A Fidesz-kormányzás számos régi, a modern reformpolitika erőszakosságát és kockázatosságát illető konzervatív aggodalmat igazolt. A jogszerűséget, intézményi stabilitást széttúró kormányzásban gyakran még az ésszerű változtatások is torz módon valósultak meg, esetleg más, elhibázott intézkedésekkel kerültek egy csomagba, ami lenullázta a reform értékét.
Ez utóbbira lehet példa az új munka törvénykönyve, ami a versenyképesség javítása mellett korlátozta az amúgy is kiszolgáltatott munkások jogait; az előbbire pedig a kedvezményes nyugdíjazás szigorítása, ahol a visszaélések elleni fellépés címszavával a kedvezményhez joggal ragaszkodó rétegeket erkölcsileg is meghurcolták.
De azért mi találtunk olyan intézkedéseket, melyeknek az elmúlt négy évben deazértek és viszontok nélkül is lehetett örülni.
A Fidesz a Btk.-módosítás során nem mindig hallgatott ám a kereszténydemokrata felettes énjére; abszolút életszerű módon kezelte például azt a tényt, hogy egyre többen vesztik el általános iskolás korukban a szüzességüket. Míg 2013-ig még – igazi komenista szóhasználattal – „megrontásnak” számított, ha valaki 14 éven aluli párjával létesített szexuális kapcsolatot, mostanra úgy módosult a vonatkozó passzus, hogy a 12. életév betöltését követően már nem számít bűncselekménynek a szex – feltéve azt, hogy a partner sem múlt még el 18.
- Te dohányzol?
- Nem anya, csak rám fújták.
- Hát persze.
- De tényleg. Mindenhol füst van.
És tényleg, hányszor, de hányszor mentem haza buliból tömény cigiszagba burkolózva! A bűznek a kormány 2012 elején életbe lépő, "a nemdohányzók védelméről" névvel ellátott törvénnyel vetett véget. Az „egyéni önrendelkezés” nevében az ellenzék eleinte egy kicsit háborgott, de azután persze megbékélt az európai trendbe abszolút beleillő tiltással. Igaz, azóta az A38-on jobban lehet érezni a testek szagát, a kocsmákban pedig a rossz borét, de a szórakozóhelyek katasztrófavíziói ellenére a bulikedv egyáltalán nem hagyott alább – legfeljebb télen is többen ácsorognak odakint, és a bulinegyed nyugdíjasai is többet háborognak az utcazaj miatt.
A kormány választójogi reformjából általában a 200 fősre csökkentett parlamentet szokta kiemelni, de a parlamenti munkában önmagában a létszám nem oszt nem szoroz, ezért sokkal jelentősebb lépésnek tartom, hogy mostantól kezdve a polgármesterek nem lehetnek parlamenti képviselők.
Eleve elképesztő, hogy a politikusok 24 éven keresztül azt próbálták beadni a választóknak, hogy egyszerre el lehet látni a parlamenti és az önkormányzati teendőket – sőt, emlékszem, 2004-ben Demszky Gábor azt magyarázta, hogy a főpolgármesterség mellé simán el merné vállalni az EP-képviselőséget is, mert a repülőn lesz ideje az ügyek átnézésére.
Az összeférhetetlenség ráadásul a politikai pluralizmusnak is kedvez, hiszen elválnak egymástól az önkormányzati és az országos politikai pozíciók. Sőt, én le merem fogadni, hogy a nagy kormányzati centralizáció, és az anyagi függőség ellenére is megszaporodnak majd a fideszes polgármesterek körében a különutas megoldások.
A Fidesz kormányra kerülése utáni első adózási évben vezette be a családi adózás rendszerét. Ez gyerekenként emelkedő összeggel csökkentette a személyi jövedelemadó alapját, azaz havonta és gyerekenként 10-12 ezer forinttal csökkentette az szja-t. Bár amúgy nem vagyok nagy híve a biopolitikának, azért a gyerekvállalás közteherként való elismerése - a praktikus előnyökről nem is beszélve - nem egy rossz dolog. Ennek ellenére - főleg a szociális segélyezés leépítésével szembeállítva - az intézkedés kapott egyfajta szegényellenes élt, és az sem vezetett a konszenzusos megítéléshez, hogy a Fidesz a kampányban a baloldaltól "megvédendő" vívmánynak állította be.
Nem kapott nagy visszhangot, de a március 15-én életbe lépő polgári törvénykönyv (Ptk.) életszerű jogszabályok segítségével egy csomó olyan dolgot tett rendbe az apaság bizonyításának egyszerűsítésétől kezdve az elvált szülők váltott gyerekelhelyezésének lehetővé tételén át a tartásdíj pontosabb megszabásáig, melyek a mindennapokban nagyon sokat jelenthetnek. Külön örvendetes, hogy a kormány a Ptk.-ban megfelelően szabályozta a távolságtartás szabályait, nagyobb hangsúlyt helyezve az összeütközések megelőzésre, illetve bevette a hozzátartozók közé az élettársat is – akinek ezután veszélyeztetettség esetén szintén kijár a távoltartás.
Van még az Orbán-kormánynak olyan intézkedése, amit ön szerint pártállás nélkül jónak lehet tekinteni? Igen? Akkor írja meg, de szólunk, hogy a rezsicsökkentést és az alaptörvényt már megrágtuk és kiköptük.