Köszöntöm Balog Zoltán miniszter urat, Czunyiné Bertalan Judit államtitkárt, Hoffmann Tamást, Újbuda polgármesterét, a megjelent államtitkárokat, a pedagógusokat, a szülőket és a diákokat
Ez egy ilyen ország. Mikor lesz az, hogy egy tanévnyitón a diákokat köszöntik először, mégiscsak róluk szól ez az egész? Nem, nálunk ez a sorrend, és úgy tűnik, ez nem is nagyon fog megváltozni soha.
Az újbudai Ádám Jenő Általános Iskolában rendezett Nemzeti Tanévnyitón arra voltam kíváncsi, mit üzen egy ilyen esemény a magyar iskoláról. Milyennek képzelik, milyennek kéne lennie?
A budai iskola viszonylag jó állapotban van. Az ablakait láthatóan kicserélték, kívülről is rendben a homlokzat, nem omladozik az egész, de nem egy fényűző oktatási intézmény. Jó ötlet, hogy az iskola udvarára oldalt padokat raktak ki, és ide ültették - ha jól értem - az elsősöket, akik végig színes ceruzákkal rajzolgathattak a tanévnyitó közben. Legalább nem kellett az első sorban szorongva végighallgatniuk azt, hogy miket mondanak egy ilyen komoly eseményen a fekete öltönyös urak és a szigorú tekintetű kosztümös hölgyek, és nem rettentek meg azonnal az iskolának nevezett jelenségtől.
Balog Zoltán arról beszélt, hogy minden elsős megjelenése egy tanévnyitón új esélyt jelent az egész társadalomnak: ezzel jobb lesz az ország és "jobb lesz a mi magyar világunk". Balog egy értékalapú és versenyképes Magyarország vízióját festette fel, ahol jó élni, ahol az ember az iskolában megfelelő szakmát és hivatást szerezhet, ahol megbecsült, jól fizetett és ezért jókedvű tanárok tanítanak, van erkölcstan és digitális tananyagok is.
A miniszter azért elábrándozott egy kicsit arról a világról, amikor bizony még egy buszsofőr, egy boltos vagy egy járókelő is rendre utasíthatta az utcán rendetlenkedő kölyköket. Ma ez már nincs így: Balog szerint a szülők mind tökéletesnek látják a gyerekeiket, és ha valaki bírálni meri őket, a szülőkkel gyűlik meg a baja. A szülők pedig nem fogadják el a kritikát, és ha a gyerek az iskolában nem tud megfelelni, inkább kiveszik onnan és egy másikba viszik el. Mint látható, Balog a beszédében így vitorlázott a konzervatív és a liberális fordulatok között. Zárásképpen még arra kérte államtitkárát, hogy legyen több szünideje vagy legalább szabadideje a gyerekeknek. Na erre, minden kornyadozó iskolás felkapta a fejét, pedig Balog csak arra gondolt, hogy legyen úgy több szünidő, amiben lehetőség van az idő hasznos eltöltésére.
Hoffmann Rózsa utóda, Czunyiné Bertalan Judit - becsületére legyen mondva - legalább a diákokat köszöntötte először a tanévnyitón. Minden ötödik mondatában köszönetet mondott aztán a pedagógusoknak, hogy kibírták az elmúlt négy év átalakításait, amelynek szerinte mára túljutottak a nehezén. Mint elmondta, az iskolákat végső soron azért vonták állami irányítás alá, hogy minden diáknak egyenlő esélye legyen az ország minden szegletében, ne az önkormányzatok anyagi helyzetétől függjön az iskolák színvonala. Ahogy jövendölte, a most következő időben az oktatás tartalmának a megújítása lesz a legfontosabb feladat, hogy az iskolából kikerülő gyerekeink bárkivel felvehessék a versenyt Európában.
Nagyon sajnáltam minden fellépőt, akiket már biztos augusztus elején berángattak próbálni és most végig kellett állniuk az egyórás tanévnyitót. Nem tudom, a szervezésben mennyire kapott szabad kezet az iskola, vagy ezt a kormányzat rendelte-e, de a kifejezetten multikulti műsornak egyértelmű üzenete volt: nem vagyunk mi annyira konzervatívak.
Nézzük a műsorszámokat szép sorjában:
BECSENGETTEK.