Várhatóan május 13-án, kedden dönt a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa arról, bizonyítható-e, hogy Biszku Béla volt kommunista belügyminiszter felelős az 1956-os forradalom utáni megtorlásokért. Biszkut többek között a sortüzek miatt háborús bűncselekményekkel vádolják, amelyek sosem évülnek el.
A vádirat szerint Biszku belügyminiszterként tagja volt az MSZMP központi döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak.
Ez a testület hozta létre a „karhatalom” elnevezésű fegyveres alakulatot, hogy a szabadságharc leverése után fellépjen a polgári lakosság ellen és fenntartsa a rendet. Az intéző bizottság közvetlenül irányította a karhatalmat vezető Katonai Tanácsot.
A karhatalom alakulatai más bűncselekmények mellett országszerte több helyen is sortüzeket adtak le civilekre.
Az ügyészség dolgát nehezíti, hogy közvetlen tanú, aki ott lehetett a párt vezetésében vagy a sortüzeknél, már nem él. Ezért történészek véleményére, iratokra és az áldozatok leszármazóinak vallomásaira alapozták a vádiratot.
A bíróságnak alapvetően azt kell eldöntenie, bizonyítható-e, hogy a polgári lakosok elleni sortüzek az MSZMP vezetésének tudtával, jóváhagyásával, sőt kezdeményezésére történtek.
Biszku belügyminiszterként olvasta a vérengzésekről szóló jelentéseket, ám ő az akkor hatályos jogszabályok ellenére nem tett feljelentést az elkövetők ellen, és elfektette az iratokat – az ügyészség szerint azért, mert a sortüzekre ő és társai adtak parancsot.
A választások előtt néhány héttel, március 18-án megtartott első tárgyalás erős politikai színezetet kapott, a teremben a Jobbik erősen jelen volt: a tárgyalás elején Novák Előd, Gaudi-Nagy Tamás és Szilágyi György is feltűnt.
Biszku idén 94 éves, ezért a bíró a meghallgatásakor negyvenpercenként húsz perc szünetet rendelt el. A szellemileg ép egykori belügyminiszter hallása megromlott, ezért a tárgyaláson fülhallgatót kapott, illetve megkérte a bírót, hogy tagoltan beszéljen hozzá.
Biszku ellen nem csak a háborús bűncselekmények miatt folyik a per: