Áder János köztársasági elnök aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt. Ezt az államfő hivatala közölte hétfőn délben.
Megállapítom, hogy a törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott. Ezért a törvényt a mai napon aláírtam és kihirdetését elrendelem.
– írta Áder János.
A köztársasági elnök ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a kérdésről nem lehet népszavazást tartani. Mint írta:
Egyes pártok indítványára figyelemmel ezzel egyidejűleg megvizsgáltam a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is. Megállapítottam, hogy az alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ilyen kezdeményezést Magyarország egyetlen polgára, így maga az államfő sem tehet.
Az Áder által hivatkozott pont azt mondja ki, hogy nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségről nem lehet országos népszavazást tartani.
Az államfő a paksi bővítés ellen tiltakozó akciókra is reagált. Ezekről azt írta, hogy ő az esküjével az alkotmányos rendelkezések betartására vállalt kötelezettséget, ettől pedig
sem petíciók, sem utcai demonstrációk, sem zsarolás, sem nemzeti zászlónk „túszul ejtése” nem téríthetnek el
– írta közleményében Áder János.
Áder János érvelésével több probléma is van. Az államfő arra hivatkozik, hogy nem állnak fent a törvény visszaküldésének alkotmányos feltételei. Arra azonban nem tér ki, hogy miért nem emelt politikai vétót: ha elvi kifogásai vannak egy jogszabály ellen, azt egyszer visszaküldheti a parlamentnek, ahol ismét szavazni kell róla. Az, hogy erre most nem került sor, azt jelzi, hogy Ádert hidegen hagyják a bővítés ellenzőinek a döntés elhamarkodottságával, átláthatatlanságával, természeti és gazdasági hatásaival, és az orosz gazdasági befolyás növekedésével kapcsolatos aggályai.
A másik probléma az, hogy Áder érvelése olyan, mint a saját farkába harapó kígyó: azt mondja, hogy nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani. Csakhogy a nemzetközi szerződés épp attól lett (magyar részről) érvényes, hogy ő aláírta az azt kihirdető törvényt.Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin január 14-én állapodott meg arról, hogy az orosz Roszatom építi meg a paksi atomerőmű két új blokkját. A beruházáshoz az oroszok 3000 milliárd forintos hitelt adnak 30 éves futamidőre. A magyar félnek ehhez még kb. 750 milliárd forint önerőt kell adnia. A teljes költség ennél jóval magasabb lehet. Az építkezés jövőre kezdődik, az első blokk 2023-ban kezdheti meg működését.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt csütörtökön a köztévében jelentette be, hogy sávos, 3,95-4,95 százalék lesz annak a 2025 és 2046 között törlesztendő euróhitelnek a kamata, amit a paksi bővítésre ad Oroszország. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és az 21 évig tart, de előtörleszthetünk, ha valamiért hirtelen sok pénzhez jutnánk. A Népszabadság számításai szerint a 21 törlesztési év alatt a tőke és a kamat mai áron évente átlagosan körülbelül 300 milliárd forinttal terheli majd a költségvetést.
A Paks orosz hitelből történő bővítéséről szóló megállapodás megkötése óta gyakorlatilag folyamatosak voltak a döntés tartalma és annak titkossága elleni demonstrációk. A sort az LMP kezdte, majd az Együtt-PM folytatta, akiknek több aktivistájukat őrizetbe is vették, amiért bementek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium épületébe.
Ezt követte az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Paks Vobiscum? és a Védegylet közös civil tüntetése, majd az Összefogás pártjainak közös demonstrációja, ahol Gyurcsány Ferenc lehazaárulózta Orbán Viktort.
Az LMP szirénákkal próbálta szabotálni az orosz–magyar megállapodás kihirdetéséről szóló törvény egy héttel előrehozott végszavazását, amiért kizárták őket az ülésnapról, Kövér László házelnök pedig idiótának nevezte őket, és a képviselői tiszteletdíjuk egyharmadának megvonását javasolta.
A tiltakozásból a Párbeszéd Magyarországért (PM) sem maradhatott ki: ők az Együtt 2014-gyel közösen a Sándor-palotánál akcióztak: elfoglalták az erkélyét, „megőrzésre” magukhoz vették a magyar és az uniós zászlót, valamint transzparenseket feszítettek ki a Köztársasági Elnöki Hivatal épületére.
A paksi atomerőmű bővítését és annak előkészítetlenségét Sólyom László egykori államfő is bírálta. Az is kódolva volt, hogy a szerződés kapcsán Magyarország konfliktusba kerül majd az EU-val, ahogy ez meg is történt: a megállapodást az Európai Bizottság szakértői vizsgálják, hogy az közbeszerzési szempontból összhangban van-e az uniós szabályokkal.