Népszabadság szerda reggeli számába Gyurcsány Ferenc egy egész oldalas cikket írt Magyarország állapotáról. Ebben nem is a diagnózis az igazán érdekes, hanem az, hogy a végén kibökte, voltaképpen mi is volt a célja az egésszel: állandó, intézményesített együttműködést kezdeményezett a baloldali pártok között. Ezzel most  pár hétig tuti  izgalomban tartja a baloldalt.

Őszödi beszédemben „kurva jó könyveket” ígértem a baloldalról. Most nem ez következik.

írja, és tényleg, inkább„banálisan egyszerű javaslatot” tesz arra, hogyan lehetne fellendíteni az ellenzéki politikát. Abszolút helyesen megállapítja, hogy Magyarország nemcsak jobb kormányt, de jobb ellenzéket is érdemel, és az  ellenzékiség nem fulladhat kávéházi politizálgatásba. 

Küzdötök, vagy alibiztek? Döntsétek el!

A jobb ellenzékiség megteremtésének egyik útját az intenzív szerveződésben látja, ezzel lehet ugyanis készülni Orbán „fenntarthatatlan rendszerének" bukására. 

Ezenkívül azt is megállapítja, hogy akármi is a véleményük egymásról, a választási rendszer miatt a „demokratikus” pártok együttműködésre vannak ítéltetve:

Együtt működés vagy politikai halál – ilyen egyszerű.

Ebből a kényszerhelyzetből Gyurcsány szerint logikusan következik, hogy a három baloldali pártnak intézményes formában is jobban össze kéne fognia. A kívánatos valamiféle uniópárt volna, de az önkormányzati választások bukdácsolásai és a „riasztó kompromisszumképtelenség” miatt ezt Gyurcsány egyelőre nem erőltetné. Viszont bizonyos fokú intézményes együttműködést már most tető alá hozna, ennek formájára nem tett javaslatot, a cikk alapján a közös elnökségtől az állandó egyeztető fórumok létrehozásáig bármit elképzelhetőnek tart.