Tizenegy év fegyházbüntetést kapott Portik Tamás, akit azzal vádoltak, hogy ő ölette meg Prisztás József vállalkozót 1996-ban. Egykori testőrét, "Hatyit" is bűnösnek mondta ki a bíróság, méghozzá végrehajtóként. Azt az embert viszont, aki a vád szerint a tetthelyre csalta az áldozatot, felmentették.
Felbujtóként elkövetett emberölésben találta bűnösnek és ezért 11 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék Portik Tamást. Az elsőfokú ítélet tíz évre a közügyektől is eltiltotta Portikot.
A bíróság bűnösnek találták H. Istvánt is (akit az éjszakéban "Hatyiként" emlegetnek), eszerint ő lőtte le az áldozatot. "Hatyi" tíz évet kapott, tíz évre eltiltották a közügyektől.
A harmadrendű vádlottat, F. Ferencet viszont felmentették. Az ügyészség szerint neki az volt a szerepe, hogy a tetthelyre csalja Prisztást egy ingatlancsere ürügyén.
A büntetőper végig komoly biztonsági intézkedés mellett zajlott, a bíróságot a Terrorelhárítási Központ emberei özönlötték el.
Az utolsó szó jogán Portik Tamás nagyrészt sanyarú gyermekkoráról beszélt. Azt mondta, hogy még kamasz volt, amikor édesanyja meghalt. Apja utána alkoholista lett, és amikor ezért kérdőre vonta, a férfi azt mondta neki, nem ő a vér szerinti apja. Portik szerint nem apa, aki lemond a fiáról, ezért mondta azok után azt, hogy neki nincsenek szülei. Portik arról is beszélt, hogy bárki bármit mond, nem igaz, hogy nevelőintézetben lett volna, de azt elismerte, hogy kamaszkorában csinált helytelen dolgokat. Szerinte azonban ezt elfogadhatatlan felhozni ellene egy gyilkossági ügyben.
Arról is beszélt, hogy sosem adott megbízást Prisztás József megölésére, és a nyomozást sem akadályozta. Szerinte ő mindig következetesen nyilatkozott, a vádak megalapozatlanok, feltételezésekre épülnek, ezért felmentését kéri.
H. István másodrendű vádlott - akit azzal vádoltak, hogy ő lőtte le Prisztást - szintén tagadta bűnösségét, és felmentését kérte. Arról beszélt, hogy nem is ismerte az áldozatot, és soha nem járt a tetthelyen.
F. Ferenc az utolsó szó jogán azt mondta: nem érzi magát bűnösnek, majd részvétét nyilvánította az áldozat családtagjainak.
Portik Tamást azzal vádolta az ügyészség, hogy egy ingatlanvita miatt ő adott utasítást a milliárdos vállalkozó, Prisztás József meggyilkolására. Az ügy 15-16 évig felderítetlen volt, majd 2012-ben a nyomozás új fordulatot, amikor a régi nagy, megoldatlan ügyek felderítésére a Nemzeti Nyomozó Irodán belül külön csoport alakult.
Az éjszakai életben is ismert Prisztást 1996. november 1-jén, az óbudai Ladik utcában, egy ingatlaniroda előtt, fényes nappal lőtte fejbe gyilkosa. A vállalkozó éppen a terepjárójába szállt be, amikor hozzálépett a gyilkos, és közvetlen közelről tüzelt. Prisztással volt egy barátja, F. Ferenc is, aki pénzzel tartozott neki, és azzal az indokkal hívta el a vállalkozót az ingatlanirodához, hogy ott az adósságát rendezi.
Csakhogy a vád szerint F. szerepe valójában az volt, hogy a helyszínre csalja az áldozatot. Tény, hogy F. a büntetőper legvégén megtört, és sírva vallomást tett: elismerte, hogy Portik kérésére elárulta, mikor és hol találkozik majd Prisztással, és a Ladik utcai ingatlanirodát is megmutatta. De F. azt állította, nem tudta, hogy a barátját meg akarják ölni. Az ügyészség szerint viszont igenis tudta, és ezt több minden is bizonyítja. Például az, hogy az ingatlaniroda a megadott időpontban zárva volt, és erről F-nek tudnia kellett, ráadásul közvetlenül a gyilkosság után felhívta Portikot egy olyan mobilról, aminek a SIM-kártyáját utána eltörte. (F. Ferenc azzal védekezett, hogy a sokktól megzavarodott, a kártyáját nem szándékosan törte el.)
A tárgyalás előtt nemcsak F. szerepe volt kérdéses, de a gyilkosság elkövetésével vádolt, az alvilágban "Hatyi" néven emlegetett H. István másodrendű vádlottnak is. 1997-ben H. egy kifejezetten nagy darab ember volt, márpedig a szemtanúk szerint a gyilkos átlagos testalkatú volt. Ráadásul hidegvérű profi, márpedig H. nem kapott ilyen típusú kiképzést. Az ügyészség azonban mégis "Hatyit" tartotta a gyilkosnak, mondván, a személyleírást F. adta róla, aki tudatosan félrevezette a nyomozókat. A gyilkost az ügyészség szerint F. nem is láthatta, ő a lövéskor egyből hasra vetette magát.
Az, hogy 16 évvel a gyilkosság után bíróság elé kerülhetett az ügy, szerepet játszott a 2004-es nagy maffiaper, ami a kecskeméti maffiaperként vált ismerté. Abban az ügyben az elsőrendű vádlott Radnai László volt, ő vezette azt a bűnszervezetet, ami el akarta tenni láb alól egyik riválisukat, egy ajkai vállalkozót. A gyilkosságra szerb bérgyilkosokat béreltek fel, de az összeesküvés lelepleződött. Radnait és társait - akik a kilencvenes években egy üzleti körben voltak a Prisztás-ügy elsőrendű vádlottjával, Portikkal - hosszú évekre börtönbe küldték. Radnai 12 évet kapott, azzal a feltétellel, hogy nem szabadulhat kedvezménnyel, ennek ellenére 2012-ben, idő előtt szabadult. Hivatalosan ezt a megromlott egészségi állapotával magyarázzák, de a valódi ok az volt, hogy Radnai beszélt és mindent elmondott a '90-es évek addig megoldatlan gyilkosságairól.
Radnai gyerekkori barátja volt Drobilich Gábornak, az Energol Rt. vezetőjének, aki Portik Tamás mentora volt. Radnai azt állítja, hogy néhány gyilkosságról Drobilichtól tudott, de a Prisztás-gyilkosságot például Portik vallotta be neki, sőt, őt és másokat meg is esketett, nehogy ezt kifecsegjék. Portik viszont Radnainak azt állította, hogy bizonyos gyilkosságokról nemcsak ő, hanem Drobilich és az Energol másik vezetője, Ferencsik Attila is tudott, ám az ügyben végül sem Ferencsik, sem Drobilich nem lett megvádolva. Ezt az ügyész azzal magyarázta, hogy semmi nem bizonyítja, hogy Portik cégtársai is felbujtók lettek volna, de ettől függetlenül tudhattak a gyilkosságokról, esetleg jóvá is hagyhatták azt.
A nyomozati anyagok felolvasásakor rengeteg részlet kiderült magáról a Prisztás-gyilkosságról, az érdekesebb tényeket külön cikkben is összeszedtük. Az egyetlen tanú, aki a gyilkost látta, egy kifejezetten alacsony, átlagos testalkatú embernek írta le az elkövetőt, ami sokkal inkább illik a Fenyő-gyilkosság elsőrendű vádlottjára, a valóban kiképzett Jozef Rohac szlovák bérgyilkosra, mint H. Istvánra. Arról nem is beszélve, hogy Radnai László is azt vallotta, hogy tudomása szerint Rohac lőtte le Prisztást.
A nyomozás során olyan vallomások is születtek, miszerint Prisztásnak orosz-ukrán bűnözőkkel támadt konfliktusa, és ez vezethetett a halálához. Prisztás egyik ismerőse, az olimpiai bajnok vízilabdázó, Kárpáti György például arról beszélt a rendőröknek, hogy az áldozatot ukránok fenyegették, mégsem akart testőröket, mondván, "én vagyok a Prisztás Józsi, minek nekem testőr?"
A Prisztás-gyilkosság elsőfokú tárgyalása nemcsak azért volt rendkívüli, mert egy 15-16 évig felderítetlen alvilági leszámolás részleteit ismerhette meg a nyilvánosság, hanem a beidézett tanúk miatt is: Radnai mellett megszólalt a meggyilkolt Prisztás lánya is, aki azt állította, alig kapott valamit apja milliárdos örökségéből, a vagyon nagy része apja korábbi élettársához és annak új barátjához vándorolt, akit nem sokkal később felrobbantottak, de túlélte a merényletet. A bíróság Portik fiatalkori ismerősei-barátai közül is többeket meghallgatott, így derült ki például, hogy az alvilág legendás alakja telefonfülke-fosztogatóként kezdte karrierjét.
De a régebbi és a friss nyomozati iratokból is sok minden kiderült. Az egyik védett tanú vallomásában például arról beszélt, hogy Portik szökése alatt panaszkodott a nagy "rezsijére", merthogy több emberét is neki kellett eltartania. Az is kiderült például, hogy több olyan embere is másnak dolgozik már, aki korábban hozzá tartozott. Mindez egybecseng egyébként azzal, amit korábban az Index írt róla, miszerint már közel sincs akkora vagyona, mint az olajos időkben, az onnan származott pénz pedig szépen lassan, de elfogyott, az egykor rettegett Portik tekintélye pedig csökkent az éjszakai életben.
Azzal, hogy Portik Tamást első fokon elítélték, több olyan nyomozás is új lendületet kaphat, amelyben szintén érintett lehet - legalábbis ezt jósolták az Index azon forrásai, akik az éjszakai életben jártasak. Ha ugyanis Portik évekre rács mögé kerül, esetleg azoknak is megeredhet a nyelve, akik még tartanak tőle. Márpedig több olyan ügy van, amelyben Portik szerepe valamilyen módon felmerült.
Ilyen a Seres Zoltán ellen 1999-ben elkövetett merénylet (a vállalkozót és olasz üzlettársát Tahitótfaluban lőtték szitává a Bentley-jében), a civil áldozatokat is követelő Aranykéz utcai robbantás (ezt 1998-ban követték el, a célpont Boros József volt) vagy éppen a tárnoki Radics család eltűnése. Radics Attila Portik egyik bizalmi emberének számított, de 2002-ben neki és családjának nyoma veszett. Érdekesség, hogy a Prisztás-ügyben a 2012-es nyomozati iratok között vannak olyan vallomások, miszerint hétéves szökése alatt Portik Radics házában húzta meg magát.