántartásba. Ennek köszönhetően most senki nem jogosult az egységes földalapú támogatásra, mert annak feltétele, hogy egyrészt a használó ténylegesen is használja a földet, másrészt be is legyen jegyezve a nyilvántartásba – írta Dr. Nyírán Gergely, a Greenpeace ügyvédje.
Felmerül a kérdés, hogy amennyiben így mindenki elesik a támogatástól, miért nem adják inkább át a földet az új bérlőknek az AKG-hez kapcsolódó kötelezettségekkel együtt, holott erre a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) irányítása alatt álló Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tájékoztatása alapján volna lehetőség.
Ács Sándorné, a kishantosi ökogazdaság egyik ügyvezetője szerint azért, mert az új bérlők nem tudnák teljesíteni az AKG-támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, másrészt pedig az egyeztetések során egyetlen egyszer sem jelezték, hogy ilyen szándékuk lenne. A támogatás ugyanis szigorú feltételekhez kötött, ezek teljesítése pedig a kishantosi területen csak akkor rentábilis, ha a területek kompenzálják egymás veszteségeit. Ahhoz, hogy az új bérlők megfeleljenek az előírásoknak, a teljes területen kialakított vetésforgót kellene leképezniük a tíz részre szabdalt föld rájuk eső részén, ami nem lehetetlen, de „szakmailag nonszensz” – fogalmazott Ács Sándorné.
A Greenpeace közleménye szerint a támogatás átadása már csak azért sem volna lehetséges, mert a kötelezettségvállalási időszakon belül az első és az utolsó (ötödik) évben nem lehet a kedvezményezett személyén változtatni, Kishantos pedig idén lenne az ötödik évben. Ez a kitétel nem szerepel a támogatások átadásának feltételeit is részletező tavalyi tájékoztatóban, ugyanakkor az igen, hogy
Az 5. éves kötelezettség átadás/átvállalás benyújtási határideje 2013. augusztus 31.
Az új bérlők tavaly áprilisban értesülhettek a földek elnyeréséről, a hivatalos átadás/átvétel dátuma azonban október 31. lett volna. Kérdés, hogy tudtak-e az átvállalás határidejéről (bár ezt azért nem lehetett túl bonyolult kideríteni), illetve, hogy egyáltalán tisztában voltak-e azzal, hogy át kellene vállalniuk az AKG-támogatást. Az új gazdák bérleti szerződésébe ugyanis állítólag beleírták, hogy a program lejártáig ökológiai gazdálkodást kell folytatniuk, de ez nem feltétlenül egyenlő az AKG szerinti gazdálkodással – mondta Ács Sándorné, aki szerint a szerződés ezzel kapcsolatban nem fogalmaz egyértelműen, az AKG átvállalását ugyanis nem tették kötelezővé.
A Greenpeace által indított per nem az első jogi lépés a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ földjeinek védelmében. Az ökogazdaság a pályáztatással kapcsolatos szabálytalanságok miatt korábban panaszt nyújtott be a vidékfejlesztési miniszterhez (erre nem érkezett válasz) és alkotmányossági panaszt tett (erről kiderült, hogy idő előtt és jogosítvány nélkül).
A földek átadásának megtagadása után birtokvédelmi eljárást is indítottak, csakúgy mint az új bérlők. Utóbbiak nyolc keresete közül ötöt elutasítottak, a kishantosiakét beleértve pedig négy még elbírálás alatt van. Ezenkívül polgári peres eljárást indítottak a pályázati eljárások és az azok alapján kötött szerződések érvénytelenségének megállapítása érdekében, törvénysértésre és a jó erkölcs megsértésére hivatkozva.
A kishantosi biogazdasággal kapcsolatos korábbi cikkeinket itt olvashatja.