A tuti befutó reményében a 2010-es választások előtt szerettek nagy dolgokat ígérni a fideszes politikusok. Mi akkor elkezdtük feljegyezni, hogy szerintük mi lesz és mi nem lesz majd, ha ők kerülnek kormányra. Összesen 58 ígéret került a Lesz, lesz, lesz blogba. Emlékeznek? Lesz több rendőr, lesz adócsökkentés, nem lesz radar a Tubesen, és így tovább.

A legjobb Kövér László volt, mert ő egyszerűen azt ígérte, hogy jobb lesz.

Végre egyszer akkurátusan ellenőrizni akartuk, mennyire váltják be az ígéreteket a politikusok, és le akartuk leplezni a Levegőbebeszélés Nagy Bajnokait. Az ígéretek teljesülését ezért 2010 óta évről évre megnéztük, és százalékokkal jelöltük, hogy haladnak a dolgok. Ezzel persze mi is nagy öngólt lőttünk. Mert mégis hogy lehetne egzakt módon ellenőrizni azt, hogy mostanra tényleg a becsületesek országa lettünk-e.

Ez a cikk nem arról szól, hogy a kormánynak mit kellett volna csinálnia, vagy mit nem kellett volna megtennie. Csak arról, hogy az ígéreteit mennyire teljesítette. Ha csak ezt nézzük, az látszik, hogy a 2010-es kampányban nem is beszéltek annyira mellé. Kicsit olyan, mintha a Lesz, lesz, lesz blogot pontról pontra teljesíteni akarták volna.

De nézzük, mi az, amiből egyáltalán nem lett semmi?

• Nem lett pécsi elkerülő út. Ezt Orbán Viktor ígérte 2010-ben a pécsieknek, de a dolgok nem úgy mentek, ahogy elképzelte. A tavaly áprilisi, Kémesre kihelyezett kormányülésen Orbán azt tudakolta a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy van-e oka szégyenkezni. Hát volt. Akkor Némethné azt mondta, némi probléma akadt a kivitelezővel, így 2013 végén fog elkezdődni a munka, és 2014 második felére készülhet el az út. A legutolsó hírek szerint csak februárban kezdik el az építkezést. Nagyon figyeljenek ezért, ha most valaki pécsi elkerülő utat ígérne a kampányban. Röhögjenek egy jó nagyot, és mondják azt, hogy „ja, ezt már hallottuk”.
• Nem lett egymillió munkahely az agráriumban. Ezt Font Sándor vizionálta lelkesen, vagy félreértett valamit? Nem mintha Orbán Viktor 2010-es választási szlogenje teljesült volna az egymillió új munkahelyről. 2010 első negyedévében 3 719 300 foglalkoztatott volt, 2013 utolsó negyedévben 4 015 000 ember dolgozott. Ez 300 ezres emelkedés, de ennek kétharmadát a november 1-jén indult téli közfoglalkoztatási program adta.
• Nem lettünk a legvonzóbb ország. Bár látszólag szubjektív annak megítélése, hogy gazdaságilag vonzó-e egy ország, erre mégis vannak mérőszámok. A Világgazdasági Fórum 12 mutató (pl. infrastruktúra, makrokörnyezet, oktatás, pénz- és tőkepiac fejlettség, innováció stb.) alapján alakítja ki az országok versenyképességi sorrendjét. A 148 országot felsoroló, 2013–2014-es rangsorban már csak a 63. helyen állunk a tavalyi 60. és a két évvel ezelőtti 48. hely után. Megelőznek minket a lengyelek (42.), a csehek (46.), a bolgárok (57.) és a szlovének (62.) is.
• Nem lett U20-as futballvébé Budapesten. Bánki Erik 2010-ben azt ígérte, hogy pályázunk a 2013-as U20-as futballvébére. Önök emlékeznek ilyenre? Nem? Nem csoda. A 2013-as U20-as vébét Törökország rendezte, a 2015-öst pedig Új-Zéland fogja. Mi végül meg sem próbáltunk pályázni. Jött viszont helyette egy új ötlet: pályázunk a 2020-es, 13 városban rendezett eb egyik helyszínére.
• Nem nyitották újra a bezárt vasútvonalakat. Ez a legszebb példája annak, hogyan ne ígérjünk kampányban, ha tudjuk, hogy nagy valószínűséggel hatalomra is kerülünk. Fónagy János 2009-ben a vasúti szárnyvonalak bezárásakor ígérte meg, hogy ahol műszakilag lehetséges, helyreállítják a közösségi közlekedést. 2010-ban ugyan öt bezárt vasútvonalat mutatóban újranyitottak, 2012-ben viszont a meglévő és veszteséges vonalakon kemény járatritkítást végeztek: a MÁV 49 vonalán naponta 410 vonattal kevesebb járt onnantól az országban. Közben folyik a MÁV mint csődtömeg átalakítása. Az elővárosi közlekedés fejlesztésére tisztán uniós pénzből 2013-tól 48 új motorvonatot szereznek be a Stadlertől.    
• Nem lett adókedvezmény az új lakásokra. A kormány az elmúlt négy évben a devizahitelesek mentésével, aztán pedig a rezsicsökkentéssel volt inkább elfoglalva. Mádi László 2009-ben arról álmodott hogy a Fidesz 10 évre szóló lakáspolitikai tervet készít, ennek első lépése lesz az új lakásokra kínált adókedvezmény akár a forgalmi, akár pedig a személyi jövedelemadóban. Ilyen kedvezmény nincs. Helyette egy mostanra szimpatikussá csiszolt állami kamattámogatott hitel van, és a lakásépítési kedvezmény (szocpol). Nemrég Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedzegette, hogy az állami programok mellett szükség volna a magánlakás-építések ösztönzésére is.

Amit nem sikerült teljesen megvalósítani

• A magyar földet külföldiek elvileg nem vásárolhatják fel, ígérte annak idején Semjén Zsolt. Sokaknak csalódást okozott mégis, hogy az uniós szabályok miatt nem lehet teljesen megtiltani a külföldiek földvásárlását. A kormánynak sikerült 2014 május 1-jéig meghosszabbítania a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratóriumot Brüsszelben. A földtörvény azonban nem zárja ki, hogy uniós gazdák akár 300 hektár földet vegyenek nálunk. A földek eladásánál azonban az államnak elővásárlási joga van, és a magánszemélynek való eladást a helyi gazdákból alakult földbizottságok is megvétózhatják, ha spekuláció áll a háttérben. A külföldiek leginkább a zsebszerződésekkel lefoglalt földekhez juthatnának hozzá, de úgy néz ki, a kormány ezt is meg akarja akadályozni. Emiatt most nem leszünk túl jóba sem az osztrákokkal, sem az Európai Bizottsággal.
• Zöldbankot ígértek, ami a megújuló energiára használható forrásokat kezelné. Ebben az ügyben sokáig nem történt semmi. Aztán dolgoztak rajta, felmerült, hogy az üzleti és az állami szféra együttműködéseként valósuljon meg. Az OTP-nek kész tervei is voltak, de egy tavaly nyári kormányülésen felmerült, hogy inkább az integrált takarékszövetkezetek végezzék ezt a feladatot. Ebből az ügyből ebben a ciklusban már nem lesz semmi.
• Adócsökkentés, sőt nagyarányú adócsökkentés – ezzel is kampányolt Orbán Viktor. Ennek teljesülését nehéz megítélni, ez eredmény felemás. Az elmúlt négy évben az egyik oldalon csökkentek a jövedelmet terhelő adók (szja), miközben emelkedtek a fogyasztást terhelő adók (áfa, jövedéki adó). Az szja-csökkenéssel és az egykulcsos adóval azonban a legjobban kereső gyermektelenek 74 százaléka járt igazán jól. Az alacsonyabb keresetűeket (az adójóváírás megszüntetésének veszteseit) más eszközökkel igyekeztek kompenzálni. Igen, inkább a bankokat és a multinacionális vállalatokat adóztatták, de hiába van több pénzünk, ha ennek egy része a dráguló szolgáltatásokra, a drágább jövedéki termékekre vagy a tranzakciós adóra megy el. 
• Az orvos- és ápolóhiány csökkentésére béremelést és versenyképes fizetéseket ígértek 2010-ben. Kétségtelen, hogy az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók bérét két lépcsőben is emelték. Az orvosok 2012-ben havi bruttó 65 ezer forinttal kaptak többet. Az átlagbér így 700 euróra emelkedett, ami még így is erősen elmaradt a szlovák orvosok 1400 eurós kezdő fizetésétől (a német kezdő fizetés a magyar közel hatszorosa, a dán pedig közel tízszerese). 2013-ban is emeltek az orvosok és ápolók fizetésén, külön ösztöndíjjal támogatták a szakorvosjelölteket a hiányszakmákban. Az elvándorlás most is jelentős, de tavalyi adatok szerint 2000-re tehető azoknak az egészségügyi szakdolgozóknak a száma, akik visszatértek az ágazatba.
• Több pénz az oktatásra. A statisztikák szerint nominális emelkedés ugyan történt, de az oktatásra fordított költségvetési kiadások aránya a GDP százalékában évről évre csökken (az utolsó, 2012-es adat szerint 4,1 százalék volt, míg 2000-ben még 5 százalék és a már válságos 2009-es évben is 4,8 százalék). Bár sokáig kétséges volt, tavaly szeptembertől mégis megemelték a tanárok fizetését, ami az idei teljes évre 150 milliárd forintos kiadást jelent.
• Az új Puskás-stadionról 2011 márciusában döntött a kormány. A 65 ezer fős létesítmény  „stadion a stadionban" lesz, azaz nemcsak labdarúgó-mérkőzéseket és más sportágak versenyeit lehet itt tartani, hanem koncerteket is, a régi stadion lelátója és az újonnan épülő lelátó közötti rész befedésével pedig egy több tízezer négyzetméteres edzőközpont is épül. A kivitelezésre meghirdetett nemzetközi tervpályázat 2013 decemberében lezárult. Az építkezés 2015 elején kezdődhet. 

Amit teljesítettek

• Martonyi János lett a külügyminiszter, ahogy Orbán megígérte (ezt mondjuk nem volt nagy kunszt teljesíteni)
• Lett önálló belügyminisztérium (ezt sem)
• Nem szüntették meg az MTI-t, csak az is az MTVA része lett az MTV-vel, a Duna Televízióval és a Magyar Rádióval együtt.
• Nem épült radar a Tubesen. És tényleg. 
• Nem lett regisztrációs jegy. 
• Nem lett ingatlanadó.
• Megtiltották a kilakoltatásokat a téli hónapokra.
• A három csapást (helyesebben három dobást) mások mellett Schmitt Pál is megígérte 2010-ben. A Btk.-ba rögtön a kormányváltás után bekerültek a súlyos rendelkezések. Eleve megemelték az erőszakos bűncselekmények büntetési tételeit, akit pedig harmadszor ítélnek el ilyenért, az a legmagasabb kiszabható büntetést kapja, legsúlyosabb esetben pedig életfogytiglant. Schmitt Pálnak egészen másfajta csapások miatt kellett lemondania államfői hivataláról 2012-ben, és ki tudja, lesz-e még egy dobása a magyar politikában.
• Új polgári törvénykönyv lép hatályba idén márciusban 15 évnyi előkészítés, a 2010-es Alkotmánybírósági elkaszálás, majd a kétéves felülvizsgálat és a fideszes újraátdolgozás után. Ebben lesznek új örökösödési szabályok is, ahogy ezt Orbán Viktor ígérte.
• A korrupciós ügyek elévülési idejének meghosszabbításáról szóló Hende Csaba-i ígéretet túl is teljesítették: háromról öt évre emelték az elévülési idő minimumát, de nemcsak a közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél, hanem az összesnél, az életfogytiglannal fenyegetett bűncselekmények pedig soha nem évülnek el.
• Lett több rendőr, a létszám 3572 fővel nőtt. Ahogy Pintér Sándor mondta, a nap különböző fázisaiban, de minden településen mindennap van rendőr.
  
• Kettős állampolgárok lehetnek a külföldön élő magyarok, sőt, áprilisban szavazhatnak is az országos listára.
• Zajlik a politikacsökkentés. Már 2010 őszén összementek az önkormányzati képviselő-testületek és a megyei közgyűlések. A mostani választásokon a parlament 200 fősre csökken.
• Debrecen új stadionja elkészült. Fájhat a kormánynak, hogy az átadását nem sikerült a választások előttre időzíteni (májusban lesz). Azon elegánsan átugorhatunk, hogy eredetileg 2012-re ígérték.
• A futballhuliganizmus megszüntetésére 2011-ben módosították a sporttörvényt, a szabálysértésekről és a rendőrségről szóló törvényt is. A stadionok névre szóló jegyeket állítanak ki, a meccsekre érkezőkről képet készíthetnek, a balhézókat visszatarthatják és sportrendészeti nyilvántartásba vehetik. A meccseken dobálókat és verekedőket 2-3 éves börtönbüntetéssel sújthatják.
• A nyugdíjak értékállóságára vonatkozó ígéret is teljesült: a juttatást minden évben az infláció mértékével emelik.
• Lett buktatás. Az Orbán-kormány első intézkedései között újra visszaállították az alsó tagozaton is, és ez még csak a kezdet volt – az iskola nem azért van, hogy a gyerek jól érezze magát.
• Mindennap van testnevelés, már hat évfolyamon (1-2, 5-6, 9-10. osztályban) kötelező.
• Volt elszámoltatás, ahogy Kövér László, Orbán Viktor és Budai Gyula ígérte. Budai Gyula hivatala 1442 ügyet vizsgált, 110 nyilvános jelentést készített, 61 büntetőfeljelentést tett, 30 ügyben még folyt a nyomozás, 7 ügyben történt vádemelés. 47 embert gyanúsítottak meg, és 39 ellen emeltek vádat. Az egész értelmét talán Pokorni Zoltán fogalmazta meg jól: persze fontos lenne elkapni Hagyót vagy Gyurcsányt, de az üzenet a mostani fideszes polgármestereknek, államtitkároknak és más potentátoknak szól: „nincs nyúlkálás, mert nem lesztek kihúzva a szarból pártalapon". 
• Kirúghatják az alkalmatlan tanárokat,  ha a most induló minősítési eljáráson nem felelnek meg.
• Volt nemzeti konzultáció – több is. Kiküldtek kérdéseket az alaptörvényről, gazdasági és szociális kérdésekről. Konzultációnak viszont túlzás volt ezt nevezni. Az alaptörvényről nem akartak népszavazást tartani, helyette manipulatív és propagandisztikus kérdéseket tartalmazó kérdőíveket küldtek ki akkor, amikor az alkotmány tervezete már elkészült. Mutatóba még olyan is előfordult, hogy amit nem támogatott a kormánnyal levelező nép (gyermekek után járó plusz szavazatai jog), azt nem vették be az alaptörvénybe.

• Kövér László 2010-es ígéretéről szavazzon ön! Jobb lett?

  • 2377
    Nem
  • 2057
    Igen