Miután kedden megírtuk, hogy a II. kerület nem engedélyezte a fák kivágását a Római-parton, a Főpolgármesteri Hivatal váratlanul közzétette azt az állásfoglalást, amely eldöntheti a terület sorsát. Tarlós István korábban azt nyilatkozta, egyetlen tanulmánytól teszi függővé, hogy megépítik-e a sokat támadott védművet: hogy mit mond a témáról az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
A szakvélemény leszögezi, hogy a mobilgát önmagában nem oldja meg a problémát, ezért a „Nánási út–Királyok úti hagyományos védekezési vonalon továbbra is el kell szenvedni a nagy volumenű, a terület életvitelét súlyosan akadályozó védekezési munkát. Így a tervezett megoldás azt helyezi kilátásba, hogy az 55 ezer ember élet- és vagyonbiztonsága továbbra is a közismerten rendkívül bizonytalan védképességű védekezési vonal megtartásának kockázatára van bízva.”
A kemény szavak után érdekes módon a szakvélemény mégis kiáll a mobilgát építése mellett.
„A Bizottság [...] határozottan állást foglal, hogy az öblözetet a Duna felől védő műnek a mértékadó árvízi terhelés kivédésére alkalmas szerkezetben, a szükséges biztonsággal a parton kell megépülnie.”
Azaz kiállnak Tarlós és a mobilgát mellett.
A szöveg innentől ugyanakkor a környezetért aggódó civilek céljait igazolja: „A terv nem utal a tájépítészeti, területhasználati vonatkozásokra, [...] teret adva ezzel érdemi és jogos kritikáknak, de a találgatásoknak is, különösen a természetvédelem és a parthasználat tekintetében.”
A dokumentum javasolja, hogy a part felső szakaszánál a gát nyomvonalát vezessék minél közelebb a kerítésekhez. Ez a megközelítés egyezik az általunk megszólaltatott tájépítész szakember javaslatával.
A középső szakaszon szintén a kerítések nyomvonalában vinnék tovább a gátat. Az alsó szakaszon, amelyet a halas bódékról és büfékről ismerhet a közönség, a part feltöltését és mobilgátat javasol a vízügyi hatóság.
A tanulmány kiáll a part természeti értékeinek megtartása mellett:
A terveket ki kell egészíteni a kertépítészeti, part rehabilitációs tervekkel, azokat csak együtt szabad kezelni és ismertetni.
A civilek panasza volt, hogy a terv csak műszaki vonatkozásokra koncentrál, és konkrétan nem foglalkozik a zöldterület megtartásával, rehabilitációjával.
Ennek jegyében írják: „A lábazati kőszórás jelenlegi terv szerinti alkalmazása, bár szakmailag korrekt, a parthasználati értéket olyan mértékben rombolja, hogy azt még tervezetként sem szabad bemutatni.”
Összefoglalásul pedig leszögezik:
A mobil fal megépítését úgy kell végrehajtani, hogy a parthasználat és ezzel a terület használati értéke növekedjék, aminek kulcsa a parthoz való hozzáférés biztosítása. A jelenlegi part természeti értékeinek minél teljesebb megőrzése a cél.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság nem látta elégségesnek azt, ahogy a főváros eddigi tájékoztatta a közvéleményt, így azt is rögzítik:
A műszaki és tájépítészeti terveket egymástól elválaszthatatlanul kell a lakossággal illetve a közvéleménnyel megismertetni.