Csütörtökön tették közzé jogvédő szervezetek az első olyan levelet, amiben egy választási iroda elutasítja egy állampolgár érdeklődését a saját aláírásának sorsával kapcsolatban. Ez alapján egyelőre nem lehet megtudni, hogy hány párt élt vissza az aláírásunkkal az ajánlóíveken, de jogvédők bíróság elé viszik az ügyet.
A Facebookon tették közzé az első olyan levelet, amit egy választási iroda írt egy érdeklődő állampolgárnak: azt szerette volna tudni, hogy melyik pártok ajánlóíven szerepel az aláírása. A Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetek bíróság elé viszik az ügyet.
Az új választási törvény szerint ajánlócédulák helyett aláírásokat kell gyűjteni ahhoz, hogy valaki jelöltként indulhasson a választáson. Egy ember több jelölt indulását is támogathatja és az aláírások hitelességét nem ellenőrzik a választási irodák, ezért hírek szerint tömegesen fordultak elő csalások, a pártok adták-vették a már kitöltött ajánlóíveket, és az ajánlók adatait átmásolták a saját íveikre. Pénteken például a mohácsi választási iroda egyik munkatársa találta meg a saját aláírását és adatait négy olyan párt ajánlóívén is, amelyeket biztosan nem támogatott.
A Társaság a Szabadságjogokért Politikai Szabadságjogok Programának munkatársa, Dojcsák Dalma szerint problémás, hogy az NVI a most adott válaszában nem hivatkozik semmilyen jogszabályra az elutasítás indoklásában. „Egy alapjog esetében ez különösen problémás” – mondta.
Dojcsák megerősítette az Indexnek korábbi ígéretüket, hogy a választási irodák elutasításainak ügyét bíróság elé viszik. Mivel a választási törvény szerint 90 nap után megsemmisítik az ajánlóíveket, azt is kérni fogják, hogy a bíróság tiltsa ezt meg. Dojcsák szerint:
Korábban is érdeklődtek már választópolgárok a választási irodáknál, hogy megtudhatják-e azt: hány ajánlóíven szerepel az aláírásuk.
Ez azért fontos, mert így kiderülhet, ha egy párt visszaélt valakinek az aláírásával, és azt csak hamisította egy ajánlóíven, ezután pedig választási csalás miatt feljelentést lehet tenni a rendőrségen.
Mesterházy Attila, a kormányváltó összefogás miniszterelnök-jelöltje arra kérte a NAIH-ot, hogy vizsgálja ki az aláírásokkal kapcsolatos visszaéléseket. Péterfalvi Attila elnök válaszában átpasszolta az ügyet a rendőrségre, mondván a NAIH-nak nincsen nyomozati jogköre. Errőlitt olvashat bővebben.
Azokban az ügyekben, ahol a választási bizottságok tagjai találták meg a saját aláírásukat olyan ajánlóíveken, amiket biztosan nem írtak alá, szintén feljelentést tettek a rendőrségen. Ilyen a már említett mohácsi ügy is.
Az NVI a kérdést átpasszolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak, ami meglehetősen fura indokkal foglalt állást amellett, hogy még a választópolgárok sem tudhatják meg, hogy melyik pártok ajánlóíveit írták alá (vagy legalábbis mely ajánlóíveken szerepel az aláírásuk). Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke szerint erre azért nincs lehetőség, mert túl nagy munka lenne az összes ajánlóívet átnyálazni, hogy ki lehessen keresni az egyes választópolgárok aláírását.
Majtényi László volt ombudsman szerint Péterfalvi érvelése felelőtlen és megalapozatlan. A TASZ szakmai igazgatója, Szabó Máté Dániel szerint pedig a „törvény felsorolja a kivételeket (ami alapján egy ilyen kérést meg lehet tagadni), de ezek között nincs ott, hogy ha valami túl nagy munka lenne, akkor azt nem kell megcsinálni.” Minderről itt olvashat bővebben.
Az Index számításai szerint valóban komoly munkát igényelne az ajánlóívek átbogarászása, de számítógéppel egyáltalán nem elvégezhetetlen ez a munka. A NAIH állásfoglalása szerint a számítógépes adatkezelés viszont újabb adatkezelési aggályokat vetne fel.
A végső szót nem a NAIH, hanem a bíróság mondhatja ki. Ehhez az kell, hogy a választási iroda konkrét adatkérést utasítson el. A jogvédő szervezetek által most közzétett levél egy ilyen, konkrét állampolgári megkeresésre adott elutasító válasz.