Nézze meg, hogy gáncsol már az öltözőben a Fradi! Vasárnap Szekeres 'ivott-e?' Imre Gripenjeivel avatják fel a vadonatúj Fradi-stadiont, szombaton Tarlós István avatta fel az óriási sasszobrot a stadion előtti téren. A segítőkész sajtósoknak köszönhetően belecsöppenhettünk abba a stadionbejárásba, amit Fürjes Balázs, a stadion megépüléséért felelős kormánybiztos és Thomas Doll, a Fradi új vezetőedzője tartott, kifogástalan hangulatban.
Szombaton reggel tíztől egészen este tízig tartja családi napját a Fradi: koncertek, műsorok, stadionbejárás, fotózkodás híres Fradi-játékosokkal, szoboravatás. Ahogy a rendezvény egyik műsorvezetője mondta:
Abszolút teljes mértékű a szórakozás.
Mi a szoboravatásra érkeztünk. A 16 méter szárnyfesztávolságú óriási acél sast, a ferencvárosi megszállási emlékművet az egyik legnagyobb Fradi szurkoló, Tarlós István főpolgármester avatta fel a szobor készítőjének, a Fradi elnökének, és az esemény ceremóniamesterének, Kovács István Kokónak a társaságában.
Tarlós elmondta, 5 éves kora óta szurkol a csapatnak, még a fa lelátókon is ült, és varrott labdája is van. Felsorolta a Fradi legnagyobb eredményeit, néhány emlékezetes pillanatot, például, amikor az első osztályból történt „igazságtalan" kizárás után − ha nem is azonnal − de visszakerült az NB1-be a csapat, és sok, híres játékost. Majd hozzátette:
Amíg nincs egy nemzetközi mezőnyben is helytálló, erős Fradi, addig nem lehet beszélni a magyar labdarúgás felemelkedéséről.
− majd megköszönte a stadion Orbán Viktornak és Kubatov Gábornak és jöhettek a híres Fradi játékosok, akikkel lehetett fotózkodni. Ahogy kicsit kihúzódtam a szobor körüli tömegből, az első párbeszéd, amit elkaptam két idős fradista között zajlott:
− Elvileg itt is vannak játékosfigyelők, te!
− Lehet, hogy nem látnak jól?
(BADUMTSSSSSHHHHH)
Ezután jött az izgalom: bekapcsolódhattunk a stadionbejárásra körülbelül húsz percenként induló néhány fős csoport egyikébe, amelyet szerencsénkre épp Fürjes Balázs, nagyberuházásokért felelős kormánybiztos és Thomas Doll, a Fradi új vezetőedzője tartott. A stadionbejárásra egyébként hatalmas volt az érdeklődés, a sor a stadiontól egészen a metróig ért, nézze:
Ötvöztük a világ tudását.
− kezdte szerényen Fürjes „Európa legjobb stadionjának" bemutatását, majd felvezette a kis csoportot a B-közép lelátójára, ahol álló helyek vannak. Elmondta, itt a falakat a szurkolók „begraffitizhetik" majd, illetve, hogy a cél az volt, hogy „pokol legyen itt játszani idegenként"; a meredek lelátó, és a fölé hosszan kihajló tető olyan akusztikát csinál, hogy már hatezer ember is elképesztő hangot tud produkálni. A gyepet angol szakértők, ábrahámhegyi homokban nevelték.
Aztán, ahogy leértünk a Fradi kispadjához, fokozódott a hangulat: Fürjes már azzal viccelődött, hogy itt ezek a székek fűthetőek, de a másik oldalon, a vendég kispadon, na ott nem azok. Majd hozzátette, hogy ha ez nem is igaz, de majd meglátjuk a hazai és a vendég öltözők közti különbséget. Ekkor még pénzben fogadtam volna, hogy azzal is csak viccel. De nem viccelt.
A hazai öltözőben fehér bőrrel behúzott szivacsok vannak felerősítve a székekre és azok háttámláira, a szekrényekben széfek, az öltöző mellett kis lazítószoba. Nyilvánvalóan messze van ez a luxustól, bár nekem fogalmam sincs, öltöző viszonylatban mi számít annak, én utoljára a mezőtúri Honvéd Szabó Lajos SE focicsapatának öltözőjében jártam, ahhoz képest az. De mindegy is, mert Fürjes alig várta, hogy megmutathassa a vendég csapat öltözőjét.
Hasonlítsuk össze a hazaiak öltözőjét a vendégekével. Kicsit szűkebb a folyosó, kicsit sötétebbek a falak, kicsit kényelmetlenebbek a székek.
− sorolta boldogan a kormánybiztos, és valóban: az öltözőhöz vezető folyosón a hazaiaknál vidám szurkolói képek voltak, míg a vendégekénél koromfekete a fal, csak az öltözővel szemben van egy kép, ahogy görögtüzek égnek a lelátón, a kijelzőn pedig FTC - ZTE nulla-nulla, valamint a jelmondattá vált B-közép-szlogen: Megjártuk a poklot, és magunkkal is hoztuk.
A vendégöltözőben a padokon nincs szivacs, nincsenek szekrények, csak kis tárolópolcok vannak a falon, nincs mágneses tábla, amire a stratégiákat rajzolgatják az edzők, nincs rekreációs szoba, vagy mi is az, ami a hazai öltöző mellett viszont volt, a masszázs ágyak is csúnyábbak stb.
Értem én, hogy OLÉOLÉOLÉ, meg zöld sasok, meg minden, de erre a kicsinyes, megkülönböztetésre mi szükség van? Úgy értem, persze lehet pszichológiai hadviselésről beszélni például, de még ha sok nyugat-európai klubnál is van ilyen, nem hiszem, hogy ilyen büszkén mutogatják. Ez annyira hazai, hogy ott egy pillanatra bele is sajdult a szívem. Ahogy elnéztem a nevetgélést, rötyögést a Fürjeséknél, valahogy így képzelem a jelenetet, ahogy a Fideszben kitalálták, hogy addig-addig alakítgatják azt a választási törvényt, amíg csak sokkal jobb lesz nekik.
És ha ez nem lett volna elég, Fürjes még hozzátette:
Senki sem panaszkodhat, a legtöbb magyar csapat még így is sokkal jobb körülmények között fog öltözni, mint odahaza.
Vasárnap Fradi-Chelsea meccsel avatják az új stadiont, de én már semmi másra nem tudok gondolni, csak Mourinho edző lebiggyedt pittyére, amikor meglátja a vendég öltözőt.