Huszonhat választási csalási ügyben nyomoz a rendőrség országszerte, ehhez jön még az MSZP csütörtöki feljelentése, ami tíz törpepárt 8-10 ezer hamisnak tűnő aláírásáról szól. A kiterjedt csalást a NAIH nem vizsgálta, hanem áttette a rendőrségre. A levél kilenc napot utazott Budapesten belül.
A rendőrség Indexhez eljuttatott összesítése szerint szerdáig huszonhat esetben rendeltek el nyomozást választási csalás miatt. Az összesítésben nincs benne az MSZP és az Új Ász Online csütörtöki feljelentése. A legtöbb, kilenc nyomozás Pest megyében folyik, a második helyen Csongrád és Komárom-Esztergom megye áll három-három nyomozással.
A Nemzeti Információszabadság Hatóság korábban egy állásfoglalásában úgy döntött, hogy a választópolgárok nem tudhatják meg, hány ajánlóíven szerepel az aláírásuk, mert ez túl sok munkát okozna a választási bizottságoknak és ez végső soron a választások megtarthatóságát veszélyeztetné, valamint mert a választási adatkezelés speciális jellegű. A hatóság nem fejtette ki részletesen és jogi indokokkal sem támasztotta alá ezt az indokot.
Az ajánlóíveket a választások után 90 nappal kell csak megsemmisíteni, ezért rákérdeztünk, hogy a választások megtartása után meg lehet-e tudni, hogy egy-egy aláírás hány ajánlóíven szerepel, hiszen ilyenkor a választások megtarthatóságát már biztosan nem befolyásolja az ezzel járó munka.
A NAIH a korábbi állásfoglalásában azt is írta, hogy az elektronikus adatkezelés „súlyosan veszélyeztetné az érintettek magánszféráját.” Ez azért fontos, mert számítógépes adatkezeléssel gyorsan meg lehetne vizsgálni, hogy egy-egy választópolgár aláírása hány ajánlóíven szerepel.
Mivel nagyon sok érzékeny adatot kezelnek számítógépen, például a kórházi adatokat, vagy a lakcímnyilvántartást, ezért kíváncsiak voltunk, hogy miért jelentene különösen nagy veszélyt az ajánlások digitalizálása.
A NAIH egyik kérdésünkre sem válaszolt, mivel amit a „hatóság az ügyben el akart mondani, azt már az állásfoglalás tartalmazta.”
A saját aláírásunk sorsának kiderítésére azért fontos, mert így derülhetnek ki a csalások és ez alapján lehet feljelentést tenni. Mindenféle gyanú nélkül feljelentést nem lehet tenni.
A saját aláírás megismerhetőségéről a végső szót viszont nem a NAIH mondja ki, hanem egy esetleges perben a bíróság. A saját aláírásuk sorsát megismerni akaró embereknek ezért a Nemzeti Választási Irodánál kell érdeklődniük, majd a borítékolható elutasító válasz esetén pert kell indítaniuk. A perindításban a választások tisztasága miatt szintén aggódó jogvédő szervezetekre is számíthat a tudatos választópolgár. A Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója, Szabó Máté Dániel korábban azt mondta az Indexnek, hogy már több olyan választó is megkereste őket, aki rákérdezett a saját aláírásának sorsára, egy esetleges elutasító válasz után a TASZ segítségével kész a bírósághoz fordulni.
A NAIH-ot Mesterházy Attila, az ötpárti összefogás miniszterelnök-jelöltje is megkereste, azt kérte a hatóságtól, hogy vizsgálja meg az ajánlóívek hitelességét. A NAIH válasza szerint nekik nincs nyomozati jogkörük, ezért az egész ügyet áttette a rendőrségre. A levelet a NAIH múlt hét kedden küldte el postán a rendőrségnek, a rendőrök tájékoztatása szerint viszont csak kilenc nappal később, most csütörtökön érkezett meg hozzájuk.
A rendőrségnek három napja van, az „iratok áttanulmányozására, majd ezt követően dönt arról, hogy elrendeli a nyomozást, feljelentés-kiegészítést rendel el, vagy elutasítja a feljelentést.”