Emlékeznek még arra, hogy a választás előtt a Most Mozgalom elnevezésű alternatív szervezet vezetője állítása szerint saját szemével látta, ahogy öt mikropárt elnöki szinten cserélgette az ajánlóíveket? És arra, hogy az adatvédelmi hatóság az aránytalanul nagy időráfordítás indokával még az ügy előtt elutasította azt a felvetést, hogy a választási hatóságnak át kéne bogarászna a gyanús íveket?

A Most Mozgalom aktivistái a hétvégén maguk próbáltak a lemásolt ajánlások nyomába eredni. Becsöngettek a Magyarországi Cigány Párt gyanús ívein szereplő emberekhez, hogy rákérdezzenek, ténylegesen kit is ajánlottak.

A szembesítésről készült videó persze nem perdöntő, de néhány ember megerősíti azt a gyanút, hogy bizonyos pártok valóban hamis ajánlások segítségével állíthattak jelölteket.

Ketten azt mondják, ők egyedül Szili Katalin pártja, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért jelöltjét ajánlották. Sőt, az egyik szereplő most tudta meg először, hogy egyáltalán ajánlott valakit, állítása  szerint az elé rakott íven megadott adatai stimmelnek, de az aláírás és a személyi azonosító már nem. 

A jelöltállítás nem elsősorban a mikropártok eredményei miatt számít lényegesnek, hanem azért, mert a csalással vádolt szervezetek közül az MCP, a KTI, a Zöldek és a JESZ kellő számú egyéni jelöltje után országos listát is állíthatott, és erre az államtól lényegében megkötés nélkül elkölthető 149 millió forintot  kapott.