• A második világháborúban a nácik nemcsak a zsidókat, hanem a cigányokat is megpróbálták kiirtani.
• Széles skálán becsülik a történészek a roma holokauszt áldozatainak számát: 200 ezer és 2 millió között. Sokan félmillió meggyilkolt romáról beszélnek.
• A cigányok adatait 1899-től gyűjtötték Németországban, 1927-től nekik külön, ujjlenyomatot tartalmazó személyi igazolványuk volt.
• Őket is gettósították, a zsidóktól elkülönítve

Magyarországon:

• A 19. század végétől számos járvány miatt a romákat tették felelőssé
• A Horthy-korszakban kitiltották őket a kereskedelemből, rendeletekkel korlátozták a mozgásukat
• 1934-ben Endre László későbbi államtitkár követelte a romák koncentrációs táborba zárását
• 1938-ban életbe lépett egy rendelet, amely szerint minden cigány gyanús egyén
• 1942-ben Esztergomban például zárt cigánytelepet hoztak létre, amelyet csak munkavégzés céljából hagyhattak el a romák
• a német megszállást követően a zárt cigánytelepekről 30-70 ezer romát vittek el koncentrációs táborokba, ahol megcsonkították őket, és kísérleteztek rajtuk
• a hazai történészszakma 5-6 ezer megölt romáról tud, de az üldöztetés az akkori cigányság egyharmadát érintette

1972 óta augusztus 2-án van a Roma Holokauszt Emléknapja. Ebből az alkalomból gyűlt össze nagyjából ezer ember Budapesten a Horváth Miklós téren, hogy együtt gyászoljon és emlékezzen a holokauszt hetvenedik évfordulóján.

A résztvevőknek lefelé mutató barna háromszöget osztogattak, ilyenekkel jelölték meg a haláltáborokba deportált cigányokat. A barna valószínűleg a bőrszínre utalt, a háromszög pedig a hatágú Dávid csillag egy szelete, ami azt jelképezi, hogy

mi egy része vagyunk a zsidóságnak

- mondta az egyik háromszögeket osztogató nő.

A rendezvényt a frissen alakult Roma Holokauszt Emlékbizottság szervezte, amely 12 roma szervezet összefogásából jött létre. Setét Jenő civil jogvédő szerint a megemlékezésen nem voltak holokauszt túlélők, ami azért van, mert a romák általában 55 évesen meghalnak. A kevés túlélő pedig már annyira öreg, hogy nem tudtak Budapestre jönni.

A főszervező szerint nem akarnak megállni a megemlékezésnél, az emlékbizottság folytatni szeretné a munkát, például egy Roma Holokauszt Emlékalapítvány létrehozásával. A fő cél pedig, hogy

Ez eddig ugyanis elmaradt. Ezért a rendezvény résztvevői a megemlékezés végén aláírták az Orbán Viktornak és az oktatásért felelős államtitkárságnak szóló levelet, amelyben kérik a politikusokat, hogy pótolják a hiányosságot.

A magyar történelemben a romák soha sincsene kiemelve, akkor sem ha hozzájárultak az ország sikereihez, és akkor sem, ha üldözték őket. "Harminc éve kutatom a roma holokausztot, de nem könnyű előre jutni, mert szinte sosem adtak rá pénzt" - mondta Bársony János történész. Szerinte azért sem tudják nagyjából megtippelni, hány roma áldozata volt a holokausztnak, mert a cigányság sem itthon sem Európában nem volt szervezett, pláne nem annyira, mint a zsidóság.

Nem volt egyházuk és értelmiségük, ami motorja lehetett volna a veszteségek dokumentálásának

És az is nagy különbség volt, hogy a zsidóság egy emancipált, a cigányság pedig emancipáció előtti népcsoport volt - mondta a kutató.

A tömeg a Horváth Mihály térről a Nehru partra ment, ott áll a roma holokauszt emlékműve. Atrocitások nélkül mehettek végig a nagykörút egyik lezárt szakaszán, elől többen cigány dalokat énekeltek.

Az éneklők között volt Balogh Veronika is, akinek a családját közvetlenül nem érintette az üldözés, "rájuk már nem maradt idő" - mondta. Viszont a nagyszülei bújtattak egy zsidó lányt, aki most Kanadában él.

Pár éve írt egy levelet és pénzt akart küldeni a családomnak, de a nagymamán elküldte a picsába, hiszen nem a pénzért tették, amit tettek

A megemlékezésen megjelent néhány politikus is: Lendvai Ildikó, Juhász Péter, Szabó Rebeka, Szigetvári Viktor és Kónya Péter, kormánypárti politikussal nem találkoztunk. Áder János köztársasági elnök egy csepeli rendezvényen arról beszélt, hogy a roma holokauszt a magyar állam szégyene is.