Etikátlanul járt el a cigánybűnözést emlegető gyulai bírónő az Országos Bírói Etikai Tanács állásfoglalása szerint - közölte az MTI a Magyar Bírói Egyesület nyomán.
Az etikai eljárást néhány hete Makai Lajos, az egyesület elnöke kezdeményezte azért, mert Mucsi Erika, a Gyulai Törvényszék bírája márciusban a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatására irányuló keresetet elutasító határozatának indoklásában azt fejtegette: "nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos (...), az átfedések alapot adnak az anomáliák cigánybűnözésként való megfogalmazására."
Az etikai tanács meghozta állásfoglalását, miszerint a gyulai bírónő megsértette a bírák etikai kódexének előítélet-mentes, pártatlan és a pártatlanság látszatát is fenntartó eljárásra vonatozó követelményét. Kimondták azt is, hogy etikátlan, ha a bíró az ítéletében a saját véleményét, értékítéletét fejtegeti.
Az állásfoglalás kitér arra, hogy az ügy érdemi eldöntésénél a belső meggyőződésnek, a bíró véleményének a törvények, jogszabályok értelmezésében kell megnyilvánulnia. Nem lehet alapja az ítéletnek a bíró személyes erkölcsi vagy világnézeti felfogása, a közvéleményben vagy annak egy részében kialakuló előítélettel való azonosulása mint magánvélemény, mert az a bírói függetlenséget és a jogbiztonságot sérti.
Az elsőfokú döntés vitatott indoklása úgy szólt a cigányságról, mint életformáról, a cigányokról pedig, mint akik "a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, (...) egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői" - mondta ki a bizottság.
Ha a bírót ezek a körülmények befolyásolják ítélkezési munkájában, akkor az eljárásból való kizárását kell kezdeményezni, illetve munkáltatójának kell a szükséges lépéseket megtennie - tartalmazza a dokumentum.
A bírói munkában is érvényesülnie kell annak az alkotmányos követelménynek, ami szerint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás nem sértheti e közösségek méltóságát.
Az állásfoglalás leszögezi, hogy általában a cigánybűnözésre nem vonhat le következtetéseket a bíró, mert nem köztudomású tény, erre vonatkozó adatokat pedig az igazságügyi szervek sem kezelnek.