„Elmondhatjuk, hogy a kazah-magyar barátság és rokonság már 1500 éves múltra tekint vissza, és a kapcsolataink ma is erősek“ – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki a hétfő délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia épületében tekintette meg Nurszultan Nazarbajev, kazah elnök frissen magyarra fordított önéletrajzi könyvét.
A kazah elnököt a nyugati országokban sokan zsarnoknak, diktátornak tartják, aki már több mint húsz éve áll az ország élén, az ellenzéki bírálóit börtönbe záratja, az ellenzéki médiát betiltja, és tízszer akkora elnöki palotát építtetett magának, mint a Fehér Ház.
Azt tanácsolom, hogy ez a könyv kerüljön középiskolákba, egyetemekre, iskolákba, könyvtárakba, mert tanulságos, történelmi olvasmány
– mondta a Horváth János, az Országgyűlés korelnöke, aki beszédében a kazah demokráciát, Nazarbajevet mint államférfit, a kazah földreformot és az elnök „oligarchizálódás“ elleni harcát méltatta.
Kazah barátaink, gyertek Magyarországra, mert összetartozunk!
– fejezte be a beszédét a politikus.
Horváth beszéde előtt a kazah nagykövet köszöntötte a Nazarbajevről szóló könyv jelen lévő szerzőjét, majd az elnököt kezdte el magasztalni azzal, hogy a széteső Szovjetunió után az alapokról kezdve építette fel a kazah demokráciát. Szerinte a bemutatott könyv Nazarbajev életútja, és a vezetésével létrejött „fiatal, dinamikusan fejlődő kazah nép újkori története“ is egyben. Rusztemov nagykövet a művet Gandhi és Nagy Imre történetéhez hasonlította. Rövid beszéde végén Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert Kazahsztán legnagyobb magyar barátjaként konferálta fel.
A vidékfejlesztési miniszter röviden köszöntötte a vendégeket, felidézte a magyar-kazah barátság erősségét, a keleti nyitás politikájának fontosságát, majd röviden a könyvet is méltatta.
Ez egy igazán fontos, egyszerre történelmi munka, és az egyik leggyorsabban fejlődő ország történetébe nyerünk betekintést. Kivételes partnerek vagyunk, biztos vagyok benne, hogy ez a kötet is erősíti a rokoni és baráti kapcsolatainkat
– mondta rövid beszéde végén Fazekas Sándor, majd a könyvbemutató felénél elviharzott.
Az 1997-ben kazah fővárossá tett Asztanában: megépült a világ egyik legnagyobb koncertterme 120 millió euróból, felhúztak egy tíz focistadionnyi, csónakázócsatornával és minigolfpályával is rendelkező szórakoztatóközpontot, az új – piramis formájú – elnöki palota pedig a washingtoni Fehér Ház méretének tízszeresére sikeredett. Becslések szerint eddig 10 és 30 milliárd dollár közötti összeget költöttek a fővárossá minősítés előtt 281 ezres, ma 800 ezres lakosságú város fejlesztésére. 2011 végén szobrot emeltek az elnöknek.
A miniszter a magyar sajtó kérdéseire nem válaszolt, egy kazah tévének viszont adott egy rövid interjút, amiben a riporter kérdésére, a magyar rokonság nevében gratulált a könyvhöz, amit úgy jellemzett, hogy „kiemelkedő alkotás, egy nagyszerű államférfiról“
A 73 éves kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev a helyi kommunista párt egykori első titkára volt, majd 1991 óta Kazahsztán elnöke. Sokak szerint stabilizálta gazdaságot, az országot, mások inkább nepotista diktátornak tekintik, aki a hatalmat családja kezében összpontosítja, elnyomja az ellenzéket és antidemokratikus eszközökkel irányítja az országot. Nazarbajev legidősebb lányát néhány hete választották meg a parlament alelnökének, és egyben a kormánypárt frakcióvezetőjének. Korábban az állami hírügynökséget irányította.
A Föld olajtartalékainak 3 százaléka Kazahsztánban van, és az ország a világ legnagyobb uránexportőre. 2002-ben egy kazah lap felfedezte, hogy az állami olajbevételekből egymilliárd dollár Nazarbajev titkos, svájci bankszámláján van félretéve.
Nazarbajev elnöksége idején, 2007-ben úgy módosították az alkotmányt, hogy az elnök akárhányszor újraválasztható legyen. A parlament, ahol csak az államfő pártjának képviselői ülnek, 2011-ben népszavazást írt ki az elnök hivatali idejének 2020-ig történő meghosszabbításáról. A döntést az alkotmánybíróság megsemmisítette, majd módosították az alkotmányt, és Nazarbajev az előre hozott elnökválasztáson újabb ötéves mandátumhoz jutott. A külföldi megfigyelők szerint a választás nem volt demokratikus.
2012 decemberében nemzeti ünnepként bevezették az „első elnök napját“. A magyar könyvbemutatón a Nazarbajevről elnevezett asztanai egyetemen rektora is részt vett. Az egyetemen nemzetközi fórumot rendeztek, aminek témája "az elnök szerepe Kazahsztán fejlődésében" volt.