Elkészítette a BKK a következő 16 évre szóló közlekedésfejlesztési stratégiáját, amely alapján Budapesten jobb lesz élni, mint mondjuk Bécsben, ami jelenleg a világ legélhetőbb városának számít. A magyarok csendes járműveken suhannak céljuk felé, gond nélkül váltanak bicikliről HÉV-re, amelyek mellesleg a városközpontig szállítják az utasokat. Új hidak, metrók és szuperül kinéző járművek a szereplői a 2030-ban játszódó történetnek.
A százoldalas dokumentum alaposan körüljárja a témát, és a fejlett közlekedési és városfejlesztési elvek alapján kínál megoldásokat. Egyetlen fejezet hiányzik egészében, mégpedig a költségvetés. Jelzés sincs arra nézve, hogy mennyibe kerülhet a megafejlesztés.
A Fővárosi Közgyűlés hétfőn tárgyalja Budapest új mobilitási tervének, a Balázs Mór-terv egyeztetési változatát .
A BKK-tanulmány szerint a főváros közlekedési rendszere alapvető korrekcióra és erős fejlesztésre szorul. Jelentős a járművek állagromlása, az úthálózat körkörös, és sugárirányú egységei nem megfelelően vannak összekötve. A fejlesztések eddig szigetszerűen, nem rendszerben történtek.
A cél, hogy a közösségi közlekedés aránya a jelenlegi 45-ről 50 százalékra emelkedjen. Az autóhasználat 35-ről 20 százalékra csökkenhet. Jelentősen többet kell majd bicikliznünk 16 év múlva: a jelenlegi 2 százalék helyett a teljes közlekedésnek már a tizedét tenné ki a biciklizés. A gyalogosok száma viszont szolidan nő csak, 18-ról 20 százalékra.
A közlekedésfejlesztés jelszavai:
19. századi közlekedési mérnök. Ő indította el 1887-ben az első villamost a Nagykörúton. Nevéhez fűződik a budapesti villamoshálózat és a földalatti fejlesztése.