A fiktív cégek alapításának megnehezítését kérte 2005-ben az Igazságügyi Minisztériumtól Kisvárda jegyzője, miután kiderült, hogy a városban két-három címre összesen több mint 700 olyan vállalkozást jelentettek be, amelyek létrehozásuk óta nem fizettek iparűzési adót. Az önkormányzat arról panaszkodott az IM-nek, hogy senkit sem tud elérni a külföldi tulajdonosok közül. A visszaélésekről folytatott viták idején a cégek alapítását végző Seszták Miklós – jelenlegi fejlesztési miniszter – is tagja volt a kisvárdai képviselő testületnek.
Az Amway-hálózat kereskedelmi ügyleteihez használhatták azt a mintegy 700 darab, orosz és ukrán állampolgárok nevére bejelentett céget, amelyek létrehozásában ügyvédként Seszták Miklós, jelenlegi fejlesztési miniszter is közreműködött.
A 2001–2003 közötti cégalapítási lázról és a cégek eltűnéséről az Index számolt be csütörtökön. A cikk megjelenése után Seszták Miklós – bár nem tagadta, hogy ügyvédként részt vett a betéti társaságok alapításában – azt mondta, hogy a megbízásokat egy akkori MLM-cégtől kapta, a cégalapítás a hálózatterjesztés a része volt, ezért semmilyen szabálytalanságot nem követett el. Seszták szerint a társaságokat nem azért hozták létre, hogy aztán csődbe vigyék őket, vagy adót kerüljenek velük.
Az Index birtokába került dokumentumok szerint viszont a cégek tényleg nem fizettek adót. A problémákról helyi politikusként Sesztáknak is tudnia kellett, hiszen a viták az önkormányzatban zajlottak.
A városban tudták, hogy a Gagarin utca és a Litki út egy-egy családi házába bejelentett cégeknek közük van az akkor burjánzó Amway hálózatához, hamar kiderült azonban az is, hogy a nagy üzlet ellenére a betéti társaságok egyáltalán nem működnek szabályszerűen.
Kisvárda jegyzője 2005-ben a cégek köztartozásai és visszaélésgyanús működése miatt az igazságügyi tárcához fordult segítségért.
A jegyző az önkormányzat álláspontját tolmácsolva azt kezdeményezte: módosítsák a gazdasági társaságokról, valamint a cégnyilvánosságról szóló törvényt annak érdekében, hogy ne lehessen cégeket tömegesen egyetlen címre bejelenteni.
A minisztériumnak küldött levél szerint a 2000-es évek elején megjelent „fiktív vállalkozások” (a levél használja ezt a megnevezést a kisvárdai címekre bejelentett bt-kre) kikerülték a települési önkormányzat adóhatóságát, nem jelentkeztek be a helyi iparűzési adó hatálya alá. A város 2005-ben 6,4 milliárd forintból gazdálkodott, ebből 480 millió származott a törvényesen működő helyi vállalkozások által befizetett iparűzési adóból. A több száz új cég azonban a 2003-as, 2004-es és 2005-ös költségvetési években egyetlen forinttal sem járult hozzá a település működéséhez. Sőt, a jegyző leveléből az tűnik ki, hogy hivatalosan a létezésükről is csak kerülő úton szereztek tudomást, amikor az APEH adóegyeztetés és ellenőrzés céljából megküldte a Kisvárda illetékességi területén nyilvántartott egyéni és társas vállalkozások listáját.
Ekkor viszont a cégek külföldi képviselői már rég elhagyták Magyarországot, a saját lakcímét a cégnyilvántartásba bejegyezni engedélyező magánszemély, illetve a kézbesítési meghatalmazott ténykedése pedig csak bejegyzés megtörténtéig tart. (...) A lakóingatlanok tulajdonosai, illetve a kézbesítési meghatalmazott személyek nem jelentik be a cégeket az önkormányzati adóhatósághoz, adóbevallási és adminisztrációs kötelezettségeiket nem teljesítik, a potenciális adóalanyok külföldi címük miatt gyakorlatilag utolérhetetlenek a magyar hatóságok számára.”
Így foglalta össze a kialakult helyzetet Törökné Nagy Irén jegyző, és azt javasolta az IM-nek, hogy az ilyen típusú visszaélések kiküszöbölése érdekében vagy maximálják az egyetlen címre bejelenthető vállalkozások számát, vagy kössék önkormányzati hozzájáruláshoz a cégbejegyzéseket.
A javasolt módosítások az eset elszigetelt jellege miatt végül nem kerültek be a törvényekbe, de egy többmilliárdos forgalmú, majd hirtelen csődbe menő nyíregyházi cég működését vizsgálva, hamarosan az APEH is eljutott Kisvárdára. A rövid életű betéti társaságok közül ugyanis mintegy 500 üzleti kapcsolatban állhatott a nyíregyházi vállalkozással. Ezeket külön is vizsgálni kezdte az adóhatóság, és tevékenységük feltérképezése érdekében megkereste az önkormányzatot is.
Seszták Miklósnak 1998-tól egészen 2014-ig tagja volt a város képviselő testületének.
A cégalapításkori ügyvédi tevékenység egy cég bejegyzésével megszűnik, a további működésre az alapítás során eljáró jogi képviselőnek ráhatása nem lehet. Így arra sem, hogy a cég fizet-e helyi iparűzési adót, és ha nem, akkor miért nem.