MDF-es szóvivőként a közvélemény előtt teljesen ismeretlen volt, emlékezetes akciókra sem emlékszünk öntől. Most viszont baloldali képviselőjelöltként ön az egyik legaktívabb képviselőjelölt, állandóan tüntet, vitatkozik, publikál. Mivel magyarázza a változást?

Valószínűleg az ország helyzete magyarázza az aktivitásomat. 2010 és 2013 között egyetlen pártnak sem voltam tagja, néha írtam publicisztikákat, egy független kutatóintézetben dolgoztam (az MDF-es EP-képviselő, Bokros Lajos által 2011-ben alapított Szabadság és Reform Intézetben – TG). De ahogy közeledtek a választások, rájöttem, hogy ez az értelmiségi tevékenység nem elég a kormányváltáshoz. Ha az ember érzi magában az energiát, akkor pártkeretek között kell politizálnia. Elképzeléseim ráadásul pont találkoztak a DK megkeresésével. 

Önmagát konzervatív-liberálisként definiáló emberként nem volt furcsa, hogy pont Gyurcsány Ferenc pártja hívta?

Miért lenne ez furcsa? Antall József az MDF-et is olyan koalícióként képzelte el, ahol a mérsékelt konzervatívok, a nemzeti liberálisok és kereszténydemokraták együtt tudnak működni. Ma ilyen pártformáció nincsen. Én úgy gondolom egyébként, hogy a pártpolitikai mező egy praktikus eszköz az értékrend gyakorlatban való kifejezésére. Ez a professzionális politika alapja. Engem úgy hívtak a DK-ba, hogy kompromisszumok nélkül képviselhetem az értékrendemet. A párt elnökségében vannak balliberálisnak, liberálisnak, vagy – mint Debreczeni József – magukat konzlibnek tartó emberek. Ma már ezeknek a II. világháború utáni politikai fogalmaknak édeskevés értelme van.

És miért nem abban a Modern Magyarországért Mozgalomban folytatta, melynek Bokros mellett ön is alapító tagja volt?

A MOMA-t valóban együtt kezdtük el csinálni, de önmagában az, hogy néhány ember létrehoz egy szervezetet, amit pártként jegyeznek be, még nem jelent pártpolitikai tevékenységet. Én úgy éreztem, hogy úgy tudom jobban szolgálni a demokráciát, ha valódi pártpolitikába vetem magam. 

És ebben tanult valamit Gyurcsány Ferenctől?

A DK-ban különböző stílusú emberek vannak, és ezek a stílusok kiegészítik egymást. Én úgy gondolom, mi inkább komplementerek vagyunk.

Térjünk még vissza egy kicsit a konzervatív vonalhoz! A Kormányváltás nyolc pontjának többsége újabb állami költekezéssel jár, konzervatívként hogyan tudta megemészteni a minimálbér-emelés, a nyugdíjemelés, az államilag vezérelt élelmiszer-árcsökkentés ígéreteit?

Nem vagyok doktriner. Egy svédországi konzervatív kelet-európai mércével szociáldemokratának számítana, egy brit konzervatív viszont vadliberálisnak. Ha politizálsz, nem PhD-hallgatóknak akarsz előállítani elméleteket, hanem a saját értékrendedet akarod az adott körülmények között megvalósítani. A közjót szeretnéd szolgálni. Egy olyan országban, melyben az árak nyugat-európaiak, a bérek viszont közép-ázsiaiak, nem konzervativizmus vagy szociáldemokrácia kérdése az emberek fölemelése, hanem az emberi tisztességé. 100 ezer forint alatti nyugdíjból nem lehet megérni. És a mi generációnk biztos lehet abban, hogy az éhhalálra sem lesz elég az a nyugdíj, amit a felosztó-kirovó állam majd biztosítani tud neki. Az már ideológiai kérdés, hogyan akarod ezt elérni.

Akkor úgy kérdezem: a nem túl fényes gazdasági teljesítmény mellett van-e fedezet egy azonnali nyugdíjemelésre vagy az élelmiszerárak csökkentésére?

A válasz minden ilyen kérdésre az: ha államreformot hajtunk végre, akkor lesz fedezet.

Az államszervezet átalakításának előnyei évek múlva jelentkeznek, önök azonnali intézkedéseket ígérnek.

Bizonyos szolgáltatásoknál valóban hosszú távon jelentkeznek az előnyök. De az államreform lényegét sokan nem értik: azt jelenti, hogy a közszolgáltatások minden egyes területéhez hozzá kell nyúlni széltében és mélységében annak érdekében, hogy jobb minőségű szolgáltatásokat állítsunk elő hatékonyabban és kevesebb korrupcióval. Ma egy csomó dolgot – nem mindent - meg lehetne változtatni az országban, amivel felszabadulnak pénzek ott, ahol lehet, és azokat lehet átcsoportosítani.

A politika a prioritások meghatározásáról szól. A miniszterelnök elmondta például, hogy több tízmilliárd forintot költenek uszodákra. Egy olyan országban, ahol agyon vannak nyomva a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók; ahol százezrek mennek külföldre, mert itthon nem tudnak értékteremtő munkát végezni, ott bűn a sportot stratégiai ágazatnak tekinteni, bűn százmilliárdokat erre költeni. Ennyiből megoldod a nyugdíjrendszert, helyére billented a tb-alapot.

Ha már előjött Orbán, akkor adja magát a kérdés: milyen volt az első kormányában dolgozni? Mi a különbség a mostanihoz képest, hogy akkor a Miniszterelnöki Hivatalban és a Külügyminisztériumban három évet le tudott húzni?

Én ezt az egész történetet megírtam "Mi lett veled Stumpf István?" címmel a Népszabadságban. Engem azért hívott oda Stumpf István (az akkori kancelláriaminiszter – TG), mert évek óta baráti viszonyban voltam vele, azt gondolta, hogy csinálni kell egy kancellári típusú kormányzást, és ebben számított az én nemzetközi hátteremre, tapasztalataimra. Ennyi. Számomra körülbelül fél-háromnegyed év alatt derült ki – amit más oldalról Debreczeni József is megírt –, hogy az egész kormányzás veleje, alapja az egyéni meggazdagodás volt. Még csak nem is suttogva mondták azt a Miniszterelnöki Hivatalban – Rogán Antal, Áder János, Stumpf István, Tóth Gy. László, Schmidt Mária, Bogár László és a többiek – azt, hogy

Szabolcs, vedd tudomásul, hogy a - és itt jött mindig egy káromkodás - kommunistáknak volt negyven évük, ezért igazságos, hogy mi, akiknek semmit nem hagytak, most bepótolunk mindent.

Megideologizálták maguknak a rablást. Ez nem változott. Ami változott, az az, hogy akkor nem volt kétharmaduk, volt egy koalíciós kényszer, melyben – nagyjában-egészében az MDF tisztessége miatt – nem tudták elkezdeni azt a masszív tolvajlást, mint most. De azért tettek rá kísérletet, emlékezzünk rá, hogy Simicska Lajos volt az APEH-elnök, ezzel akarták kontrollálni az emberek számláit, beleláttak mindenbe, tudtak fenyegetni, zsarolni, tolták ki a közpénzeket a különböző állami alapokból. De a lépték más volt.

Akkor jöjjön az MDF. Hogyan gondol vissza DK-sként azokra az időkre, amikor az MDF szóvivőjeként Gyurcsány Ferenc lemondását követelte? Ha jól emlékszem, volt ilyen.

Persze. Amit a kormányzásról arról elmondtam, azt ma is vállalhatónak tartom. Két dolog fontos ebben a dologban. Mi azt kritizáltuk, hogy miért nem voltak még bátrabbak a reformok az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben és a korrupcióellenes Üvegzseb programban.  Azt viszont már akkor is elismertük, hogy a Gyurcsány-kormány 2006-ban egy igen kiváló kampányfinanszírozási tervezetet nyújtott be, de ezt elismerték a független szakemberek is, mint például Majtényi László. A másik, hogy soha nem kérdőjeleztük meg azt, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya egy demokratikusan választott kormány volt, mely nem élt vissza az alkotmányossággal.

Azért az őszödi beszéd után Dávid Ibolya az őszödi beszéd után erkölcsi alapon szólította fel lemondásra a miniszterelnököt.

Ez igaz, de ha jól emlékszem, akkor a hazájára használt kifejezések miatt történt ez a felszólítás. Én még nem voltam az MDF tagja, de én akkor is azt gondoltam: Ami akkor történt, az a demokratikus államrend megdöntésére irányuló puccskísérlet volt, és a Fidesz némely vezetője vastagon benne volt. Erről ugyanannyira meg vagyok győződve, mint ahogy itt ülünk. Ezt az egészet a nyomozó hatóságnak kellene kiderítenie.

Kormányra kerülésük esetén a DK újra akarja nyitni az őszödi ügyet?

Ha rajtam múlik, akkor biztosan. A legdurvább támadás volt a demokrácia ellen az elmúlt 25 évben.

Térjünk vissza a jelenbe. Hogyan lett önből koalíciós jelölt egy ilyen fontos választókerületben?

Én nem voltam a tárgyalások részese, engem a DK nevezett meg. Egyébként teljesen logikus, hogy egy hozzám hasonló hátterű ember induljon el egy olyan kerületben, ahol annak idején Katona Tamás győzni tudott, ahol Szabó Ivánra még mindig nagyon sokan emlékeznek. Egy csomó választó van itt, akik kormányváltást akarnak, nem azonosulnak a létező baloldal hagyományaival, viszont készek kompromisszumot kötni. Szerintem ez egy érv lehetett az indulásom mellett.

Közleményei alapján a kampány során Rogán Antalt már hatszor hívta ki vitára. Érkezett már válasz?

Nem, mindig csak a strómanját, Puskás András vice-polgármestert küldi a sajtótájékoztatóimra. Az ilyen embereket Antall József "politikai mikiegereknek" nevezte. Ugrálnak; lózungokkal, nagy szavakkal dobálóznak, de valójában semmit nem csinálnak.

Kevésbé formális körülmények között sem beszélgetett Rogán Antallal?

Utoljára 2007-ben találkoztam vele. Tehát a kampány során nem.

2006-ban mit szólt, amikor az Fidesz az MDF-et folyamatosan azzal támadta, hogy a tőle függetlenül próbálkozó konzervatív párt az akadálya a Gyurcsány-kormány leváltásának?

Megtisztelőnek éreztem. A Fidesz ugyanis nem ismer ellenfeleket, csak megsemmisítendő ellenségeket. "A haza nem lehet ellenzékben" szlogen is azt jelenti, hogy nem tekinti magyaroknak a más pártba tartozókat, elképzelhetetlennek tartja a normális együttműködést más párttal. 

Ezt most csak azért kérdeztem, mert az LMP-t ebben a kampányban pont a DK részéről érte hasonló támadás . Ön is tartott ez ügyben sajtótájékoztatót.

Nem tartottam. Az Index is megírta, hogy fogok tartani, de nem tartottam meg végül.

Miért nem?

Elvitt az élet. Bauer Tamás tartott ugyanakkor sajtótájékoztatót, rám szerveztek a kollégák. Másnap azután már más aktuális üggyel kezdtem foglalkozni.

A szomszédos kerületben induló Oláh Lajos azért kitette a Facebookra Schiffer és Orbán közös képét.

Én nem látok párhuzamot az MDF-fel. Az, hogy az LMP is "harmadik erő" meg "kispárt", erkölcsileg nem helyezi ugyanarra a szintre. Abból kell kiindulni, az adott párt mit tekint demokratikus és antidemokratikus magatartásnak. Az LMP 2006 ősze miatt feljelenti Gyurcsány Ferencet, vagyis nem tartja demokratának, közben nem tesz feljelentést, mikor a mostani kormány szakmányban hozza a legótvarosabb demokráciaellenes intézkedést.

Ezt nem értem. Közgép, Kishantos, Paks csupa olyan téma, amiben az LMP keményen odavág a kormánynak.

És a közjogi struktúra átalakításában? Vagy valaki demokratának tekint valakit, vagy nem. Hogy lehet az, hogy Schiffer András állva tapsolt a Trianon-emléknapon? Hogy lehet az, hogy elismerik partnernek a Nyírő újratemetését állami rangra emelő Fideszt?

De pont Trianon megítélése miatt lesz valaki demokrata és nem-demokrata? Tényleg erről szól a demokrácia?

Elolvasta annak a törvénynek az indoklását?

Mindig ingatag a történelmi mi lett volna ha, de ön szerint Antall József nem vezetett volna be szívesen Trianon-emléknapot?

Ön szerint bevezetett? Ez nem értelmes felvetés, akkor már inkább az, amit mindig szembe szegeznek jobboldalról, hogy Horthy Miklós újratemetését az akkori Miniszterelnöki Hivatal szervezte. Na ez még a mikiegér-kategóriát sem üti meg, mert egy ótvaros hazugság. De az LMP-vel kapcsolatban mondok egy helyi példát. Az V. kerületi vagyongazdálkodási cégéből leváltották a PM-es Árvai Pétert, és egy múlt heti Rogán–Schiffer-megállapodás alapján a polgármester egy LMP-s embert nevezett ki a helyére. Ő egy olyan pártot képviselne a felügyelőbizottságban, melynek magában a képviselő-testületben nincs is tagja (az egyetlen LMP-s közgyűlési tag Árvai volt, aki átlépett a Párbeszéd Magyarországba) . Én amikor pénzosztás van, nem működöm együtt egy olyan párttal, amelyikkel amúgy politikailag gyökeresen szemben állok. 

Akkor az LMP-nek a Fidesszel minden együttműködést és párbeszédet meg kéne szakítania?

Én nem tudom, mit kéne csinálnia, nem vagyok LMP-s. Nekem ők nem az ellenfeleim. Ők dönthetnek úgy a szocdemekkel együtt , hogy engem tekintenek elsősorban ellenfélnek, mocskolódó, hazugságokkal teli anyagokat zúdítanak a választók nyakába. Nekem nem ők az ellenfeleim, nekem Rogán Antal az ellenfelem. Én úgy tekintem, hogy egy fideszes és két kvázi-fideszes jelölttel szemben indulok.