Amíg jogerősen börtönbe nem küldi vagy a közügyektől el nem tiltja a bíróság, vagy esetleg nem gyűjti megátalkodottan a köztartozást, egy magyar polgármesternek nincs különösebb oka félni a posztja elvesztésétől. A méltatlanságot a törvény sokkal kevesebb dologra süti rá, mint ahogy a mindennapi életben használjuk ezt a szót. A szexbotránnyal például a törvény szerint nincs gond.
Miközben a rendőrség a vudu szertartásos, bábuakasztásos performansza miatt videokamerákat és számítógépeket foglalt le önkormányzatánál, az érpataki polgármesternek egyelőre nincs igazán oka félni a tisztsége elvesztésétől. Orosz Mihály Zoltán ellen a magyar külügyi tárca lépései nyomán közösség elleni uszítás gyanújával nyomoznak pár hete, mióta szimbolikusan felakasztotta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt és Simon Peresz izraeli elnököt. Hogy emiatt hivatalosan méltatlannak mondják ki a polgármesteri tisztségre, arról most nincs szó.
A polgármesterekre vonatkozó hatályos törvényekben egyelőre nincs is benne így, ezzel a szóhasználattal, hogy hogyan lehet méltatlanná nyilvánítani egy település vezetőjét. A parlament már évekkel ezelőtt megszavazta a méltatlansági szabályokat, de azok még nem léptek életbe. Az önkormányzati törvényt 2011 végén úgy fogadta el a parlament, hogy ez a rész csak a 2014-es önkormányzati választások napján lépjen hatályba. Október 12-ig tehát ebből a szempontból mindenképpen biztonságban tudhatja magát Orosz Mihály.
De az érpatakihoz hasonló helyzetekre új választ az új méltatlansági szabályok sem fognak hozni. A törvény ugyanis egészen pontosan be fogja határolni, kiket lehet majd méltatlannak nyilvánítani. Azokat a polgármestereket, akik
A törvény a képviselő-testületek feladatává teszi majd a polgármesteri méltatlanság kimondását. Zárt ülésen, minősített többséggel döntenek majd az ilyen ügyekben. Titkolózással elméletileg nem tudják majd megúszni a polgármesterek a méltatlansági ügyet, mert a bíróságnak automatikusan értesítenie kell a képviselő-testületet a jogerős elmarasztaló ítéletről. A méltatlanság megállapítását bárki kezdeményezheti. Először ellenőrzik majd, hogy van-e a bejelentésben új tény vagy körülmény. Ha nincs, a dolog annyiban marad, ha van, akkor a testület a következő ülésén dönt. A polgármester a bíróságtól kérhet jogorvoslatot a testület döntésével szemben. De nemcsak a polgármester fordulhat bírósághoz, hanem akkor is törvényszék elé kerülhet az ügy, ha a képviselő-testület valamiért nem hajlandó dönteni a méltatlanságról, vagy a döntése jogszabálysértő. Ilyenkor a kormányhivatal viheti majd az ügyet a bíróságra.
A méltatlanság eseteinek tételes felsorolásából az következik, hogy a rendőrségi ügybe torkolló botrányos húzásoknak október 12-től sem lesznek automatikusan következményei. Addig biztosan nem, amíg nem jutnak el a jogerős végkifejletig.
Érdemi változás egyébként nem is nagyon lesz a hatályos törvényekhez képest. Most az önkormányzat törvény összeférhetetlenségre vonatkozó paragrafusa foglalkozik ezzel a területtel, és alapvetően ugyanazt mondja, mint amit a méltatlansági szabályok fognak mondani. Most is azok a polgármesterek bukják a posztjukat, akik olyan súlyos bűncselekményt követnek el megbízatásuk ideje alatt, amiért jogerősen letöltendőre ítélik őket. Ezenkívül köztartozás miatt is elveszíthető már ma is a pozíció.
A törvények szerint a polgármester tisztsége akkor is megszűnik, ha „sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása” miatt felelősnek mondja ki jogerős ítélet.
erre csak a bírósági ítéletekből lehet valamennyire következtetni. Olyan bírósági döntés például volt már, amely szerint nem maradhat polgármester, aki a képviselő-testület határozatával szembehelyezkedve dolgozik, és nem hajlandó a testülettel együttműködni. A Legfelsőbb Bíróság (LB) szerint egyébként nem elég a sorozatos törvénysértés, az is kell, hogy a következmények komoly hátrányt okozzanak az önkormányzatnak.
A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata alapján a polgármester bukásához nem elég, ha csak egyetlen törvénysértés történik, és az sem, ha sorozatos, de csekélyebb súlyú törvénysértésről van szó. Kisebb jogsértéseknél a fegyelmi eljárás a megoldás.Tehát például adminisztratív jellegű, formális szabálytalanságok, téves gyakorlatok a település vezetésében nem kerülhetnek a választók közös akaratával megválasztott polgármester állásába. Ez ugyanis az LB szerint azt a veszélyt rejtené magában, hogy szükségtelen és káros bírói beavatkozás történik az önkormányzat demokratikus működésébe.
A polgármesteri méltatlansággal kapcsolatban mindig ott van az a veszély, hogy ha túl lazák a szabályok, akkor túl könnyű politikai okokból eltávolítani a vezetőt. Ha a törvényben nem lenne tételesen felsorolva, milyen esetekben lehet kimondani a méltatlanságot, nem lehetne sokáig polgármesternek maradni olyan településeken, ahol a testület többsége ilyen-olyan okokból a polgármester távozását pártolja.
A botrányba keveredett polgármesterek persze a saját kezükbe vehetik a dolgokat, ha akarják. Ha a törvény szövege szerint méltatlansági ügyről szó sincs, csinálhatnak ügyet a hivatalban ők, saját maguk: kérhetnek bizalmi szavazást maguk ellen.
Így tett a gyömrői polgármester, Gyenes Levente, akiről szexképek jelentek meg a Blikkben, és előkerült olyan fotó is, amelyen úgy látszott, hogy fehér port szív fel egy meztelen nő testéről meg egy tükörről. Gyenes június 14-re összehívta a testületet, és feltette a kérdést a képviselőknek: benyújtsa-e az ülés végén a felmondását. A drogvádat tagadta, szerinte azokat a képeket a zsarolója manipulálta. A szexjelenetekről annyit mondott: a képek 2009-ben készültek, akkor éppen egyedül élt, és senkinek nem tartozott elszámolással a hálószobatitkairól.
„Nincs más választása, tűri, hogy most jó néhányan pucér fenekébe töröljék a piszkos cipőjüket. Mondhatjuk, hogy ez is benne van a polgármesteri munkaköri leírásában” – mondta a bizalmi szavazás előtt, amiből nem is jöhetett volna ki jobban. A testület hét igen szavazattal, tartózkodás és nem szavazat nélkül kimondta, hogy „Gyenes Levente polgármester urat munkájában támogatja, mellette áll a következő önkormányzati választásokig”.
Jól járt a bizalmi szavazással Tóth József, a Hajdú-Bihar megyei Polgár város DK-s polgármestere is, akit a nyáron nem jogerősen pénzbüntetésre ítéltek bűnpártolásért egy 2005-ös ügy miatt. A szavazáson a képviselők pártállástól függetlenül, egyhangúlag a támogatásukról biztosították, írta meg a Népszabadság.
Az önként kért bizalmi szavazáson túl is van még egy út: lemondani mindig lehet. Kérdés, hogy mennyire saját elhatározásból, de így tett a püspökladányi alpolgármester, miután augusztus elején a kakasfőző fesztiválon rettentően berúgott, és pechjére körbejárta az országot a felvétel, amelyen merev részegen kapaszkodik egy sátorrúdba. Eltelt az eset után egy kis idő, de végül ezt a nyilatkozatot tette:
nem önkormányzati tisztségemhez méltó állapotban vettem részt a helyi kakasfesztiválon. Mindenkitől elnézést kérek, aki számára a felvétel kellemetlenséget okozott. Emberek vagyunk, hibázunk, s úgy gondolom, hogy hibáinkat csak akkor tudjuk erkölcsileg a legkisebb veszteséggel magunk mögött hagyni, ha azt beismerjük.