Elfogyott a Szolidaritás vezetője körül a levegő még saját szervezetében is. Bajnai Gordon és Szigetvári Viktor úgy próbálja kiszorítani Kónya Pétert az Együttből, hogy közben leválasztja róla a Szolidaritást, sőt talán egyik legszorosabb szövetségesét is. A szombati kongresszuson taktikai visszalépésekkel tettek gesztust a "szolisoknak", ez viszont kiakasztotta azokat, akik demokratikus versengésre számítottak. Kónya parlamenti mandátumára viszont az Együttben már keresztet vethetnek, de legalább Gyurcsányék se mennének sokra vele, ha átülne hozzájuk.
Kónya Péter vagy magától megy, vagy rövid úton kirúgják – nagyjából ez a két lehetőség maradt, miután a Szolidaritás vezetője hétfő este az ATV-ben előadott egy zavaros okfejtést, miszerint lehet, hogy kiválnak az Együttből és új pártot csinálnak, de lehet hogy nem, meg hogy szerinte választani kell a Szolidaritás és az Együtt között.
Az Együtt elnöksége ezen eléggé berágott, és kedd délután felszólította Kónyát, döntse már el, mit akar, illetve Kónya platformját is felkérték, tisztázza ugyanezt. Amíg ez nem történik meg, addig az Együtt felfüggeszti az együttműködést a Magyar Szolidaritás Mozgalom Egyesülettel.
Hogy most akkor mi lesz, azt mindjárt elolvashatja, de addig is nézze meg, ki miatt is van ez az egész balhé:
Kálmán Olga: Lehet, hogy a Szolidaritás közgyűlése úgy dönt, hogy egy önálló pártot építsenek ki?
Kónya Péter: Elképzelhető ez is, de hát erről a közgyűlésünknek kell döntenie. (...) Gyakorlatilag vannak politikusaink, akik az Együttben is politizálnak. Most ők eldönthetik, hogy egyébként pártpolitizálni akarnak az Együttön belül, vagy a Szolidaritásban mozgalomként egyelőre.
Ahogy a párt szombati tisztújítása előtt írtuk, nem csak az Együttben fogyott el Kónya Péter körül a levegő, a korábbi három platform egyikeként működő Szolidaritáson belül is kisebbségbe került. A várakozásoknak megfelelően Kónya nem hogy társelnöknek, de elnökségi tagnak sem jelöltette magát – hiszen a szavazáson a valódi erőviszonyok azonnal látszódtak volna. A szavazás előtt Kónya az Egyenes Beszédben egyszer már megpendítette, hogy szervezete önállósodhat – forrásaink ezt akkor úgy értékelték, csupán a saját nevében beszél, és a tisztújítás előtt próbálja megerősíteni a pozícióit. Ugyanezt tette az eddig Kónya szövetségesének tartott Székely Sándor is, aki a vs.hu-n fenyegetőzött azzal, hogy a Szolidaritás akár önállósodhat is, ha az Együttön belül nem szerez súlyának megfelelő tisztségeket.
Kónya és Székely, úgy tűnt, sikerrel zsarolják pártjukat. A szombati tisztújítás előtt a pártszakadás veszélyétől megrettenő Bajnai Gordon és Szigetvári Viktor javaslatára előre megegyeztek, hogy Székelyből társelnök lesz, hátha így elodázható a nyílt konfliktus.
Eredetileg háromnál jóval többen pályáztak volna a három társelnöki tisztségre, ők mind kénytelen-kelletlen visszaléptek.
Kedden az Együtt ügyvezető társelnöke, Szigetvári Viktor levélben tájékoztatta Kónyát az elnökség döntéséről, ebből közlünk egy hosszabb részletet:
„Az elmúlt 12 órában izzanak a telefonok, és minden vezetőtársammal közösen azt tudom mondani, hogy kijelentésed felzaklatta és elszomorította pártunk tagságát, bárhonnan is érkezett valaki közénk. Sokan úgy érzik, hogy tegnapi nyilatkozatoddal hiteltelenítetted mindazt a munkát, amelyet ők végeztek közös sikerünkért a parlamenti és az európai parlamenti választási kampány során. A személyes ambíciók nem indokolhatják a közösen felépítettek szétverését. (...) A közös munkánkba nem fér bele az, hogy a szervezet vezetője önálló pártalakításról beszél nyilvánosan úgy, hogy közben a Szolidaritásból pártunkban dolgozók minderről másként vélekednek.
Jelen levelemmel az Együtt elnöksége nevében felszólítalak arra, hogy testületi döntésekkel megerősített módon, sürgősen, néhány héten belültisztázzátok viszonyotokat az immár platformok nélkül, egységesen, de mégis sokszínűen működni kívánó pártunkhoz! Szeretnénk szervezeti döntéssel megerősített tájékoztatást kérni arról is, hogy a Magyar Szolidaritás Mozgalom Egyesület az következő években az Együttel közösen kíván-e politizálni. E kérdés megválaszolása nem odázható el az önkormányzati választások utánra. Most hosszú távra rendezkedünk be választott vezető társaimmal és az ősz folyamán megválasztandó választókerületi elnök kollégáimmal. (...) Felkérünk arra, hogy amíg az Együtt tagja vagy, ne beszélj más párt alapításáról!
Mindaddig, amíg ez a kérdés megnyugtatóan nem rendeződik, addig nem tudjuk folytatni a jelenleg is folyamatban levő együttműködést. Emellett természetesnek tekintjük, hogy folytatjuk az együttműködést mindazon párttagjainkkal, akik a Szolidaritásból jöttek. Az elmúlt hetekben is közösen dolgoztunk az önkormányzati felkészülés részeként a közös sikerekért, ennek részeként Orbán Viktor leváltásáért. A te mostani viselkedésed azonban ezt a közös sikert veszélyezteti.″
Ez egy komoly gesztus volt a párt egyben maradásáért, és nem biztos, hogy magunktól is így tettünk volna.
– mondta a visszalépő társelnök-aspiránsok egyike az Indexnek, aki szerint a visszalépésükkel a következő (és első rendes) tisztújításig akarták kitolni a kérdést, azonban
Kónya ezt sem fogadta el, így valójában csak egy napot tolódott a dolog, és most mi sem tudjuk pontosan, hogy mi a helyzet.
A Milla és a Haza és Haladás platform tagjai közül többen viszont arra számítottak, hogy az Együtt első demokratikusan megválasztott vezetését valóban demokratikusan választják meg, és éppen ezért megütköztek a Szolidaritásnak tett gesztusokon.
Mind azt vártuk, hogy szombaton megoldódik a Szoli-probléma, de Gordonék inkább eltolták februárra ezt, ami fáj nekünk. Ráadásul kiborultunk, mikor megláttuk, hogy az eredetileg kilenc indulóból három név volt a szavazólapon a társelnökök választásánál. Esély sem volt, hogy kiüssük a Kónya jobbkezeként leírható Székely Sanyit.
– meséli a párt szombaton szintén megválasztott Országos Politikai Tanácsának (választmányának) egyik tagja. Sokan nyíltan is hangot adtak elégedetlenségüknek. A millás Gulyás József például az elnökségi tagok választása előtti bemutatkozó beszédében – biztos befutóként – bejelentette, hogy visszalép az indulástól, mert nem ért egyet a háttérben megkötött alkukkal, melyek szerinte veszélyesek. Forrásaink szerint a beszéd „elég nagy tapsot kapott".
Egy, a visszaléptetésekkel egyetértő politikus viszont azzal magyarázta a döntést, meg kellett mutatniuk a tagságnak, hogy ők nem a Szolidaritás ellen vannak, csupán Kónya Péterrel van bajuk. Ez egy ügyes taktika, ellenkező esetben Kónya a platformon belüli elégedetlenséget meglovagolva sokkal nagyobbat haraphatna ki a pártból – magyarázta.
Jelenleg ez a legvalószínűbb forgatókönyv: Kónya és egy-két tucat ember elhagyja a pártot, de a Szolidaritás nagy többsége és prominensei maradnak az Együttben.
Innentől kezdve náluk pattog a labda: ha nem megy el Kónya, akkor kidobtuk őket, ha Kónya megy, ők maradhatnak.
– mondta az Indexnek az egyik politikus, aki szombaton a „kompromisszummentesség″ álláspontját képviselte. Kérdés azonban, mi lesz Székely Sándorral, aki egyszerre Kónya közeli harcostársa és az Együtt frissen megválasztott társelnöke: hogyan válaszolja meg a Kónya által feltett „Együtt vagy Szolidaritás?″ kérdést?
Szerintem jelenleg senki sem tudja megmondani, mi lehet Sanyi fejében. Ha van esze, marad, viszont vele együtt marad a bizalmatlanság a személye felé. Mindenképp szerencsés lenne, ha távozna és a helyére egy a párt többsége által is elfogadott személy kerülne a Szoliból, mint Sértő-Radics vagy a közgyűlés előtt esélyesnek tartott Szalóczy Géza.
– egyik forrásunk szerint ez lenne tehát még a legjobb megoldás. Hogy mi van Sanyi fejében, azt mi sem tudtuk meg, ugyanis nem vette fel a telefont, amikor kerestük. Kónya Pétert is próbáltuk elérni, sikertelenül.
Az Együtt több vezető politikusa is megerősítette, ha nem Székelyt, akkor az erőviszonyok ismeretében szinte biztosan a márciusban festőlétrával élőplakátként kampányoló Szalóczy Gézát választották volna Szigetvári és Juhász mellé társelnöknek. Vagyis a szombati visszaléptetéskor tulajdonképpen egyedül ő, tehát egy másik szolidaritásos hozott valódi áldozatot. Ez pedig azt is jelenti, Szigetváriék az előre odaadott társelnöki pozícióval nem csak a Szolidaritást próbálták meg minél inkább leválasztani Kónyáról, hanem Székelyt, legbefolyásosabb párton belüli szövetségesét is.
A Demokratikus Koalíció vezetőjével egy hete interjúztunk, és természetesen rákérdeztünk arra a pletykára is, igaz-e, hogy Kónya a DK-ba mehet át.
„És Kónya Péterrel nem beszélget ilyesmiről (az átülésről)?
Beszélgettünk mi nagyon sokat.
Mert ugye Kónya nemrég arra célzott az ATV-n, hogy akár az egész Szolidaritás átmehet az Együttből a DK-ba.
Ő ennél kevesebbet mondott. De én szerintem az nagyon rendben van, hogy a választások után két hónappal valaki, hacsak nem tarthatatlan a saját közösségében a helyzete, nem ül át sutyiban máshova. Őszintén szólva, ha valaki ilyen lenne, nem is szabadna befogadni. Mert az egy moral insanity.
Kónya Pétert befogadná?
Hogy ha ő jelentkezne? Megkérdezném tízszer is, jól meggondolta-e. Túl sokat látnak bele ezekbe a beszélgetésekbe, még az Együttben is.
Pedig Kónya Péter egy szenvedélyes ember, szobrot döntöget. Az önök közösségébe mégis csak jobban illene, mint Bajnai mellé.
Ezt nem tudom.″
Pedig a párt átalakításáról írt belső levelében Bajnai Gordon többek között még pont azzal érvelt a platformok megszüntetése mellett, hogy a platform-logika miatt „nem elsősorban teljesítmény alapon kerülhettek pozícióba vezetők″ – a kritika Kónya mellett elsősorban Székelynek szólt, akinél egyik forrásunk megfogalmazása szerint „tucatnyi, egészen biztosan alkalmasabb vezető″ emelkedhetne ki a Szolidaritásból. Az elnökségbe bekerülő Sértő-Radics István és Szalóczy Géza mellett ilyennek írták le forrásaink például a Szolidaritás másik parlamenti képviselőjét, Szabó Szabolcsot is.
Az Együtt összes általunk megkérdezett politikusa biztos benne, hogy a Kónya-vezette szervezet tagjainak jelentős részéhez hasonlóak a Szolidaritás ismertebb arcai is az Együtthöz és Bajnaihoz maradnak lojálisak, ha választaniuk kell. Igazából csak Székely döntése kérdéses.
Ha a Szolidaritás nagy része, sőt még Székely Sándor is szembefordul vele, Kónya politikai súlya leredukálódik arra, hogy van egy parlamenti mandátuma és kész. Pedig Kónya eredetileg úgy gondolta, ezt még megpróbálja azzal tovább növelni, hogy az Együtthöz való viszony tisztázását kihúzza valahogy az önkormányzati választások utánra, amikorra jónéhány embere közgyűlési helyekhez is hozzájut.
Most keményebb reakció jött, mert nem akarjuk, hogy elhúzzanak az önkormányzatin kiosztott mandátumokkal is
– magyarázta az Együtt egyik politikusa a keddi, a Szolidaritást azonnali döntésre felszólító határozatot.
Persze az az egy szem parlamenti mandátum is sokat érhetne, hiszen frakcióhoz segíthetné a csupán négy fős parlamenti csapattal rendelkező Demokratikus Koalíciót – legalábbis Gyurcsányék korábban még ebben reménykedtek. A parlamenti házszabályt azonban a fideszes házvezetés a lehető legszigorúbban értelmezi, és ez alapján frakciót csak öt olyan képviselő alakíthat, akik egyazon párthoz tartoznak. A DK-ban mostanra belátták, ebből Kövér László biztosan nem fog engedni, vagyis elég kicsi a valószínűsége, hogy Kónya Péterrel túl sokra mennének, ami az ő és követőinek politikai lehetőségeit is tovább szűkíti.