Május óta a kormány néhány húzása miatt látványosan romlott politikai vezetés és a Fidesz több gazdasági háttérembere közötti viszony. Orbánék most újabb lépésre készülnek, ami nemcsak a média egészében, hanem hagyományosan Fidesz-közelinek elkönyvelt vállalkozókkal is tovább élezi a feszültséget. A terv az, hogy hamarosan egy
A Magyar Nemzet az elmúlt hetekben többször is nekiment az Orbán-kormány egyik miniszterének, a Hír TV pedig egyszerűen lemondtaa tusványosi fesztivál közvetítését.
Egy reklámkampány elkészítésénél a reklámok hatékony elhelyezéséhez is szakemberek kellenek. A médiaügynökség választja ki, hogy egy adott reklám, mely médiumokban jelenjen meg. A médiatulajdonosokkal tartják a kapcsolatot, kialkudják a hirdetési árakat, megrendelik a hirdetési helyeket, és ellenőrzik a számlákat. A médiavásárlás mellett az ügynökség másik feladata a hatékonyságmérés: a reklámok hatékony elhelyezése, hogy hol mikor hogyan és mennyiért érheti el egy reklám el a fogyasztót.
Az egyszerre több márkát, hirdetőt képviselő médiaügynökségek ráadásul év elején keretszerződést kötnek a médiacégekkel, így mivel sokkal több pénzt hoznak, mint egy hirdető, jelentős árengedményeket tudnak kiharcolni az ügyfeleiknek.
Ha valaki korábban kételkedett volna abban, hogy háborúskodás zajlik a színfalak mögött a miniszterelnök és a a Fidesz holdudvarának üzletemberei között, akkor mostanra megkapta a kézzel fogható bizonyítékokat az ellenkezőjéről. Olyan ellenzéki hangvételű cikkek, amelyek egy regnáló miniszter lemondatását sürgetik, még sosem voltak a jobboldali médiában. Vagy hogy a reklámadó kapcsán a Magyar Nemzet azt írja le, hogy
Több mint két hónapja születnek sorban olyan kormányzati döntések, amelyek
Az újonc Seszták Miklós fejlesztési miniszter Orbán felhatalmazásával átalakította a minisztériumok beszerzéseit, leállíttatta a szerződéskötéseket, és személycseréket is ígért az állami cégvezetők között, ahol többeket eddig kormányközeli vállalkozók, Simicska Lajos, Nyerges Zsolt vagy Töröcskei István körébe soroltak. Nyilvánosságra került az állami tendereken nyertes útépítő cégek visszamenőleges megadóztatásának ötlete, ami az olyan multik, mint a Strabag vagy a Colas a Közgépet is keményen érintené — az adó tervét azonban cáfolták is. Bejelentették, hogy módosítják a földalapú támogatások rendszerét, amivel éppen a nagybirtokosokat — mások mellett Csányi Sándort, a balra elkönyvelt Leisztinger Tamást, de bizony Fidesz-közeli pontentátokat is — zárnának ki a az uniós forrásokból.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy majd két teljes parlamenti ciklus óta nem fordult elő olyan eset, amikor vezető fideszeseket vagy fontos jobboldali kormánytagokat támadott volna a Magyar Nemzet. Az egyik utolsó ilyen emlékezetes cikk a 2006-os választás után jelent meg, amikor Orbán Viktor pozíciója megingott, mert sokan a pártvezetésben is őt okolták a 2002-es utáni második vereségért. A Nemzet egy nem létező publicista, Egei Antal neve alatt közölt, de a Fideszben Simicska Lajosnak tulajdonított írással védte meg Orbánt a szervezkedőnek kikiáltott Pokorni Zoltánnal szemben. Néhány hónappal később Áder János és Schmidt Mária is kapott hasonló kirohanást. Őket azzal vádolták meg, hogy egy új, az Orbán vezette Fidesszel konkuráló párt szervezésébe kezdtek, de utóbb a feltételezés is alaptalannak bizonyult.
Ezekkel az intézkedésekkel mind a Fidesz-holdudvar fontos szereplőinek érdekeit sértették meg a döntéshozók, köztük akár olyanokét, akik éppen az elmúlt években erősödtek meg, jutottak például jelentősebb földterülethez, vagy biztosítottak megbízható embereiknek pozíciókat.
A sorozat nyitánya a reklámadó bevezetése volt. Május végén teljesen váratlanul és rendkívüli gyorsasággal verték át a parlamenten a javaslatot. Ekkor történt meg először, hogy a Magyar Nemzet és a független, valamint az ellenzéki sajtó egyformán ítéljen el egy kormányzati lépést. A Magyar Nemzet kifejezetten a sajtószabadság végét vizionáló vezércikkel és üres oldallal reagált a döntésre.
A reklám adó 2013-as tervezete még alig-alig érintette a jobboldali médiabirodalmat.
Az adósávokat a Hír TV-nek és a Metropolnak kedvezve, barátian húzták meg, és szó sem volt arról, hogy a közterületi reklámcégeknek is fizetnie kellene. Orbán egykori kollégiumi társának cégénél, a közterületi reklámpiacon megkerülhetetlen Mahirnál nem voltak veszélyben a tervezett mérlegeredmények.
Az L. Simon László neve alatt beadott törvény azonban már nem ezeket a sávokat használta.
Segíteni azonban a nyílt konfrontáció sem tudott. A kormány a jobboldali médiából is támadott Seszták Miklós fejlesztési minisztert például elég határozottan védte meg.
Az egykori Hír TV-s Kurucz Éva kormányszóvivő leszögezte: a kormány egyes intézkedései, mint például a reklámadó és az agrártámogatási rendszer átalakítása súlyosan sértik bizonyos gazdasági szereplők pénzügyi érdekeit, ennek tudják be Seszták elleni támadásokat is.
De kétségbeesett, reménytelen próbálkozásokról van szó, amelyek nem tántorítják el a kormányt, hogy ezeket az intézkedéseket végigvigye.
Az intézkedések sorába azonban most egy minden korábbinál durvább terv is borzolhatja a holdudvarban a kedélyeket.
Az IMG (Inter Media Group) nyerte a Magyar Nemzeti Bank 6 milliárd forintos keretösszegű kommunikációs kampányát. Az IMG az elmúlt években rengeteg közbeszerzést nyert, legalább 10 milliárd forint elköltésére kapott megbízást a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta. Ennek köszönheti, hogy magyar viszonylatban is kicsinek számító médiaügynökségből 2012 végére a piac egyik meghatározó szereplőjévé lépett elő. A cég többségi – 2013. január óta már egyszemélyes – tulajdonosának, Patonai Péternek évtizedekre visszanyúló kapcsolata van a Fidesz vezetőivel és a párt legfőbb gazdasági háttéremberének tartott Simicska Lajossal, az első Orbán-kormány idején az állami Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója volt.
Az Index információi szerint a kormányzat a nagyobb állami szerepvállalás jelszava alatt létrehozna egy 100 százalékban állami tulajdonú céget, amely átvenné és kezelné a teljes, évente mintegy 40 milliárd forintot kitevő állami reklámbüdzsét. A szektorban már azt is tudni vélik, hogy Nemzeti Kommunikációs Ügynökség néven hozzák alapítják majd meg az új szereplőt.
Ezeket a pénzeket a rendszerváltás óta különböző magán médiaügynökségek kezelték, bár a második Orbán-kormány óta a legtöbb állami pénzt egyetlen egy ügynökség, az IMG oszthatott szét a médiacégek között.
Az ügynökség létrehozása azt is jelentené, hogy médiaügynökségek elveszítenék a kormányzati és az állami cégek hirdetési megrendeléseit, és kiszorulnának az állami hirdetések szétosztásából. Ez, ahogy egyébként már az állami költések jelenlegi leállítása is, az egész médiát érzékenyen érinti, az állami pénzek kisebb-nagyobb mértékben, de szinte mindenütt megjelentek, ugyanakkor bármiféle átrendezés leginkább a jobboldali Magyar Nemzet-HírTV-Lánchíd Rádió csoportnak lehet a legváratlanabb.
Megszűnhet az eddig szinte automatikus pénzosztás, és egyes kérdésekben
A rövid póráz miatt esetleg fel sem merülhet, hogy Magyar Nemzet nekimenjen Havasi Bertalannak, a miniszterelnök szóvivőjének - mint tette azt az elmúlt hetekben.
A csata már elkezdődött, az, hogy szeptemberig az állami cégeknek minden beszerzésről a fejlesztési minisztériummal is egyeztetniük kell, a reklámköltéseket is érinti, júliusban szinte teljesen el is tűntek az állami reklámok. Értesüléseink szerint a Heti Választól és a Magyar Nemzettől is olyan üzleti terveket kértek be a tulajdonosok, amikben azt vizsgálták, hogy fenntarthatóak lennének-e ezek a kiadványok hosszú távon állami támogatás nélkül.
Úgy tudjuk, hogy több jobboldali lapnál, így a Magyar Nemzetnél és a Heti Válasznál is egyértelműen kiderült, hogy az állami pénzek nélkül a jelenleginél lényegesen nehezebb helyzet állhat elő a lapok a működésében, persze tény, hogy az állami hirdetésekkel rengeteg médiumnál számolnak bevételi forrásként.
A viszály, vagy akárcsak a Fidesszel hosszú ideje baráti kapcsolatot ápoló vállalkozókkal való viszály lehetősége önmagában is furcsa, de a kimenetelt nem csak az okok pontos ismerete miatt nehéz megjósolni. Az állami ügynökséggel persze az eddig a médiaügynökségek zsebébe kerülő haszon leesik, a közvetlen hirdetői pórázt is lehetővé tesz a médiában - bár ennek szüksége eddig éppen a több szempontból is érintett jobboldali médiumok esetében aligha merült fel. A Magyar Nemzet egy szintén üzenetként is értelmezhető publicisztikája a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy a lap az ellenzéki időkben is ott állt a párt mögött,
Az állami ügynökség létrehozása persze nem a csapok teljes elzárását jelenti: lehet, hogy kicsit másképpen, az is lehet, hogy kevesebb, de több tízmilliárdos állami költés borítékolható, és részben szükségszerű is. Ennek a pénznek pedig valahol meg jelennie.