Egy hang sem igaz a Norvég Alapnál zajló sikkasztásról szóló gyanúsítgatásból, az Átlátszó.hu-n megjelent a könyvvizsgáló teljes jelentése.
A jelentés tartalmának ismertetése és a következtetések levonása előtt érdemes felidézni ez előzményeket:
Így érkeztünk el a mai naphoz, amikor az Átlátszó.hu nyilvánosságra hozta a könyvvizsgáló jelentését. Ebből kiderül, hogy a két lap csak a jelentés kritikus észrevételeit szemlézte, figyelmen kívül hagyva a vizsgálat általános eredményét és a kritikai észrevételek kontextusát, a kormány vádjaiból pedig lényegében semmi sem igaz.
Az Ernst&Young három területet vizsgált át, és ezekhez észrevételeket fűzött: a 2008–2011 közötti pályázatok elbírálásának rendszerét, a projektek megvalósítását és nyomon követését, valamint a finanszírozását.
A könyvvizsgáló cég a jelentésben a legtöbb kritikus észrevételt a pályázati rendszerhez fűzte. Az alapmegállapítás ennek ellenére az, hogy a támogatott projektek kiválasztása átláthatóan, és informatikai eszközökkel történik. Felmerül viszont, hogy:
- az összeférhetetlenség veszélyének kezelése nem hatékony: a pályázatok egyes értékelői nem függetlenek (az Ökotárstól vagy a pályázóktól);
- nem volt formalizált folyamat a pályázatok értékelőinek kiválasztására, és a kiválasztást nem dokumentálták megfelelően;
- a pályázók nem kaptak teljes körű tájékoztatást az értékelésről;
- a pályázatok kiválasztása nem volt kellően uniformizált, elsősorban az értékelők véleményén alapult;
- az értékelés a projektek költségvetésére is kiterjedt, ám kérdéses, hogy a külső értékelők erre megfelelően felkészültek voltak-e;
- az alprojekteket értékelők száma kettő-és hat között változott
- nem egységes az alprojektek kiválasztása és értékelési rendszere
- a pályázatok értékelésében az értékelő bizottság elnöknője is részt vett, és egyes esetekben megváltoztatta az általa adott pontokat, ami kihatott a végeredményre;
- a pályázatok értékelésének adatait az informatikai rendszerben adminjoggal rendelkező felhasználók meg tudták változtatni;
- nem világos, hogy az operátor által jelölt elnök részt vehet-e a pályázatok értékelésében, illetve hogy kik az értékelő bizottság szavazati joggal bíró és nem bíró tagjai;
- nincs rögzítve az egyes pályázatok értékeléséhez szükséges személyek száma
- meg kell határozni, hogy az értékelők függetlensége pontosan mit jelent.
A jelentés szerint a támogatott projektek megvalósulásának nyomon követése is átlátható és szabályos. Ugyanakkor itt is tettek néhány kritikus észrevételt:
- a projektek helyszínén lezajló ellenőrző látogatásoknak nincsenek rögzített szabályai;
- a költségek ellenőrzésének sincs szabályozott folyamata, a jelenlegi ellenőrzési rendszerben a számlák könyvvizsgálati ellenőrzése nem megfelelően biztosított;
- a mintaprojektekben az összes költség 10 százalékát nem minden esetben hagyták jóvá a partnerek;
- a mintaprojektekben nincs nyoma annak, hogy a költségek helytállóságát ellenőrizték volna;
- nem világos, hogy a a végfelhasználókra vonatkozó tízszázalékos audit-előírás a költségpontok számára vagy a költségértékre vonatkozik-e.
A finanszírozásra vonatkozó észrevétel szerint a projektek megvalósulása pénzügyi és technikai szempontból is tervszerűen történik. Érdemi kritikai észrevételt a jelentés erre a területre nézve nem tartalmaz.
Mit jelent mindez? A Norvég Alap pénzeinek felhasználásának 2008-2011 között nem voltak rendszerszintű problémái, a pénzt arra költötték és úgy, amire mondták. A költségeket alaposabban kell ellenőrizni, és főleg átláthatóbbá kell tenni a pályázati rendszer működését, mert fennállt az összeférhetetlenség veszélye – mondta az E&Y. Erről azonban csak mint kockázatról beszélt: konkrét szabálytalanságot, pláne sikkasztásra, bűncselekményre utaló jeleket a könyvvizsgáló nem talált, és az Ökotárs szerint az új pályázati ciklusban már a kritikák figyelembe vételével változtattak a szabályokon.