Egy hét alatt hat új nyomozás indult választási csalás miatt, de ezek részleteit nem lehet tudni. Ettől függetlenül kérte Mesterházy Attila az adatvédelmi hatóságtól, hogy vizsgálja meg az összes ajánlóíves csalást, de a hatóság áttette az ügyet a rendőrségre, az pedig továbbpasszolta az ügyészségre. Az, hogy a rendőrség az ügyészséghez tette át a nyomozást arra utal, hogy a jelöltek lehetnek felelősek a csalásért. Eközben a Társaság a Szabadságjogokért beperelt egy választási irodát, a bírósági döntés precedens értékű lehet.
Egy hét alatt hat új választási csalásos ügyben kezdett nyomozni a rendőrség. Múlt héten írtuk meg, hogy választási csalás gyanúja miatt 26 ügyben nyomoz a rendőrség, az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint ehét szerdáig hat új üggyel összesen már 32-nél tart a nyomozások száma.
A rendőrség múlt hét szerdai adataihoz képest Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből is eltűnt egy-egy nyomozás. A rendőrség szerint az eltérést a nyomozások megszüntetése, az ügyek más megyei kapitánysághoz való áttétele, vagy az is magyarázhatja, hogy választási csalás helyett más bűncselekménnyé minősítik át az ügyet. A rendőrségi statisztika nem tartalmazza ezeket a részleteket, ezért a pontos magyarázatot nem tudták elküldeni az Indexnek.
Az egyes nyomozásokról nem sikerült túl sok részletet megtudnunk, egyedül a Pkason történt csalásról adott részletesebb felvilágosítást a megyei rendőrség. Itt a sajtóhírek szerint a választási iroda egyik munkatársa találta meg egy olyan ajánlóíven az aláírását, amit ő nem is írt alá. A rendőrség a 33 éves dunaszentgyörgyi G. Sz. L. ellen indított nyomozást, a többi megkérdezett megyei rendőrség vagy nem válaszolt, vagy megtagadták a válaszadást.
A rendőrség nem válaszol arra, hogy elrendelte-e az ajánlóívek zárolását. A választási törvény szerint a szavazás napját követő 90 nap után meg kell semmisíteni az ajánlóíveket, a megsemmisítés után értelemszerűen már nem lehet kideríteni, hogy volt-e csalás. Folyamatban lévő nyomozás miatt viszont el lehet rendelni az ajánlóívek zárolását, ilyenkor nem lehet megsemmisíteni ezeket.
A baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila két hete kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, vizsgálja ki, hány jelölt és jelölő szervezet csalhatott az ajánlások begyűjtése során.
A NAIH válasza szerint itt bűncselekmény gyanúja vetődött fel (az ajánlóívek meghamisítása a Büntető törvénykönyvbe ütközik), ezért nem ők, hanem a rendőrség jogosult eljárni. Tovább is küldték Mesterházy levelét az ORFK-nak, a levél kilenc napot utazott Budapesten belül. A NAIH Szilágyi Erzsébet fasori épülete 7,3 kilométerre van az ORFK Teve utcai központjától, ez 0,034 kilométer per órás átlagebességet jelent.
A rendőrség szerint nekik sincs hatáskörük eljárni az ügyben, ezért ezen a héten szerdán ők is továbbpasszolták az ügyet a Központi Nyomozó Főügyészségnek. Az ügyészségre csütörtökön még nem érkezett meg a rendőrség levele. Az ügyészség Könyves Kálmán körúti épülete 7,6 kilométerre van az ORFK-tól.
A Legfőbb Ügyészség elmondása szerint a választási csalásos ügyek nyomozása alapesetben a rendőrség feladata, de ha „közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy” ellen folyik a nyomozás, akkor a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) veszi át az ügyet.
A törvények szerint a jelölteket ugyan olyan mentelmi jog illeti meg, mint a képviselőket. Ebből kifolyólag az, hogy a KNYF-hez küldte át a rendőrség a nyomozást, arra utal, hogy a rendőrség szerint a jelöltek lehetnek felelősek a csalásért. A rendőrség is megerősítette, hogy azért tették át a nyomozást az ügyészséghez, mert mentelmi joggal rendelkező személy is szerepel az ügyben.
A KNYF tájékoztatása szerint náluk nincs folyamatban nyomozás ajánlóíves csalás miatt, a NAIH-ot és a rendőrséget is megjárt Mesterházy-levél pedig csütörtökig még nem érkezett meg hozzájuk.
Nem csak a rendőrség kezdett nyomozni, hanem jogvédő szervezetek is támadták az ajánlási rendszert. A Társaság a Szabadságokért múlt hét pénteken indított pert egy választási iroda ellen, mert nem árulta el az érdeklődőknek, hogy hány ajánlóíven szerepel az aláírásuk. A Budapesti 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Iroda válaszolt az ilyen megkeresésekre a leggyorsabban, ezért mindhárom per ellenük indult, mondta az Indexnek Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója. A TASZ további pereket is indít majd, további választókerületi irodák ellen, várhatóan összesen tízet.
Korábban a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet buzdított arra mindenkit, hogy kérdezzen rá: hány párt ajánlóívén szerepel az aláírása. Először a Nemzeti Választási Irodát kérdeztük, hogy van-e erre lehetőség, de válaszuk szerint ők nem értenek ehhez a kérdéshez, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz irányítottak minket.
A NAIH szerint nem tudhatjuk meg, hogy hány párt ajánlóívén szerepel az aláírásunk, mert ez akkora munkát jelentene a választási bizottságoknak, ami végső soron a választások megtarthatóságát veszélyeztetné. Azt írták, hogy különben sincs már értelme ezt megkérdezni, mert a jelöltek nyilvántartásba vételét már nem lehet megtámadni, az erre szóló határidő letelt. A törvény szerint viszont alapvető jog, hogy megtudhatjuk, hogy ki milyen rólunk szóló adatot kezel. Ahhoz hogy ezt megtudhassuk, semmilyen cél nem kell, így az sem, hogy ez alapján esetleg egy jelölt indulását meg lehet-e akadályozni.
Az Index kiszámolta, hogy mekkora munkát jelentene egyenként kikeresni egy nevet az ajánlóíveken, és néhány száz, vagy néhány ezer kérelemnél már tényleg komoly munkáról van szó. Becslésünk szerint száz kérelmet egy átlagos választókerületben négy ember körülbelül két hét alatt tud megválaszolni. Számítógéppel viszont gyorsan el lehetne végezni a vizsgálatot, illetve az ajánlóíveket a választások után 90 napig még őrizni kell, tehát ez az idő is rendelkezésre áll a kérelmek beadására és teljesítésére. A NAIH nem végzett számítást a munkateherre vonatkozóan, és szerintük a számítógépes adatkezelés is komoly veszélyeket rejt magában. Arra a kérdésünkre viszont már nem válaszolt a hatóság, hogy pontosan milyen veszélyekre gondolt.