Nem új, hogy vidéken olyasmiért is megbüntetik az embert, amiért egy nagyvárosban nem, ahogy az sem, hogy a rendőrök a megfigyelések szerint olykor nagyobb buzgalommal bírságolják a romákat, mint a többségieket. Civil szervezetek tapasztalatai szerint azonban a célzott bírságolás az elmúlt időszakban új dimenziót öltött. Úgy tűnik, a kapitányságokon országszerte gyökeret vert a romákra kihegyezett ellenőrzés gyakorlata, ami elsősorban azt célozza, hogy a cigányok ne jöjjenek ki a telepről vagy a romasorról.

A jelenség annyira felerősödött, hogy a Roma Sajtóközpont (RSK) hónapok óta dolgozik a legkirívóbb, romákat sújtó bírságolási ügyek dokumentálásán és ellenőrzésén. Az eseteket a 2011-es népszámlálásra szerveződött Ide tartozunk Facebook-csoport aktivistái gyűjtötték országszerte.

Több mint ötven településről közel száznegyven kirívó ügy jutott az RSK tudomására, és helyszíni látogatásaik alapján azt állítják, mindez csak a jéghegy csúcsa: Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön bármelyik romák által sűrűn lakott településen nehezebb olyan felnőtt romát találni, akinek nem volt még valamilyen bírsága, mint, akinek igen.

A szabálysértési bírságok persze sok esetben indokoltak, ám az RSK rengeteg olyan esettel találkozott, amikor vagy a büntetés mértéke, vagy annak indokoltsága erősen kérdéses volt. Muhi Erika, a Nemzetiségi és Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) igazgatója az Indexnek megerősítette, hogy a probléma létezik: a tudomásukra jutott ügyekből egyértelműen kirajzolódik, hogy a romák bírságolása zaklató jellegű.

Muhi elmondta, hogy a jogvédő szervezetek évek óta próbálják, de nagyon nehéz bebizonyítani az intézkedések diszkriminatív jellegét, vagyis hogy a romákra rászálltak a rendőrök. Hasonló eseteket a TASZ Jogtalanul blogja is dokumentált, a Helsinki Bizottságnak pedig két éve sikerült is bizonyítania a helyi rendőrség bírságainak diszkriminatív jellegét, miután a rimóci jegyzőnek feltűnt, hogy a szabálysértési eljárások szinte kizárólag a falu romák lakta részein élőket célozzák. Akkor a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vállalta, hogy érzékenyítő kurzusra küld legalább 20, a kistérségben dolgozó rendőrt.

Lehetséges, hogy Nógrádban azóta javult is a helyzet, azonban az országos kép elég lesújtónak tűnik. Az alábbiakban az RSK gyűjtésének legmegdöbbentőbb eseteit közöljük. A lista végén szavazhat, hogy melyik település illetékes rendőrkapitánysága kapja jövő hétfőn a Roma Sajtóközpont Arany Sárhányó díját.

1. Alexandra egyedül neveli 2 éves kisfiát, akit krónikus betegsége miatt folyamatosan vizsgálatokra kell hordania. A Borsod megyei Olaszliszkán élő húszéves nőt néhány hónapja egy nap alatt kétszer is megbüntették a rendőrök, mert az átlagnál szélesebb babakocsijával nem fért el a járdán a kirakott kukák miatt, és az úttesten tett meg pár métert. Később a zebra nélküli úton áttolta a babakocsit az út egyik oldaláról a szemközti járdára. A rendőr mindkét esetben megbüntette, 10 és 15 ezer forintra. 

2. Alex gyalog ment Szihalomról Mezőszemerére, mert lekéste a buszjáratot. A rendőrök tetten érték, és tízezer forintra büntették, mert az úttest rossz oldalán gyalogolt. A középiskolás fiú szüleivel és 5 testvérével él együtt Mezőszemerén. Korábban lapos gumiért és macskaszem hiányért kapott bírságot.

3. Sándor közmunkásként dolgozott a berettyóújfalui önkormányzatnál mint utcaseprő. A rendőrség épületétől nem messze láthatósági mellényben takarította a padkát, majd, ahogy máskor is, átment az út másik felére, hogy ott is megtisztítsa a rábízott szakaszt. A rendőr azonban elcsípte, és ötezer forintra büntette. A zebra mintegy 80 méterre volt. Az intézkedés közben mások is keresztezték az utat, de ők nem kaptak bírságot, ahogy azok sem, akik az RSK látogatásakor mentek át egyik oldalról a másikra.

4. József Halmajugrából a szomszéd faluba tartott, amikor a rendőrök
megállították: a bicikli hiányos felszereltsége és a láthatósági mellény hiánya miatt 15 ezer Ft-ra büntették, a rendőrségre való beszállításért és – az egyébként negatív eredményt hozó – alkoholtesztért pedig további 27 ezer forint megfizetésére kötelezték. Néhány héttel később ugyanazzal a biciklivel kerekezett a fiú nem roma barátnője, József gyalog ment mellette. A rendőrök csak Józsefet igazoltatták, és megbüntették 5000 Ft-ra, mert az út szélén ment gyalogosan a barátnője mellett.

5. László és családja 15 éve települt át a romániai Sepsiszentgyörgyről Hajdúszoboszlóra. A piacozásból élő férfi két évvel ezelőtt kapta meg első büntetését, közlekedési szabálysértésért. Ezt azután további 70-80 követte, volt, hogy napjában többször is megállította az egyik helyi rendőr, ellenőrzésre hivatkozva. László elismeri, hogy olykor jogos volt a bírság, például amikor nem volt bekötve a biztonsági öve, vagy nem használta az indexet az áruház  parkolójában. De vannak már-már zaklatásnak tűnő esetek is: például a saját háza előtti gyepen parkolás miatti büntetés.

Ezután László panasszal élt a helyi rendőrkapitányságon, mert úgy érezte, a rendőr kipécézte. Azóta kicsit ritkábbak lettek a büntetések, havonta már csak egyszer-kétszer kap csekket.

6. Tamást Piliscsabán egy éve azért állították meg a rendőrök, mert amikor elővette a mobilját, a kiesett a zsebéből a papír zsebkendője. Felvetették vele a zsebkendőt, majd 50 ezer Ft-os bírságot kapott az esetért. A segédmunkásként dolgozó férfi a büntetést nem tudta kifizetni, ezért tíz napot kéne ülnie: a büntetését a bíróság elzárásra változtatta.

A Roma Sajtóközpont az Indexen a legtöbb szavazatot kapó bírságot kiszabó rendőrkapitányságnak Arany Sárhányó díjat ad. Segítsen kiválasztani, hogy a felsoroltak közül melyik volt a legabszurdabb, vagy legtúlzottabb bírság.