A külföldön tanuló magyar diákok azért mennek el, mert színvonalasabb tanulmányokra és több munkalehetőségre vágynak – derül ki a Milestone Institute felméréséből. Az oktatási intézet saját, Nagy-Britanniában tanuló diákjait kérdezte meg, hogy miért döntöttek a külföldi tanulás mellett, mennyire elégedettek a kintléttel, és beigazolódtak-e előzetes félelmeik. A felmérésben 116 Milestone-diák vett részt, 88 százalékuk 17 és 21 év közötti. A Milestone oktatási intézményként abból él, hogy diákokat készít fel külföldi egyetemek felvételijére, saját kutatásuk eredményeit ennek tudatában érdemes olvasni (részletesen itt olvashat a magyarországi oktatási cégekről).
A Miért akartál Nagy-Britanniában tanulni? kérdésre a színvonalasabb tanulmányokat a diákok majdnem 90, a több munkalehetőséget majdnem 80 százaléka jelölte meg, a kalandvágyat és a nyelvi készségek fejlesztését pedig a diákok körülbelül kétharmada.
Sok diáknál szempont volt a diákközpontú oktatás (63 százalék) és a függetlenedés a családtól (39,7 százalék). A brit típusú diákhitelt, melyet csak egy bizonyos jövedelemszint elérése után kell elkezdeni törleszteni, a diákok majdnem 30 százaléka jelölte meg. A diákok általában elégedettek kinti tanulmányaikkal, többségük kifejezetten jól érzi magát. A válaszokból az is kiderül, hogy a legtöbben saját döntésükből, és nem környezetük, családjuk nyomására mentek ki.
A válaszadók 95 százaléka elégedett az egyetemi szolgáltatásokkal – a felmérés többek között az egyetemi pszichológusra, az edzőteremre, uszodára, könyvtárra és az egyházi szolgáltatásokra is rákérdezett. Az egyetemmel összességében a diákok 97 százaléka elégedett vagy teljes mértékben elégedett. Előzetes félelmei a diákok körülbelül felének voltak, de csak negyedüknek igazolódtak be: az angol nyelvtől például a diákok 46,6 százaléka tartott, utólag minden második közülük úgy látta, hogy a félelem beigazolódott:
A Milestone egy korábbi felmérésében arra is rákérdezett, hogy terveznek-e hazatérni a kint tanuló magyarok. A tanulmányok befejezése után a diákok 61 százaléka Nagy-Britanniában maradna, öt százalékuk térne haza. Öt évvel diploma után a válaszadók 56 százaléka egy harmadik országban (nem Magyarországon, vagy Nagy-Britanniában) képzeli el a jövőjét. A családalapítást 44 százalékuk már Magyarországon képzeli el, 38 százalékuk harmadik országban, 17 százalékuk Nagy-Britanniában:
A hazatérés fele húzók a család, a barátok és az otthonosság érzése miatt jönnének haza, a távolmaradók a karrierlehetőségeket, a magasabb jövedelmet és az önmegvalósítás fontosságát emelték ki.
Egy másik oktatási tanácsadó, az Engame társalapítója szerint egy külföldi egyetemi jelentkezés összerakásához több idő kell, érdemes akár évekkel az érettségi előtt elkezdeni végiggondolni a teendőket – több egyetemen januárban, Oxfordban és Cambridge-ben még korábban van a jelentkezési határidő például.
Motiváció: komolyan meg kell tudni indokolni, hogy miért szeretnénk az adott tárgyat tanulni. Például hiába nem tanultunk közgazdaságtant a középiskolában, át kell látni az alapösszefüggéseket és azt, hogy minket mi érdekel.
Nyelvtudás: nem egy nyelvvizsgán kell átmenni, hanem valódi nyelvtudás kell a motivációs levélhez és az interjúhoz is (ez nem minden helyen van).
Anyagi háttér: már a felvételi jelentkezés előtt el kell kezdeni keresni forrást, például ösztöndíjakat, diákhitelt, munkalehetőséget.
Eredmények: nemcsak a tanulmányi eredmények számítanak: a versenyhelyezések, sportsikerek, zene is fontos, ezzel is azt közvetíti a felvételiző, hogy motivált és sokoldalú.
Gyakorlati tapasztalat: gimnazistaként nehéz megszervezni, de ha összejön, jól fog mutatni az önéletrajzban.
Önkéntesség: az angolszász világban szinte kötelező: szinte mindegy, hogy mit csinál az ember, de jó, ha kötődik egy olyan társadalmi problémához, ami foglalkoztatja a jelentkezőt.
A külföldre igyekvő magyar diákokat segítő oktatási cégekről szóló cikkünket itt olvashatja: cikkünkből kiderül, miben segíthet egy mentor, mekkora anyagi terhet jelent a külföldi továbbtanulás és mikor érdemes elkezdeni tervezni.