Éretlen nagykamaszok, alkoholisták és rejtett motivációval jövők: a jelentkezők nagyjából tíz százaléka szokott elbukni a fegyvertartáshoz kellő pszichológiai alkalmasságin. A durvább bajokat, a személyiségzavart, elmebetegséget elvileg már az orvosi vizsgálaton ki kellene szűrni, és a munkáltatónak is kötelessége, hogy extra alkalmassági vizsgálatot kérjen, ha valamiért gyanút fog. A rendszer azonban mégsem szűrte ki a 22 éves fegyveres pénzszállítót, aki csak 18 óráig örülhetett a lenyúlt 25 milliónak, és mintha fel sem fogná, mit tett.
Hiába igyekszik a törvény többféleképpen is garantálni, hogy pszichésen alkalmatlan emberek ne mászkálhassanak fegyverrel, a rendszer a gyakorlatban nem működik hibátlanul. Ezt mutatja legalábbis J. Richárd esete, azé a 22 éves fiatalemberé, aki a Group4 biztonsági cég pénzszállítójaként a múlt kedden a vállára csapott egy 25 milliós pénzeszsákot, majd egyszerűen elsétált a pénzzel.
A pénzt csak 18 óráig tudta élvezni. Mielőtt elkapták a rendőrök, 3 millió forintot sikerült elköltenie belőle. Úgy tűnt: egyszer az életben jól akarta érezni magát: megnézte a Godzillát, gyorsétteremben lakomázott, night clubba ment, vett márkás tornacipőt, új farmert, új szemüveget, menő órát és egy játékkonzolt.
Gyorsított eljárásban múlt pénteken már el is ítélték: jelentős értékre elkövetett sikkasztás és lőfegyverrel visszaélés miatt első fokon 4 év 8 hónap letöltendő börtönt kapott. A Blikk ma arról írt: J. Richárd igazán fel sem fogta, mi történt vele,
A lapnak J. Richárd apja azt mondta: fia sok tekintetben egy 15 éves gyerek szintjén van, és egyébként korábban mániás depressziót diagnosztizáltak nála, amelyre gyógyszert is kell szednie.
Ahhoz, hogy J. Richárd fegyveres értékszállítóként dolgozzon, fegyvertartási engedélyt is kellett szereznie. Ehhez pedig teljesítenie kellett azt a vizsgát is, amelyet a vagyonőrök képzéséről szóló belügyminiszteri rendelet előír. Ezt meg is tette: a neve szerepel a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara honlapján közzétett listán, amely a vizsgát eredményesen teljesítettek nevét sorolja fel.
A tanúsítványszámából úgy tűnik, hogy 2014-ben vizsgázott. A belügyminiszteri rendelet melléklete egyébként tételesen felsorolja a vagyonőrök elé támasztott szakmai követelményeket, közöttük olyanokkal, hogy
1. klinikai pszichológiai interjú
2. pszichológiai exploráció
3. figyelemvizsgálat
4. reakcióidő vizsgálata
5. szenzomotoros koordináció vizsgálat
6. pszichovegetatív paraméterek vizsgálat
7. mentális funkciók vizsgálata
8. személyiségvizsgálat
– kérdőívekkel
– projektív tesztekkel.
A fegyvertartáshoz kellő pszichológiai alkalmasságról egy másik jogszabály rendelkezik, a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 1991-es, azóta persze már többször frissített rendelet. Azoknak, akiknek (mint például a vagyonőröknek) a munkájukhoz kell a fegyver, orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálaton is át kell esniük, amit 40 éves koruk előtt legfeljebb 5 évenként meg is kell ismételni.
Az első az orvosi vizsgálat. A legsúlyosabb eseteket elvileg már itt ki kell szűrni, és alkalmatlannak kell minősíteni azokat, akik bizonyos betegségekben szenvednek. Ilyen orvosi kizáró ok az alkoholizmus, a narkománia, a személyiségzavarok illetve az elmebetegség bármely formája.
Ezután jön a pszichológiai alkalmassági vizsgálat. Budapesten összesen kilenc szaklaboratórium foglalkozik jelenleg a fegyvertartók pszichológiai alkalmasságának a vizsgálatával. Az egyik Bilkei Pál szakpszichológusé, aki az Indexnek azt mondta: teljesen érthetetlen számára, hogyan juthatott fegyvertartási engedélyhez J. Richárd. Szerinte
Bilkei 14-15 éve foglalkozik ezzel. Azt mondja: a jelentkezőknek körülbelül 10 százaléka pszichológiailag alkalmatlan. A pszichológus három kategóriába sorolja az alkalmatlan jelentkezőket. Az első kategória tipikus képviselője a fiú, aki épp elmúlt 18 éves, „eljön az anyukájával", aki közli, hogy a fiú el akar menni biztonsági őrnek. Velük az a baj, hogy nagyon fiatalok, nagyon tapasztalatlanok még, „nem lehet rájuk fegyvert bízni".
A második kategóriát egy példával írta le a pszichológus. Egyszer eljött hozzá egy nő azzal, hogy vadász szeretne lenni. Hosszas beszélgetés után elárulta, hogy szerelmes volt a nagybátyjába, aki vadász volt, de meghalt, és most szeretné, ha az övé lehetne a nagybátyja fegyvere, hogy emlékeztesse rá. Még egy kis beszélgetés után végül kiderült, hogy a nő épp válik a férjétől, a férje zaklatja, és úgy gondolta, jól jönne, ha lenne fegyvere.
A harmadik kategória az alkoholistáké.
A jogszabály egyébként a fegyverrel dolgozók munkáltatóinak is előírja, hogy jelezzenek, ha valami gyanúsat észlelnek. A rendelet szerint a munkáltató köteles soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezni, ha a lőfegyver tartására jogosultnál olyan körülményt (betegséget, állapotromlást) észlel, amely a lőfegyver biztonságos tartására való további alkalmasságát kétségessé teszi.
Bilkei szerint van is olyan munkáltató, aki betartja ezt a szabályt, elő szokott fordulni ilyen jelzés, ha valakinek látni a magatartását, hogy gond van.
Érthetetlen!
– ismételte meg, mit gondol a fiatal pénzszállító esetéről.