Egy felmérés eredményei szerint a magyar lakosok többsége hajlandó lenne térítési díjat fizetni az általa szabadon választott orvos által végzett beavatkozásokért, habár még többen gondolják úgy, hogy önmagában a szabad orvosválasztásnak ingyenesnek kell lennie. Egy átláthatóan fizetett térítési díj sokat segítene a hálapénz felszámolásában, de ehhez az orvosok bérét is tovább kellene emelni.
Magyarországon a lakosság körülbelül 70 százaléka vallja be, hogy adott már hálapénzt, többnyire félelemből, vagy a kiszolgáltatottság érzetének csökkentésére. A hálapénz átadásának azonban van egy korábban kevésbé kihangsúlyozott motivációja is: a hálapénzt adó lakosság 63 százaléka vallotta azt, hogy az orvos megválasztásának lehetősége motiválja. Különösen igaz ez a nőkre és a 46-55 év közötti lakosokra – derült ki a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) és a Szinapszis Kft. 2013-as piackutatásának eredményéből.
Azt, hogy a kérdés mennyire fontos a betegek számára, jól érzékelteti, hogy a felmérésben részt vevők 87 százaléka igényt tart arra, hogy a saját maga által megválaszott orvos kezelje: 50 százalék minden esetben, míg 37 százalék csak „súlyosabb esetekben” tartaná ezt indokoltnak.
A Szinapszis Kft. online kérdőíves, 2013. augusztusi kutatásában 1319 orvos, illetve 761 „civil” vett részt.
A kutatásban részt vevő orvosok 30 százaléka háziorvosként, 70 százaléka szakorvosként dolgozik, 45 százalékuk kórházi orvos, 39 százalékuk főorvos, míg 14 százalékuk adjunktusi beosztásban.
A kutatás talán legérdekesebb eredménye viszont az, hogy a betegek 61 százaléka a a választott orvos által végzett beavatkozásokért fizetni is hajlandó lenne, pontosabban, egyetért azzal, hogy „saját orvos megválasztása esetén az orvos ellentételezése hálapénz helyett hivatalos formában” történjen. A képet árnyalja, hogy a válaszadók 84 százaléka szerint a saját orvos megválasztását minden beteg számára térítésmentesen biztosítani kellene, azonban az is látszik, hogy aki ma hálapénzt fizet, az szívesebben fizetne az orvosnak transzparens módon – a „hivatalos ellentételezés” a körükben 13 százalékponttal népszerűbb, mint azok között, akik nem szoktak paraszolvenciát adni.
A térítéshez kötött szabad orvosválasztás támogatottsága az orvosok körében is magas: 19 százalékuk teljes mértékben, 38 százalékuk inkább támogatná ennek biztosítását. Ehhez azonban nemcsak új szabályozási környezetre volna szükség, hanem arra is, hogy az orvosok az adott műtéttípusra/beavatkozásra vonatkozó statisztikája nyilvánosan elérhető legyen: ezzel 10-ből 9 lakos egyetért.
Az orvos részére előre megállapított térítési díj fizetésére Magyarországon egyelőre csak magánklinikákon van lehetőség, de a megoldás a közegészségügyi intézményekre való kiterjesztése a régióban is újszerűnek számítana: Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint erre a környező országokban csak Bulgáriában van példa, azonban az ottani rendszer nem működik hatékonyan, mivel a főorvosok ettől még ugyanúgy elfogadnak hálapénzt.
A rezidensszövetség elnöke felidézte, hogy egy svéd kollégájával való beszélgetés során kiderült: Svédországban a szabad orvosválasztásra egyáltalán nincs is igény, mivel a svédek – a magyarokkal ellentétben – alapvetően megbíznak az ellátórendszerben. Németországban és az Egyesült Királyságban létezik ugyan hasonló konstrukció, de csak magán- vagy kiegészítő biztosításon keresztül. Az MRSZ ötlete a térítéses szabad orvosválasztást nem kötné ilyen feltételhez, és mivel az adatok alapján igény egyértelműen van rá, ezért a döntés politikai kockázatát is vállalhatónak tartanák.
A szabadon választott orvosnak legálisan biztosított térítési díj csak részmegoldás: ahogy az az MRSZ és a Szinapszis korábbi kutatásaiból kiderült: hiába utasítja el az orvosok 89 százaléka a hálapénz intézményét, körülbelül a háromszorosára kellene emelni az alapbért ahhoz, hogy lemondjanak róla.
Habár az előző ciklus kétlépcsős béremelését helyeselte az MRSZ, szerintük
az erőforrások nagysága sajnos nem volt és nincs arányban a probléma súlyával
A keddi sajtótájékoztatón Dénes Tamás konkrét javaslatot is megfogalmazott: számításai szerint egy kezdő orvos alapbérét nettó 275 ezer forintra kellene emelni a kormányzati ciklus végéig ahhoz, hogy a hálapénzt ki lehessen vezetni a rendszerből (ez a mai, körülbelül 140 ezer forintos nettó alapbér kétszereséhez közelít). Az MRSZ elnöke szerint ezt az emelést elbírná a költségvetés, annál is inkább, hogy GDP-arányosan egyelőre kevesebbet költünk az egészségügyre, mint például Csehország vagy Szlovákia.
A bérrendezés természetesen az orvosok elvándorlási kedvét is tovább csökkentené. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) idei első negyedéves adatai azt mutatták, hogy az orvosok körében 5 százalékkal csökkent a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt kiváltók száma. Ez azonban Dénes Tamás szerint ugyan „örvendetes, de nem szignifikáns” eredmény.
A Magyar Rezidens Szövetség tavaly áprilisban „Hálát a betegtől, pénzt az államtól” néven indított kampányt a paraszolvencia megszüntetésére, ennek részeként számoltak be az új kutatási eredményeikről. A sajtótájékoztatón részt vevők egy jelképes, tízezer forintos „hálapénz bankót” is kaptak, annak jeléül, hogy „az orvosok nem tudnak megélni, ezért erre vannak utalva”.
A szervezet áprilisban a legfőbb ügyészhez fordult azzal a kérdéssel, hogy az ügyészség szakmai álláspontja szerint az orvosok által előre nem kért, utólag elfogadott hálapénz elfogadása kimeríti-e a vesztegetés tényállását. Az ügyben egyelőre nem született döntés.