Molnár Zsolt, a szocialisták kampányfőnöke kapta az első pofont a választások után a Fidesztől, pedig a leszkinhedezett MSZP-s kifejezetten kerülte az éles konfliktusokat a kormányoldal irányító embereivel, sőt általában mindenkivel. Molnár úgy vezette a választási harcot, hogy igazán az ellenfelek se sérültek. A kíméletes támadásban egyedül Rogán Antal kapott komolyabb sebeket, de az sem a kampányfőnök hibája volt, sőt. Védett fideszesek, folyamatos telefonkapcsolat, ez lett volna a béke és a nyugalom receptje. Nem jött be.
A Simon-ügy, a Zuschlag-könyv, a közmédia folyamatos agymosása, őszödözés – többek között ezekkel az okokkal magyarázta április 6. után a választási vereséget Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke a párt választmánya előtt, zárt ajtók mögött mutatott hajlandóságot az önkritikára, felelősei azonban nem lettek a vereségnek.
Az MSZP országos választmányi ülésén sokan felvetették, hogy fókuszálatlan, erőtlen, elhibázott volt a párt kampánya. Állítólag maga Molnár Zsolt kampányfőnök, budapesti elnök is csak hármasra értékelte a stáb teljesítményét, az alaposabb önvizsgálatot és a személyi konzekvenciák levonását azonban a közeli uniós választásra hivatkozva elnapolták.
Pedig maradt jó néhány magyarázatot igénylő momentum, például magának a kampányfőnöknek a szerepe.
Visszanézve a választás előtti hónapok eseményeit, kiderül, hogy az MSZP a teljes kampányidőszak alatt egyetlen komolyabb Fidesz elleni támadásra volt csak képes. Rogán Antal frakcióvezető vagyonbevallásából a szocialisták csináltak ügyet, de csak a választás előtti utolsó időszakban.
Feltűnő, hogy a párt gyorsan át is engedte a témát a szövetségeseknek. A botrányt annak kirobbanása után főleg az Együtt-PM vitte tovább, az MSZP-sek egyetlen sajtótájékoztatón sem álltak Juhász Péter és a Belvárosban induló Kerék-Bárczy Szabolcs mellé. Rogán ellen Juhász Péter tett feljelentést, vagyonnyilatkozati eljárást pedig Kerék-Bárczy Szabolcs kezdeményezett. A szocialisták részéről valamiért csak a párt súlytalan Népi Platformjának elnöksége ment neki a Fidesz frakcióvezetőjének hivatalos közleményekben.
A távolságtartó magatartást a szövetségesek értetlenül fogadták. Az Index információi szerint komoly felháborodást keltett, amikor kiderült, hogy az értesülés állítólag már korábban MSZP-sek birtokában volt, de sokáig visszatartották, majd pedig, amikor a sajtó is foglalkozni kezdett a témával, az MSZP-n belül egyesek megpróbálták korlátozni a balhé méretét. Több szocialista forrásunk ugyanakkor arról beszélt, a Lázár–Rogán-vetélkedés áll az ingatlanügyet kirobbantó információk kiszivárgása mögött, hozzájuk azonban sok áttéten keresztül, már nem fideszes forrásból jutott el a pletyka.
Rogán Antal vagyoni helyzetére egy március végén, másfél héttel a választás előtt kiadott szórólap irányította rá a nyilvánosság figyelmét. Ron Werber, az MSZP kampánytanácsadója harcolta ki a párton belül, hogy ne csak pofozóbábuként tűrjék a kormányoldalról érkező támadásokat, hanem összegyűjtve a Fidesz-KDNP 106 egyéni jelöltjéről rendelkezésre álló információkat, vágjanak vissza. Molnár Zsolt kampányfőnök és a fővárosi MSZP-sek egy része azonban nem támogatta a „gyűlöletkampányt″. Egy szocialista forrásunk szerint a Werber-féle szórólapok kiszórásáról nem volt központi utasítás, hanem a kampánystáb döntése értelmében azt az egyéni jelöltekre bízták. A választókerületekre szabott anyagból a szövetségesek sok helyen eleve nem kértek, és több, a negatív kampánytól ódzkodó MSZP-s jelölt sem akarta azt bevetni, vagy csak az utolsó pillanatban gondolták meg magukat.
Rogán ingatlanügyében annak ellenére is valamiért passzív maradt az MSZP, hogy Werberen kívül a kommunikációs stáb több tagja is teljes erővel belevetette volna magát a botrány továbbgörgetésébe. Az MSZP sajtófőnöke például levélben kérte számon az MTVA vezérigazgatóját, miért nem tudósít az MTI a Rogán-ügyben tartott ellenzéki sajtótájékoztatókról . Egy az Index birtokába került április 1-jei levelezés szerint, melyben az MSZP, az Együtt és a DK szóvivői és kommunikációs emberei egyeztettek a továbbiakról, pont a szocialisták szóvivője és országos választmányának alelnöke, Veres Gábor javasolta először, hogy Szabó László Zsolt vezérigazgató válaszait hozzák nyilvánosságra, sőt azt is, hogy jelentsék fel Rogán Antalt, ami másnap meg is történt – az Együtt-PM-es Juhász Péter fordult a hatóságokhoz.
Érdekes módon azon a napon, március 21-én, amikor nyomdába került a Rogán ingatlanügyét is említő szórólap, – egy héttel azelőtt, hogy bedobálták a postaládákba, – Rogán Antal váratlanul módosította parlamenti vagyonnyilatkozatát. Kézírásos magyarázatából az derült ki, hogy hivatalosan nem 50, hanem 100 százalékban az ő tulajdona a Pasa Parkban található 140 négyzetméteres lakása. Azóta számos ellenzéki, köztük több szocialista politikus fejtette ki az Indexnek azt a meggyőződését, hogy
A szövetségesek pedig akkor képedtek el igazán, amikor az egyre több új részlet miatt szélesedő ingatlanbotrány közepette tudomást szereztek arról, hogy Molnár Zsolt MSZP-kampányfőnök több, a baloldalhoz közelálló médiumnál igyekezett elérni, hogy vegyék le a napirendről a Rogán-ügyet.
A Fidesz-politikust védő ukáz miatt március közepén az Egyenlítő blog is besokallt. Néhány napig leállították a hírszolgáltatást, amikor a portálon nem jöhettek le a Rogán Antalról készült paparazzós anyagok. Az egyenlítősök voltak például azok, aki a Rogán által használt, ám a vagyonnyilatkozatban nem szereplő Audi A6 kombi fotójához hozzájutottak. Az A6-os használatát a fideszes politikus azzal magyarázta, hogy elromlott az A3-asának a sebességváltója, és csereautónak kapta meg a több kategóriával jobb kocsit.
Az MSZP-hez egyébként nagyon közel álló – tulajdonképpen egyenesen a pártból szerkesztett – blognál akkor arra panaszkodtak, hogy a Molnár által vezetett „fővárosi szocialisták” összefonódásai rendszeresen akadályozták, hogy nekimenjenek a kormányoldali fontosabb budapesti politikusoknak. Az egyenlítősök szerint Rogán mellett különösen védett fideszesnek számított Tarlós István főpolgármester, akivel Molnár köztudottan jó viszonyt ápolt; sőt, a szkinhedes kép megjelenéséig számíthatott arra is, hogy a párt veresége esetén is pozíciót kaphat az ősszel megalakuló új városvezetésben.
Márciusban pedig az Origo írt arról, hogy Molnár a 2002-es önkormányzati választások idején ügyvédként még a Fidesznek dolgozott, és az óbudai helyi választási bizottságban ő volt a Fidesz és az MDF delegáltja. A párttal Menczer Erzsébeten keresztül került kapcsolatba, akiről a portálnak nyilatkozva Molnár azt mondta, a mai napig jó viszonyt ápolnak. Menczer március végén, a kampány hajrájában szóváltásba keveredett egy DK-s aktivistával, és a DK közleménye szerint meg is ütötte őt. Bár az incidensből az Összefogás nagyon könnyen hasznot tudott volna húzni, ellenzéki forrásaink ismét arra panaszkodtak, megint csak Molnár volt az, aki az ügyet lefojtotta.
Forrásaink szerint Molnár nem csak a budapesti fideszesekkel igyekezett fenntartani a jó viszonyt, hanem az MSZP kampányfőnökeként szinte naponta hívta fel a Fidesz különböző vezetőit. A fideszesek a Simon-ügy idején sokszor elmondták, hogy az MSZP politikusai hívogatják őket, hogy információmorzsákat szerezzenek az ügyben. Úgy tudjuk, Molnár nem csupán elvétve, súlyosabb helyzetek idején, hanem
Ellenzéki politikusok az Indexnek arról beszéltek, Molnár mindig teljesen nyíltan kezelte, hogy jóban van fideszesekkel, sőt büszke is erre. Egyikük úgy jellemezte Molnárt, hogy ő egy
klasszikus politikai vállalkozó, aki ugyanúgy utazhatna a szerencsejáték-bizniszben vagy éppen a Fideszben, de ő az MSZP-ben utazik.
Az MSZP budapesti elnöke beszélgetésekben gyakran érvel úgy, hogy „hosszú távra kell tervezni″: szívességeket tesz, hogy számíthasson azok viszonzására. Az általunk megkérdezettek „laza, pörgős, nem sértődékeny″ embernek írták le Molnárt, aki a politikai alkukban nem csak rugalmas, de mindig tartja a szavát és mindenkivel jól kijön. A Kocsis Mátéval és a nemzetbiztonsági bizottság Fidesz-KDNP-s tagjaival, a budapesti, valamint a II-III. kerületi jobboldali vezetéssel való „túl szoros″ együttműködése miatt azonban sok ellenfelet is szerzett a baloldalon. Ők nemcsak az elveinek a szilárdságát, hanem néha már a baloldali politikai közösséghez való lojalitását is megkérdőjelezik. Úgy tudjuk, a szövetséges pártok vezetői – Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc – ráadásul kifejezetten nem kedvelik Molnárt.
A fideszes politikusokkal való kapcsolatára a parlament keddi ülésének szünetében kérdeztünk rá.
Ez körülbelül annyira igaz, mint a szkinhedmúlt
– ez volt Molnár válasza arra, hogy a MSZP-ben többek szerint ő fékezte a Rogán-ügyet. Szerinte nincs is abban a helyzetben, hogy „bármit fékezzen″, ezek szerinte csak városi legendák. Az Indexnek arról beszélt, hogy elbulvárosodott a politika, és ez az ő ízlésének nem felel meg. Molnár szerint az embernek a magánélete – ami nem a közszerepléshez tartozik – nem kell, hogy a politika része legyen, mert azt a politikus családja is megsínyli. Ezzel Molnár arra utalt, hogy az Együtt-PM-es Juhász Péter a kampányban többek között azt is felhozta Rogán ellen, hogy 150 ezer forintért járatja magánóvodába a gyerekeit.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen a viszony a fideszes politikusokkal, azt válaszolta, nem ismeri Rogán Antalt, vele a parlamenten kívül soha nem találkozott. Kocsis Mátéval viszont valóban beszélt telefonon a kampány alatt, de csak mint a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, halaszthatatlan ügyekben, merthogy a bizottság a kampány alatt is ülésezett.
A beszélgetés videón:
Az Index információi szerint a Fidesz részéről nem személyesen a sok gesztust tevő Molnár Zsoltnak szólt a Magyar Nemzetben indított szkinhedes támadás. A kormányoldalon egyszerűen megelégelték, hogy – nézőpontjuk szerint – a parlament alakuló ülése előtt az ellenzék a Fideszt akarta felelőssé tenni azért, hogy a Jobbik egy közismerten szkinhedmúltú jelöltet állított az országgyűlési alelnöki posztra. A több mint húszéves képek, melyeket a politika belső köreiben jó ideje ismertek, konzervanyagként voltak betárazva, azok nyilvánosságra hozatala csak a Sneider Tamás körüli médiafigyelem miatt vált hirtelen fontossá.
Molnár Zsolt a vádakra reagálva szerdán közölte: soron kívül a legszigorúbb, "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést kér magával szemben. Csakhogy ilyen típusú vizsgálat már nincs, jelenleg csak egyfajta van (korábban volt A, B és C). Ennél is érdekesebb, hogy azt mondta, születéséig visszamenőleg vizsgálják meg, volt-e kapcsolata szélsőségesekkel. Ezzel kapcsolatban az Indexnek egy, korábban az egyik titkosszolgálatnál dolgozó forrás azt mondta: ha egyszer már átvilágították Molnárt, márpedig átvilágították, akkor teljesen értelmetlen lenne egy újabb vizsgálat, hiszen akkor az átvilágítók „visszamentek″ addig, amíg tudtak. Ezt pedig Molnárnak, mint a nemzetbiztonsági bizottság egykori elnökének, tudnia kellene.
Molnár Zsolt az MSZP kampányfőnöki megbízatását jó szervezőkészsége miatt kaphatta meg, ugyanakkor „jobb híján″ is, miután Velez Árpád pártigazgató az adminisztratív feladatokkal volt leterhelve, Tóbiás József általános frakcióvezető-helyettes pedig nem vállalta. Mesterházy Attila szövetségese, de nem tartozik a pártelnök legszűkebb köréhez, mint Velez vagy Harangozó Tamás, időben is később csatlakozott hozzájuk. Horváth Csaba kabinetfőnökéből majd Hagyó Miklós környezetéből, annak bukását túlélve emelkedett fel budapesti elnökké 2012-ben, és lett az országos elnökségi ülések állandó résztvevője. Szemben a megelőző két évtizeddel, amikor az MSZP elnökének és a budapesti pártvezetésnek a viszonyát folyamatosan az állandó feszültség és a konfliktusok jellemezték, most teljes az összhang. A mindenkori budapesti elnök hatalmát erősíti, hogy itt a legértékesebbek a párt önkormányzati pozíciói, valamint a kongresszusokon biztosítani tudja az országos vezetés számára a fővárosi delegáltak közel többségét.
A tavalyi ellenzéki egyeztetéseken Molnár állandó résztvevője volt az MSZP delegációjának, visszaemlékezések szerint a vehemensebb Tóbiás Józseffel szemben ő vitte a kompromisszumokra hajló „jó zsaru″ szerepét. A mindig háttérben maradó régi-új MSZP-kampányfőtanácsadóval, az ötleteket is szállító Ron Werberrel szemben Molnár elsősorban kifelé, a médiában, valamint a szövetségesekkel való egyeztetéseken képviselte pártját. Molnár 2010-ben a szocialisták budapesti kampányát vezette, mostani országos kampányfőnöki megbízatása április 6-ával megszűnt.