A most kezdődő tanévben nem lesz sok meglepő újdonság az eddigiekhez képest. Főként az történik, hogy a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény a felmenő rendszer miatt újabb évfolyamokon lép életbe. Így szeptembertől már az 1-2., 5-6., illetve 9-10. évfolyamon tanulnak az új kerettantervek szerint. Már nyolc általános- és középiskolai évfolyamon lesz kötelező a mindennapos testnevelés: az 1-3., az 5-7., illetve a 9-11. osztályban.
Néhányan azonban nagyobb változásokat vehetnek majd észre.
A tankönyvterjesztés államosítása után lényegében a tankönyvek kiadását is központosították azzal, hogy az iskolák 80 százalékát kitevő állami iskolák nagyrészt csak a két, állam által megvásárolt kiadó (Apáczai és Nemzedékek Tudása) könyveit rendelheti. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben nemrég elkészültek az új, kísérleti tankönyvek. Ezeket az első évben 1501 iskolában fogják tesztelni az 1-2., az 5-6. és a 9-10. évfolyamokon. Az új könyvekről mi is írtunk. A könyvek színesek, jól átláthatóak, modern szemléletűek, de a szakma előzetesen eléggé megosztott a megítélésükben.
A gyakorlatban mutatkozik majd meg, mennyire használhatók. A könyveket az első év tapasztalatai alapján elvileg átdolgozzák, javítják, majd ezeket kapja meg az összes állami iskola. Az új könyvek mellett szól, hogy ezeket viszonylag olcsón (kötetenként 350-400 forintért), önköltségi áron kapják meg az iskolák, a szakiskolai kísérleti közismereti tankönyveket pedig ingyen. A most induló tanévben a gyerekek 60 százaléka kap ingyentankönyvet, köztük az első és második osztályosok, a nagycsaládosok gyermekei és a szociálisan rászorulók.
Augusztus végén 336 új igazgatót neveztek ki 5 évre. Nem minden iskolába sikerült azonban új vezetőt találni, hiszen a mostani tanévre 538 iskolavezető megbízatása járt le. Közülük 80-an a második ciklus megkezdése miatt pályázati kiírás nélkül folytathatják a munkát. 122 iskolában eredménytelen volt a pályázat, ebből 37 helyre egyáltalán nem pályázott senki. Bár az állami irányítás alá vont iskolákban az új igazgatóról kikérik a tantestület és a szülői munkaközösség véleményét is, a kinevezésről a miniszter dönt. Az igazgatók közben nem dönthetik el, milyen pedagógusokat vesznek fel az intézménybe, ez ugyanis a tankerületi vezetők hatásköre, miközben a munkáltatói felelősség maradt az igazgatóké.
Januártól valósul meg Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár egyik legfontosabb intézkedése, a nyolcvanas évek végén megszüntetett tanfelügyeleti rendszer visszaállítása. 2015 januárjától 18 ezer tanárt minősítenek és 12 ezer tanfelügyeleti ellenőrzést végeznek. Ezt a munkát egy 3,7 milliárd forintos uniós keretből fedezik. Ahhoz, hogy a tanárok magasabb fizetési kategóriába kerüljenek, át kell esniük a minősítési eljáráson. Az ellenőrzéseket 5000 szakértő végzi. A bizottságokban egy pedagógiai szakértő (tanár), egy pedagógusképző főiskola vagy egyetem delegáltja és az iskolaigazgató is részt vesz. A tanárok munkáját a saját maguk által készített portfólió, valamint óralátogatások és interjúk alapján minősítik. Az alkalmatlanok kiszűrésére vagy a pályáról való eltanácsolására csak korlátozott lehetőségek lesznek. Aki például a kétéves hosszabbítás után sem tud átkerülni a gyakornoki szintről a pedagógus I. fokozatba, illetve aki nem tudja elérni a kötelezően teljesítendő pedagógus II. fokozatot, az nem folytathatja hivatását.
2013-ban majdnem elhalasztották a pedagógusok régóta beharangozott fizetésemelését. Végül az a döntés született, hogy az eredetileg kitűzött mértéket több lépcsőben valósítják meg. A tavaly szeptemberi, majd az idén januári emelés után így most ismét emelkedik valamennyit a tanárok fizetése. Átlagosan kb. 10 ezer forinttal, de a mérték egyénenként változó lesz. Az első megemelt fizetést októbertől folyósítják. A tavaly szeptemberi emelés előtt a bruttó jövedelem 130-230 ezer forint volt, ez mostanra 230-310 ezer forintra nőtt. , ami eléri az értelmiségi átlagfizetést. Egy 18 éve pályán lévő, főiskolai végzettségű tanár tavaly augusztusban 155 ezer forintot keresett, szeptembertől 248 ezer forint lesz a bére.
Júniusban megalakult a 150 ezer, állami és önkormányzati iskolában dolgozó tanár kamarája, a Nemzeti Pedagóguskar. A karnak a Klebelsber-központhoz tartozó tanárok automatikusan tagjaivá váltak, de tagdíjat nem kell fizetni. A kamarát jól érzékelhetően azért hozták létre, hogy a szakszervezetek alól kihúzzák a szőnyeget. A jövőben a kar feladata lesz, hogy véleményt mondjon az oktatás szakmai kérdéseiről és az iskolák működéséről, törvénymódosításokat javasoljon, míg a szakszervezeteknek legfeljebb munkaügyi, munkajogi kérdésekben osztanak lapot. A kormány így oktatási kérdésekben a saját maga által létrehozott kamarával fog tárgyalni. A pedagóguskar etikai ügyekben is megnyilvánul, és akit kizár a tagok sorából, az a jövőben nem dolgozhat tanárként (legalábbis állami iskolában).
Ahogy megírtuk, többszáz iskolában leállt az eddig használt Magiszter nevű e-napló és adminisztrációs szoftver, mert a jogtulajdonos Netkir Zrt. nem járult hozzá a rendszer üzemeltetéséhez. A jegyeket és a diákok adatait sok iskolában régóta ezek a szoftverek kezelik. A minisztérium januárban azt közölte: nem kötelező, de ingyenes az iskoláknak a Magiszter rendszer. Július végén bejelentette a köznevelési államtitkárság, hogy az összes állami iskolában alkalmazható adminisztrációs szoftverekre ír ki közbeszerzést. Mint megírtuk, a Közbeszerzési Döntőbizottság kilencből nyolc esetben szabálytalannak találta a kiírt közbeszerzési pályázatokat, és megsemmisítette őket. Az Emmi újabb közbeszerzési pályázatot fog kiírni szeptember közepén. Ha ez is eredménytelen lesz, az iskolák új e-napló rendszert választhatnak. Az Emmi nem titkolta: az egységes rendszer bevezetésének a célja az, hogy az iskolák ne legyenek kiszolgáltatva a piaci szereplőknek.