Információink szerint Lázár János kancelláriaminiszter keményet húzott szinte első intézkedésként: magához vonta a rövid és középtávú fővárosi uniós projekteket, és egy erőteljes tollvonással lehúzta őket a listáról. Budapest így a következő hét évben százmilliárdos forrásoktól eshet el. Nem úgy Hódmezővárhely, ami villamost kap. Tarlós bízik benne, hogy Lázár meggondolja magát.
A 3-as metró felújítása, a villamosjármű-beszerzés folytatása, kisföldalatti-járműcsere, a 2-es metró és a HÉV összekötése, a 4-es metró kelenföldi buszterminál és P+R parkoló – információink szerint ezek a beruházások esnek áldozatul az új fejlesztési politikának. A fenti listáról a metró és a kisföldalatti kritikus állapotban van, a következő hét évben ennek ellenére sem számíthatnak pénzre. A főváros vesztesége, ha ez így marad, több százmilliárd forint lesz, uniós pénz nélkül pedig nem tud fejleszteni. A Miniszterelnökség szerint egy felelős városvezető ilyen helyzetben nem a sült galambra vár, hanem Brüsszelbe megy lobbizni.
A kormány nemrég fogadta el a 2014–2020 közötti közlekedési operatív programot (IKOP), amelyben egyetlen fővárosi projekt sem szerepel. Értesüléseink szerint emögött elsősorban Lázár János kancelláriaminisztert kell keresni, aki magához vonta a döntést a projektlistáról:
Az átcsoportosításra egyetlen indokot lehet tudni: Budapest elég erős gazdaságilag, hogy önmaga fejlesszen, inkább vidékre kell a pénz. Az elsőrendű közlekedésfejlesztési prioritás így a Szeged–Hódmezővásárhely-villamosvonal lett. Szakértők szerint a vonal kiépítése jó törekvés, csakhogy Budapesten konkrét katasztrófát okozhat például a folyamatosan meghibásodó, füstölő, leálló 3-as metró felújításának elmaradása.
Forrásaink szerint a Tarlós–Lázár-konfliktusként megjelenő forrásvitában a kancelláriaminiszter természetesen nem egyedül alakította ki a fővárost hátrányosan érintő álláspontját.
hogy a főpolgármester újra és újra jelentős összegeket kér az államtól. A korábbi pénzügyi vitákban a kormány már felvetette, hogy a támogatásokért cserébe fővárosi vagyontárgyakat kér, vagy esetleg állami tulajdonba veszi a fővárosi közlekedést. Ezeket a tárgyalásokat is Lázár János folytatta le Tarlós Istvánnal, aki akkor keményen elzárkózott az ilyen irányú megoldási javaslatoktól.
Tarlós is elsősorban a leamortizálódott és ezért balesetveszélyes metróval érvel a vitában. Mint azt Szűcs-Somlyó Mária, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója elmondta,
ha így van, akkor Tarlós István bízik benne, hogy Lázár belátja azt, hogy egy esetleges katasztrófáért ő viseli a felelősséget, és meggondolja magát a támogatásokkal kapcsolatban. Annál is inkább, mert Lázár korábban megígérte a támogatást, a 3-as metró ugyanis országos ügy: több utast szállít, mint a MÁV, az utasok harmada pedig vidékről érkezik.
Információink szerint a főpolgármester úgy felhúzta magát a pénzcsap elzárásán, hogy egy meglehetősen kemény hangú levelet is írt a miniszterelnöknek az ügyben.
Tarlós egy korábbi, a Vs.hu-nak adott interjújában így fogalmazott:
Ha nem történik meg ez a felújítás, akkor én bizony le fogom állítani a metrót, és nem érdekel semmilyen politikai skandalum, nem fogok egyetlen emberéletet sem kockáztatni emiatt.
Tarlós egyébként még hivatalosan nem lett a Fidesz főpolgármester-jelöltje. A fővárosi politikus az utóbbi időben megpróbálta rendezni a kapcsolatait a párt budapesti embereivel, a fő riválisának számító Rogán Antallal például sikerült is pacifikálni a korábban feszült viszonyt. Tarlós jelöltségének véglegesítését a Fidesz fővárosi, majd július 2-i országos választmánya mondhatja ki.
A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztály az Index cikkére reagálva azt írta: " a kormány számára kiemelten fontosak a budapesti fejlesztések, ezért a kabinet élt az Európai Bizottság által felkínált lehetőséggel, hogy a fejletlen régiók rendelkezésére álló forrásokat, így például a Hódmezővásárhelyhez hasonló vidéki városok számára elérhető uniós pénzek 3 százalékát, budapesti fejlesztésekre csoportosítsa át.
A forráselosztás tekintetében elmentünk a falig, ugyanis a brüsszeli szabályok nem teszik lehetővé több fejlesztési forrás felhasználását a fővárosban, más országokhoz hasonlóan. Szlovákia, Lengyelország és Csehország is ugyanazzal a problémával küzd, az Európai Bizottság nem tartja indokoltnak közlekedési projektek finanszírozását a fővárosokban.
A kormányzat álláspontja szerint egy felelős városvezető ebben a helyzetben egyet tehet, Brüsszelbe utazik lobbizik."
Mit szól hozzá? Szóljon hozzá!