Kiásták, megépítették fölé a vasúti hidat, majd félig betemették, most áll benne a víz – ez eddig a pilisvörösvári vasúti felüljáró és közúti aluljáró története. A helyiek szerint a fél környék ezen röhög. A NIF szerint forgalmi terelések miatt ez volt a legokosabb megoldás, de az aluljáró még legalább fél évig nem átadható.
Érdekes olvasói levelet fújt be a szél az inboxomba:
Nem tudni mi az igazság, de a fél környék azon röhög, hogy a Budapest-Esztergom vasútfelújítás során létesített pilisvörösvári közúti aluljárót betemetik, helyette egy felüljáróval próbálkoznak. Ez óriási fiaskó, amit uniós pénzelherdálásként a projektet felügyelő Miniszterelnöki Hivatal tekinthet magáénak.
– írta olvasónk, András.
Biciklire pattantam, és kikerekeztem a helyszínre, ahol megállapítottam, hogy a nemrég átadott vasúti vágányokat valóban egy félig betemetett közúti aluljáró keresztezi, aminek a betemetetlen oldalán szemrevaló tavacska keletkezett. A 10-es úton haladó gépkocsik a síneken hajtanak át a vágányokon, ha a jelzőlámpa épp engedi.
Az átjáró közelében sertepertélő melósok a pont az átjáróra nyíló giroszos bódéra mutogattak. Ha valaki, hát ő aztán tudna mesélni, mi megy itt – mondták. A giroszos sajnos nem volt közlékeny kedvében, a melósoktól pedig annyit lehetett megtudni, hogy nem lesz felüljáró, de nem is ássák ki az aluljárót, hanem „ki lesz véve", jelentsen ez bármit is.
Így aztán maradt a hivatalos út, hogy megtudjam, mégis mi történik a pilisvörösvári vasúti aluljáróban.
Néhány nap múlva Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szóvivőjének kíséretében dzsippel látogattunk ki helyszínre. Megkérdeztem tőle, miért nem az aluljárót építették ki először, és aztán tették a tetejére a hidat, egyáltalán, miért temették be az aluljárót és valóban felüljáró lesz-e helyette?
Mint elmondta, a helyzet kulcsa az, hogy minél rövidebb ideig akarták korlátozni a sínek lerakásával a 10-es út forgalmát, valamint a Pilisvörösvár-Esztergom vasúti szakasz forgalmát is határidőn belül be kellett fejezni. A földmunkák sok közműkiváltással jártak, amiket át kellett vetetni az érintett közműcégekkel. Ez a folyamat nagyon lassan haladt, az utolsó közműveket április végén vették át. Amíg pedig nem voltak átvéve, addig nem lehet az aluljárót sem építeni. Loppert szerint éppen hogy okosan jártak el, mert közlekedik a vonat is, és még a 10-es út is szabadon járható egy elkerülő szakaszon.
Felhágtunk az aluljáró-völgyben hullámzó tavat elrekkentő kőhalmok tetejére, hogy jobban láthassuk mesterséges képződményt. Az aluljáró túlsó végét eltorlaszoló föld szélén látszik némi fény. Balra az állomás még nem használható lépcsőjének betonkorlátja és ha jól vettem ki, liftházának betontömbje magasodik, jobbra löszfalszerűen leszakadó földmű. Az összegyűlt esővízben akár csónakázni is lehetne, ha nem tartanánk attól, hogy az evező fennakad a betonvas-nádas rúdszálain. Nehéz elképzelni, hogy itt valaha is személyautók fognak suhanni.
Kérdésre, hogy április óta bőven elkezdődhetett volna, talán már a vége felé is járhatna az aluljáró építése, azt a választ kaptam, hogy sok eső esett, eső után pedig 2-3 hétig nem lehet hozzányúlni a földművekhez. Az alagút egyik felét azért temették be, hogy a mellette levő munkaterületen nyugodtan tudjanak dolgozni, mondta Loppert.
Állítása szerint az aluljáró marad, nem lesz felüljáró, bármit is pletykáljanak a környékbeliek. Az autósok sebességkorlátozással, ideiglenesen 2014 október végétől használhatják, véglegesen 2015 elejére fog elkészülni.
Miután kinézelődtük magunkat, autóba szálltunk, és elindultunk az épülő vasútvonal mellett visszafelé, hogy megnézzük, hol tart az építkezés többi része.
A Budapest-Esztergom vasútvonal felújítását eredetileg 2013 év végi határidővel tervezték, de a projekt kétszer fél évet csúszott.
A vasúti felújításhoz több közúti fejlesztés is tartozik, például egy teljesen új út kiépítése a Pomázi út és az Ürömi kereszteződés között. A közúti fejlesztésekkel kettővel csökken a vasúti átjárók száma (a legforgalmasabbakkal), és négy közúti alul- vagy felüljáró épül. A közúti fejlesztések többségükben egy következő, 2015 végére befejeződő ütem részei.
Sőt, lesz még egy üteme a felújításoknak, a pálya villamosítása. A MÁV stratégiai vonalként kezeli a Budapest-Esztergom szakaszt. Erre ugyanis nincs autópálya, ezért egy korszerűsítéssel nagy forgalmat tudnak vonzani a vasútra. Ha a villamosítás is meglesz, akkor a korábbi 90 perces menetidő 60 percre csökken, és sokkal megbízhatóbban tudják tartani a menetrendet. A sokszor eldugott helyeken levő állomások forgalmát P+R parkolókkal, buszok odavezetésével, a Szentendrei úton a HÉV megálló közelebb hozásával növelnék.