Milyen minisztériumok költöznének el Budapestről?

A bejelentett tervek szerint a Honvédelmi Minisztérium 2016. március 15-ig Székesfehérvárra költözne. A kormányzati átalakítás keretében az eddigi Vidékfejlesztési Minisztériumot szétválasztották. Az önálló Földművelési Minisztériumnak Debrecenben lenne a székhelye 2016-tól, a Lázár János által vezetett Miniszterelnökséghez tartozó vidékfejlesztési államtitkárság pedig már ez év végén Kecskeméten rendezkedne be. 2016 márciusáig kiköltözne a Parlamentből a miniszterelnök hivatala is a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a mostani Nemzeti Táncszínház (korábbi Várszínház) helyére.  

Miért pont Debrecen, Székesfehérvár és Kecskemét?

Pontos választ erre nehéz adni. Minisztériumok vidékre telepítését négy évvel ezelőtt vetette fel Kósa Lajos. Mellesleg akkor is az önkormányzati választás előtt. Ő most azt mondta: ha csak két vidéki helyszín lenne, Debrecen akkor is közöttük lenne. Debrecen az ország második legnagyobb városa, az agrárium egyik központja, és az egyetemen van mezőgazdasági kar is. Székesfehérvár mellett a közelségen kívül a hagyomány szólhatott, elvégre ezer éve katonavárosnak számít és itt van a honvédség szárazföldi parancsnokságának központja is. Kecskemétre egy belső kormányzati lobbizás eredményeképp eshetett a választás. A város polgármesterét, Zombor Gábort most nevezték ki az Emmi egészségügyi államtitkárának.

Miért kell vidékre költöztetni minisztériumokat?

A hivatalos indoklás szerint csökkenteni kell a Budapest-központúságot, éppen ezért szükség van a közigazgatás decentralizációjára. Információink szerint a minisztériumok költöztetése a tárcák apparátusának jelentős lecserélésére is alkalmas. Nem hagyható figyelmen kívül a terv politikai üzenete sem:

Miért jó egy városnak, ha ott lesz a minisztérium?

Egy-egy minisztérium költöztetése jelentősen felértékeli a kiválasztott városokat, és a régióban élőknek is több munkalehetőséget ad. Megélénkülhet az ingatlanpiac, több ember utazik a városba, nő a fogyasztás, és több magyar és külföldi befektető is megnyerhető. Nem véletlen, hogy kicsit későn most a miskolci MSZP-sek is azért kezdtek el lobbizni, hogy oda is kerüljön valamilyen kormányzati hivatal.

Mennyi idő alatt lehet odaérni Budapestre Debrecenből, Székesfehérvárról vagy Kecskemétről?

Város	Autóval	Vonattal	Vasúti járatok száma egy nap	Első vonat indulása Budapestről	Utolsó vonat indulása Budapestre
Debrecen (230 km)	2 óra 15 perc	2 óra 44 perc	39	3:03	19:02
Kecskemét (86 km)	1 óra 12 perc	1 óra 17 perc	17	5:39	21:47
Székesfehérvár (68 km)	53 perc	46 perc	68	4:05	22:46

Utazás szempontjából Székesfehérvár a legkevésbé problematikus, ahová szinte negyedóránként indulnak vonatok. Debrecen vonattal még nem közelíthető meg gyorsan, de a polgármester szerint a vasúti fejlesztésekkel másfél órára rövidülhet a menetidő. Bár sokan átkozzák a főváros-központúságot, a fővárosi minisztériumok legalább az ország legtöbb szegletéből viszonylag jól elérhetők. Debrecennel nem lesz könnyű a helyzet:

• a Dunántúlról autópályán 4-6 óra alatt érhető el,
• Pécsről vonattal leggyorsabban 5 óra 51 perc alatt,
• Zalaegerszegről 6 óra 55 perc alatt lehet elérni. 

Hova költözhetnek ezekben a városokban a minisztériumok?

Debrecenben nem hivatalosan már több hely is szóba került. 1944-ban a kormány a debreceni Pénzügyi palotában ülésezett. A Népszabadság szerint a debreceni belvárosban üresen áll a polgármesteri hivatal mellett lévő volt ÁNTSZ-székház a Dósa nádor téren, és kihasználatlan az egykori megyei könyvtár épülete is a Piac utcán. Kósa Lajos polgármester erről az ingatlanspekulációk elkerülése végett szándékosan nem akart mondani semmit az Indexnek. Kósa szerint akár a régi ingatlanok hasznosítása, akár újak építése is szóba jöhet.

A székesfehérvári közgyűlés már kedden egyhangúlag támogatta is a Honvédelmi Minisztérium (HM) városba költöztetését. A polgármester, a fideszes Cser-Palkovics András csak annyit mondott: a városban vannak olyan belvárosi ingatlanok, amelyek alkalmasak lennének a minisztérium befogadására és a „protokolláris hátteret” is biztosítani tudják. Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint a HM Székesfehérvárra költöztetése „roppant bonyolult kérdés, de egyúttal érdekes felvetés". Székesfehérvárnak jó a közlekedése, és az elektronikus közigazgatás térnyerésével jórészt mindegy, hogy az ország vagy a világ mely pontján tartózkodik az ember. Kecskemét is támogatja a vidékfejlesztési államtitkárság befogadását.

Milyen ingatlanok ürülnek ki Budapesten, és ezekkel mit lehet kezdeni?

A Vidékfejlesztési Minisztérium hatalmas épülete a Kossuth téren áll. Az 1885–86-ban épített, eklektikus stílusú épületnek nehéz más funkciót elképzelni, hiszen a XIX. században – akkor éppen a kiegyezés utáni kormányzati centralizáció jegyében – eleve a Földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumnak épült, és később is mindig a mezőgazdaságért felelős tárca működött itt. Így volt ez 1956-ban is, amikor az épület tetejéről a tüntető tömegbe lőttek. A  Honvédelmi Minisztérium V. kerületi, Balaton utca 7–11. szám alatti központja is honvédelmi minisztériumnak épült a negyvenes évek végén a magyar avantgarde építészet kiemelkedő alkotója, Lauber László tervei alapján. Az ingatlan már csak központi fekvése miatt is értékes. 

Hányan dolgoznak most a költözésre ítélt minisztériumokban?

A júniusban átnevezett egykori Vidékfejlesztési Minisztériumban a legfrissebb, március végi adatok szerint 554-en dolgoztak, a Honvédelmi Minisztériumban 480-an. Mindkét tárcánál volt épp pár üres hely, az engedélyezett létszám ennél valamival nagyobb (559, illetve 505 fő).

Kik fognak a vidéki minisztériumokban dolgozni? Mindenki biztos nem fog elköltözni a munkahelyével együtt.

Magyarországon híresen alacsony a dolgozók mobilitása, ami jelentős részben a lakástulajdonhoz való ragaszkodás és a drága vagy nem minőségi bérlakások miatt alakult így. Ha az irodák működést segítő dolgozók (titkárnők, bérszámfejtők, karbantartók) nem költöznek vidékre vagy nem vállalják az ingázást, ők viszonylag könnyen pótolhatók helyben. Sokkal nehezebben cserélhetők viszont az igazi szakemberek – mert bármilyen hihetetlen, a minisztériumokban sok ilyen van. Egyéni helyzettől (kor, gyermekvállalás, lakáshelyzet stb.) is függ majd, ki költözik együtt a minisztériummal.

Egyik forrásunk szerint az sem kizárt, hogy az igazi irányítás sokkal inkább az Orbán Viktor által idegközpontnak nevezett Miniszterelnökséghez kerül át, ahol a Gyurcsány-kormány idején már alkalmazott referatúra-rendszerhez hasonló, minisztériumok feletti struktúra épül ki. Ebben az esetben a vidékre helyezett minisztérium feladata már csak a „bedolgozás", azaz a koncepciók részleteinek kidolgozása lesz.  

Mennyire van szükség a minisztériumi munkában ahhoz, hogy az ott dolgozók fizikailag is jelen legyenek? Vagy minden megoldható emailen és telefonon?  

A beosztástól és a szakterülettől függ, mennyire van szükség a minisztériumi dolgozók jelenlétére, de az biztos, hogy emailben és telefonon nem lehet mindent megoldani. Az egyik minisztériumi forrásunk szerint még most is van olyan tárca, ahol főként papíralapon bonyolítják a dolgokat, és nem olyan elterjedt az elektronikus kapcsolattartás. Magasabb szinten sokat számít a minisztériumokban dolgozó szakértők személyes jelenléte. Nekik nemcsak a tárcán belüli értekezleteken kell jelen lenniük, de feladatuktól függően sok tárcaközi egyeztetésre is szükség van. Egy minisztérium vidékre költözésével így vagy nekik kellene a fővárosba utazni vagy a többi tárca szakértőinek vidékre. 

A parlamenti képviselőket is megkérdeztük arról, mit gondolnak a vidékre költözésről:

Milyen technikai eszközök vannak, amelyek személyes jelenlét nélkül is segítik a munkát?

A multinacionális cégek egymástól több ezer kilométerre lévő irodái ma már videokonferenciás rendszerekkel tartják egymással a kapcsolatot. Nem a Skype változó minőségét és akadozó hangját kell elképzelni. A profi rendszerek akár órákon át hibátlan kép- és hangminőséget nyújtanak, nagy felbontású és széles látószögű kamerákkal, többcsatornás hangrendszerrel. Olyan extrákat is tudnak, mint a beszélő arcának nyomon követése. Ha az illető az irodájában feláll a székből és elkezd sétálni, a kamerák utánafordulnak. Ezek a rendszerek képesek dokumentumok és virtuális 3D-objektumok beágyazására is az élő videójelbe. Mindez azonban rengeteg pénzbe kerül.

Ma milyen költségtérítést kapnak a minisztériumi dolgozók, ha vidékről kell bejárni a munkahelyükre?

A közalkalmazottaknak, közszolgáknak is jár utazási költségtérítés a munkába járáshoz. Az erről szóló kormányrendelet szerint a bérlet vagy (másodosztályú) menetjegy árának legalább 86 százalékát kifizeti a munkáltató, ha a dolgozó napi bejárásáról van szó. A rendelet külön kezeli a hazautazást. Ezt a szót arra használja, amikor valaki maximum hetente egyszer megy haza. Itt is az a főszabály, hogy legalább 86 százalékot fizet a munkáltató. Hazautazni a munkáltató pénzén a rendelet szerint elméletben akár repülővel is lehet, de itt azért van egy plafon: a hazautazási költségtérítés havi felső korlátja idén 35 200 forint. 2012-es volt a legfrissebb költségvetési beszámoló, amit találtunk mindkét minisztériumnál. A vidékfejlesztési tárcánál ebben az évben 89 179 000 forintot, a honvédelmi tárcánál pedig 22 695 000 forintot költöttek közlekedési költségtérítésre. A minisztereknek, az államtitkároknak és a kormánybiztosoknak persze nem kell vonatozniuk. Őket megilleti a hivatali autóhasználat, a kocsihoz sofőr is jár.

Ma milyen költségtérítést kapnak a minisztériumi dolgozók, ha munkájuk miatt nem otthon kell lakniuk?

  A minisztériumok vidékre költözése után a dolgozók egy része is az adott városba költözhet. Ha az adott városban van megfelelő hivatali lakás, akkor a minisztériumi vezetők ott rendezkedhetnek be. Megfelelő alatt a kormányrendelet azt érti, hogy „a műszaki, fenntartási, üzemeltetési és a biztonsági követelmények szempontjából alkalmas". Ha a vezető egyedül lakik benne, minimum kétszobásnak kell lennie, ha pedig másokkal együtt költözik, akkor legalább annyi szobának kell lennie benne, ahányan vannak.

Ha nincs ilyen hivatali lakás, akkor az állami vezető lakásfenntartási térítést igényelhet, vagyis lényegében a minisztérium kifizeti helyette a lakbért, maximum havi 231 900 forintig. Most a rendelet is teljesen Budapest-központú. Abból indul ki, hogy a munkavégzés helye Budapest. Azok kaphatnak hivatali lakást vagy térítést, akiknek se saját maguknak, se élettársuknak nincs lakása Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében. Az érintett tárcáktól egyébként eddig V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár vett fel lakásfenntartási térítésként 160 ezer forintot havonta, egy 70 négyzetméteres budapesti lakás bérletére. (Neki Vasváron van háza a vagyonnyilatkozata szerint.)

Megoldható, hogy egy minisztériumnak semmilyen budapesti irodája ne legyen?

Nem. Ilyenkor is szükség van fővárosi irodára, háttérre. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára már utalt is arra, hogy amennyiben valóban Székesfehérváron lesz a HM központja, a minisztérium bizonyos részei továbbra is a fővárosban maradnak.

Külföldön milyen példák vannak arra, hogy minisztériumok nem a fővárosban működnek?

Nem jellemző, de előfordul ilyen megoldás. Berlin egyik leghíresebb látványossága a kormányzati negyed, de hiába székel itt a szövetségi kormány, nem a fővárosban van az összes minisztérium székhelye. Hat Bonnban maradt az újraegyesítés után is, bár mindegyiknek van berlini kirendeltsége (ahogy a berlinieknek is van bonni). Észtországban a második legnagyobb város, Tartu szerepe kiemelt a főváros mellett. Itt van az észt legfelsőbb bíróság és az oktatási és tudományügyi minisztérium, sőt, a balti államok nemzetvédelmi egyeteme, a Balti Védelmi Kollégium is, Tallinntól 180 kilométerre. (A tudományügyi minisztérium azért logikus, hogy itt legyen, mert itt működik a régió legrégebben alapított és egyik legpatinásabb egyeteme.) Bulgáriában két éve kísérletezett az akkori kormánypárt azzal, hogy a minisztériumok egyes részeit vidéki városokba telepítse. Ez akkor hasonló aggályokat vetett fel, mint amiket fentebb tárgyaltunk, de a költözésből végül semmi sem lett, mert néhány hónap múlva utcai tüntetések döntötték meg a bolgár kormányt. 

Az EU egyszerre vízfejű és decentralizált: a Tanács, a Bizottság és a Parlament brüsszeli épülete egymástól egy köpésre van, az EU Bírósága és az Európai Számvevőszék viszont már Luxemburgban. Hírhedt példa a strasbourgi utazócirkusz: az Európai Parlament székhelye hivatalosan Strasbourg, de az EP csak havi 4 napot tölt itt, a végső plenáris szavazások miatt. A többi plenáris, a bizottsági munka és a frakcióülések Brüsszelben folynak. Évi 165-200 millió eurót (kb. 50-60 milliárd forintot), illetve egy kisebb erőműnek megfelelő szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani azzal, ha megszüntetnék az Európai Parlament kétlakiságát.