Londonban és Budapesten tárgyalt a Seuso-kincsről Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, végül egy elegáns ügyvédi irodában írták alá a szerződést. A Terrorelhárítási Központ megállás nélkül szállította a kincset Angliából, azt viszont nem tudhatjuk meg, hogy kinél volt eddig a hét műkincs. Baán szerint előbb-utóbb a maradék hét tárgy is hazakerül.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly decemberben egy nagyon elegáns londoni ügyvédi irodában írta alá a szerződést a Seuso-kincsek hazahozataláról. A kincseket a Terrorelhárítási Központ emberei megállás nélkül, közúton szállították Magyarországra, így a tárgyak kevesebb mint egy nap alatt megérkeztek Londonból.
Az 52 éves Baán László 2004-ben lett a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. 2011–2012 közt az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes, a múzeumi negyed koncepciójáért felelős kormánybiztos volt. A múzeumi negyedről ebben a cikkünkben olvashat részletesen.
A kincs történetéről itt olvashat részletesen, a szerdai bejelentés izgalmait pedig ebben a percről percre tudósításunkban élheti át újra. A hazaérkezett kincsekről itt talál egy galériányi képet.
A tárgyak hazahozataláról másfél éve a kormány felhatalmazásával kezdte meg a tárgyalásokat Baán egy angol testvérpárral, akiknél a most hazakerült hét műtárgy volt. A tárgyalásokat végig Lázár János felügyelte. A tárgyalások kezdetekor a magyar állam teljes körű bizonyosságot szerzett arról, hogy jogszerűen kerültek az angolokhoz. Az államnak meg kellett győződnie arról is, hogy a tárgyak eredetiek, tényleg a Seuso-kincsról van szó, ezért magyar szakértők is vizsgálták a tárgyakat.
A testvérpár nevét Baán nem árulta el. Azt nem vitatták, hogy a magyar állam a tulajdonos, így a Londonban és Budapesten vegyesen zajló tárgyalások többek között arról szóltak, hogy mekkora összegért engedik át a birtokukban lévő tárgyakat Magyarországnak, mondta Baán. A testvérpár végül 15 millió euróért (4,7 milliárd forintért) járult hozzá, hogy a tárgyak Magyarországra kerüljenek. A kincsre természetesen kötött biztosítást az állam, de ennek összegéről Baán csak annyit mondott, hogy ez „a tárgyak értékéhez igazodó mértékű”.
Ezen az összegen felül „5 százalék körüli” (4,7 milliárd forint öt százaléka 235 millió forint) járulékos költsége volt még a tárgyak hazahozatalához, ide tartozik többek között az ügyvédi munkadíj és a tárgyak szállításának költsége.
Az eddigi birtokos angol testvérpárral kötött szerződés pontos részletei egyelőre nem nyilvánosak, mert a hazakerült hét tárgyon kívül a maradék hetet is szeretné megszerezni a kormány, és a tárgyalások sikerét veszélyeztetné a szerződés nyilvánosságra hozatala. Mivel egy lakomakészletről van szó, Baán szerint valószínű, hogy a Seuso-kincshez tartozó több kisebb tárgy is keringhet a nemzetközi műkincspiacon.
A kormány nem szándékosan időzítette a választások elé a tárgyak hazaszállítását. A szerződést már tavaly decemberben megkötötték a testvérpárral, azóta csak az angol exportengedélyre várt a kormány. A műkincseket ugyanis csak ezzel lehet kihozni Angliából, ez érkezett meg a múlt héten, és ezután hozhatta el a TEK a tárgyakat Magyarországra.
„Ha létezik néhány valóban nemzeti ügy, akkor ez azok közé tartozik” – mondta Baán. 1990 óta, a tárgyak első értékesítési kísérletétől kezdve ugyanis minden magyar kormány azon dolgozott, hogy hazakerüljön a Seuso-kincs. A rendőrség ekkor indított nyomozást az ügyben, ez sosem zárult le. Ebben a folyamatban történt most nagy előrelépés, ezért az ország egészét szimbolizáló Parlamentben állítják ki a tárgyakat először.
„Idővel Magyarországra fog kerülni a kincs másik fele is, a mostani tranzakció nagy előrelépés ebben a folyamatban” – zárta Baán.