Szokatlanul hosszú vádirattal és a szerb Dragan B. tört magyarsággal előadott vallomásával kezdődött el hétfőn a Fővárosi Törvényszéken a csepeli eperföldi gyilkosságok büntetőpere. Dragan B., akit háborús bűnösként féltek a hajléktalanok, de valójában csak egy szökött bűnöző, olyan természetességgel mesélt akasztásról, fojtogatásról, holttestégetésről, mintha csak egy kártyapartiról volna szó. Volt barátnője ellen közben elfogatóparancsot adtak ki.
Két és fél év telt el azóta, hogy egy erdélyi fiatalembernek sikerült kiásnia magát a földből, amelybe nyakig betemették, és elmenekülnie a csepeli eperföldek körüli erdőből. Az ő szökése után hantoltak ki négy holttestet ezen az elhagyattott területen a földön, és robbant ki az utóbbi évek egyik legdöbbenetesebb bűnügye, amelynek most, hétfőn kezdődött el a tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken.
Előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés, súlyos testi sérték, kifosztás, magánlaksértés, személyi szabadság megsértése vádjáról szól a per. Hat vádlott van, ahogy az ügyész bemutatta őket: a szerb Dragan B., B. Zsolt, Cs. János „Kölyök”, K. Krisztián „Szöcske”, T. István „Kis Náci” és L. Aranka.
Négyüket vádolják azzal, hogy részt vettek a gyilkosságokban. Ők előzetes letartóztatásban ülnek, a tárgyalásra maszkos őrök kísérték őket bilincsben, vezetőszíjon. „Kis Náci”, akinek a karják beborítják a tetoválások, rögtön kihúzta a gyufát a bírónál, amint megérkezett, mert leült, mielőtt engedélyt kapott volna rá.
A hatodrendű vádlott, az eddig szabadlábon védekező egyetlen nő, L. Aranka nem jött el. A bíró, Kalina József rendőröket küldött utána, de kiderült: felszívódott a Vöröskereszt hajléktalanszállójáról, miután átvette a vádiratot. Kiadták ellene az elfogatóparancsot.
A többiek végighallgatták a terjedelmes vádiratot. Eszerint a szerbiai börtönből szökött Dragan B. 2007 óta élt hajléktalanként a csepeli erdőben felvert táborban, az eperföld közelében a többi vádlottal, akikkel a Boráros téren ismerkedett meg. Azzal hencegett, hogy háborús veterán, bűnös, aki kitanulta a kínzások fortélyait. Nekiállt rablóbandát szervezni magyar ismerőseiből, a támadások között pedig szívták az eperföldön termesztett marihuánát, ittak, vasaztak, kisebb bűncselekményekből szereztek pénzt. És időnként embereket öltek.
Az eperföldön öt embert gyilkoltak meg. Az egyikük a diósdi H. Viktor, aki a vádirat szerint azzal haragította magára B. Draganékat, hogy hiába vállalta el, nem tudta eladni a marihuánájukat, a „Kölyök” meg azt gyanította, hogy lopott a tisztálódószereiből. Elhatározták, hogy megleckéztetik. 2010 nyarának végén elhívták magukhoz vendégségbe, eleinte együtt ittak, szívtak. A buli után viszont – állítja a vád –, két darab másfél méteres husánggal és egy zárszelvénnyel támadtak rá. Miután a menekülő áldozat a sűrű bozótban összeesett, abbahagyták a verést.
L. Aranka, Dragan B. barátnője a férfi utasítására tiszta ruhát adott rá, bekötözte. Aztán viszont megkötözték, jó zsaru, rossz zsaru játékot kezdtek játszani vele, majd még mindig megkötözve egy tisztásra vitték, ahol hónaljánál fogva fellógatták egy fára. Végül a nyakára került a kötél, egy gyerekszékre állították, amit kirúgtak alóla. Sikerült megtámaszkodnia a fa gyökerein, erre az egyik vádlott ránehezedett, így tört el végül a nyakcsigolyája, áll a vádiratban.
A rendőrök a nyomozás alatt sokáig keresték a diósdi férfi holttestét. A vádirat szerint azért nem került elő, mert elégették, a hamvakat pedig a Dunába szórták.
Ugyanekkoriban halt meg az eperföldön az a négytagú család is, akinek földi maradványaira bő egy évvel később, az erdélyi férfi szökése után találtak rá a rendőrök. Ők maguk is hajléktalanok voltak, a vádlottak táborhelyétől úgy másfél kilométerre, egy betonépületben húzták meg magukat. A vád szerint nekik az volt a bűnök a vádlottak szemében, hogy egyszer az ő területükről gyűjtöttek fémet. Ezen kívül irigyelték tőlük a kocsijukat, B. Zsolt pedig szemet vetett az egyik családtag fiatal barátnőjére.
Először a férfiakat fojtották meg, aztán éjszaka rátörtek a nőkre is. A kiömlött vért műanyag kábelekkel fedték be, az egyik holttestre kidobott hűtőajtót tettek takarásnak.
A vád szerint több áldozat is lehetett volna, de az erdélyi férfin kívül is voltak (az ő ügyét külön eljárásban tárgyalták, első fokon, nem jogerősen 9 évet kapott miatta Dragan B.), akiknek sikerült megszökniük a vádlottak elől. 2010 októberében egy T. György nevű haragosukat is becsalták magukhoz az erdőbe, ahol gázpisztollyal lőttek rá, aztán a két kezét krisztusi pózban kifeszítve kikötözték egy betonépületben. Éjszakára magára hagyták, valahogy sikerült megszöknie. Még a rendőrségre is elment, de félelmében nem merte megnevezni a vádlottakat.
Egy K. László nevű kiszemelt áldozatukhoz, akinek az engedély nélkül tartott fegyvereire fájt a foguk, maguk mentek el Ercsibe 2010 szeptemberében. Bozótvágót, szamurájkardot és szöghúzó kalapácsot vittek magukkal. A férfit az mentette meg, hogy fegyverrel a kezében lépett ki a házából, és a támadók megfutamodtak.
A vádpontok között van még két biztonsági őr megkergetése fejszével egy kábbellopási kísérlet közben. B. Dragant azért is felelősségre fogják vonni, amiért elfogása után hazudott a nyomozóknak a saját személyazonosságáról.
Miután az ügyész végzett a vádirattal, elkezdődött Dragan B. kihallgatása. Több órán át tartott, és nem volt egyszerű. A negyven éves, keménykötésű Dragan B. egész jól beszél már magyarul, de erős akcentussal, és gondja van a toldalékokkal is, ezért sokszor nem egyszerű dönteni, éppen miről beszél, ő csinálta-e azt, amiről szó van, vagy egy másik szereplőről állítja ugyanazt. Volt mellette tolmács, de alig, csak végszükségben hagyatkozott rá, inkább maga küzdött azzal, hogy értelmezze a bíró szavait, és megértesse saját magát.
Elég szokatlanul indította a vallomását. „Össze-vissza beszéltem” – mondta az eddigi, rendőrségi kihallgatásairól, és megígérte, hogy amit most mond, legalább 70 százalékban más lesz, mint amit régen mondott.
„Borzalmas dolog, ami megtörtént. Nem akarom menteni magam” – mondta, de utána rögtön panaszkodott egy sort. Arról kezdett beszélni, hogy szerinte „túl nagy volt a nyomás a rendőrségen a parlamentből, hogy oldják meg gyorsan az ügyet”, ezért kapkodtak. Elpanaszolta azt is, hogy nem kapott gyógyszert, hogy tudjon aludni, és azt állította, hogy könyörögnie kellett az előzetesben, ha vécére akart menni.
„Nem várok kis ítéletet. Tudom, hogy nagy ítélet lesz. Legyen a legmaximálisabb, csak legyen igazságos” – mondta. Ezt a vallomása alatt időnként meg-megismételte.
Dragan B. azt állítja: nem szándékosan terjesztette el magáról a háborús bűnös legendáját, de kapóra jött neki, azt gondolta, így biztos nem próbálja majd senki bántani. Azt mesélte, eredetileg nem is akart Magyarországon maradni, Hollandiába készült, de a Boráros téren megismert L. Aranka miatt maradt. A nő éppen várandós volt, amikor megismerkedtek. Dragan B. története szerint éppen azért szólította le a nőt, mert látta, hogy terhesen iszik, és közbe akart avatkozni. Évekkel később közös gyerekük is született.
A 70 százalékos ígéretét végül nem váltotta be, több vádpontban egy az egyben fenntartotta a korábbi vallomását, és nem igazán lényeges pontokon módosítgatott a többi ügyben sem. A kevés módosítás egyike viszont éppen a szökésben lévő L. Arankát érinti. Dragan B. azt mondta: eddig mentegetni próbálta a nőt, mondván nem tudott ő semmit a gyilkosságokról, de most már nem védi tovább. Igenis tudott mindenről, állította.
Dragan B. vallomásának lényege, hogy elismeri a részvételét a gyilkosságokban, csak éppen azt tagadta, hogy az ő ötlete lett volna az egész. Inkább csak belesodródott ezekbe a dolgokba az ő verziója szerint. „Amikor az első gyilkosság megtörtént, akkor már tudtam, hogy nincs visszaút” – mondta a család kivégzéséről. A diósdi férfi felakasztását pedig így indokolta: „Ha elengedjük, ő fog biztos vamzerozni, és vége lesz nekünk”.
Miközben Dragan B. szavakkal borzalmasnak nevezte a történteket, az előadásmódján se megbánás, se megrendültség nem érződött. A diósdi áldozat holttestének elégetéséről éppen olyan szenvtelenül beszélt, mint ahogy az ügyésznő kérdésére elmesélte, hogy a táborban lakó egyik kutyát is felakasztotta, mert túl hangosan ugatott.
A büntetőper szerdán a többi vádlott meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.