Politikai motivációkat sejtet az ügy, amely miatt a rendőrség megszállta a Norvég Alap pénzeit kezelő Ökotárs alapítvány irodáit, véli a támogatási ügyek egyik szakavatott, független szakértője, aki viszont nem akart névvel nyilatkozni.
A civil szervezettől hétfőn két témakörben vittek el dokumentumokat.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hűtlen kezelés, és jogosulatlan pénzügyi tevékenység elkövetésének gyanúja miatt indította az eljárást. Miért feltételezné bárki is, hogy a hatóság politikai utasításra cselekszik?
A Norvég Civil Alapból szervezetek egész sora nyert támogatást, a rendőrség azonban csak azt a 13-at vizsgálta, amelyek rajta voltak Lázár János listáján. A kormányellenesnek tartott szervezetek feketelistáját tavaly nyáron már megszellőztették a Heti Válaszban, majd idén tavasszal a kormány hivatalosan is kiadta a neveket.
A szervezetek mind a norvég alap demokráciafejlesztési és emberi jogi programjában szerepeltek. A lista összeállításakor Lázár János a kormánykritikát, „a gyanús, baloldali kötődést” hozta fel vádként. A Miniszterelnökség megbízta a Kehit a vizsgálattal, a szerv pedig nyáron el is kezdte a nevezett civilek vizsgálatát. Ennek a munkának volt a folytatása a hétfői rendőrségi akció.
Mivel sem a baloldali kötődés, sem a kormányellenesség nem büntetendő, a 13 civilszervezet elleni fellépés nehezen értelmezhető nem politikai indíttatású akcióként. A nevezett szervezetek a vádakra korábban elmondták, hogy tevékenységük nem az ellenzékhez köthető, hanem szerepükhöz híven a mindenkori kormány működését monitorozzák. Ugyanígy léptek fel a baloldali kormányzás alatt is.
Az Ökotárs alapítvány a saját tőkéjéből eseti jelleggel kölcsönt adott olyan civil szervezeteknek, amelyek utófinanszírozással jutottak támogatáshoz. Az Ökotárs vezetője az Indexnek elmondta, hogy ez nem volt titkos, az adatok elérhetők a honlapjukon. Emiatt sem volt értelme a maffiapereket idéző rendőrségi attaknak.
A nyilvános adatokból látható: az alapítvány évi 5-7 alkalommal, 1-7 millió forint értékben adott kölcsönt szervezeteknek. (Tavaly hét szervezet kapott kölcsönt, a legkisebb 500 ezer, a legnagyobb 7 millió forintot kapott.) Mivel a norvég alap a nyerteseknek előre, nem pedig utófinanszírozásban fizet, ezért a kölcsönt kapó szervezeteknek semmi közük a magyar kormány által támadott alaphoz.
A megkérdezett támogatási szakértő elmondta, hogy ilyen kölcsönök nélkül sok civil szervezet képtelen lenne elkezdeni programját, hiszen a pénzt a feladat elvégzése után kapják meg. „Ezek nem tőkeerős szervezetek, a feladatukból kifolyólag nincs jelentős pénzügyi hátterük. Esélytelen, hogy mondjuk a K-monitor banki kölcsönt kapjon, miközben azzal foglalkozik, hogy a korrupcióval kapcsolatos adatokat kirakja az oldalára. Erre nem kap pénzt sehonnan, és ezért fontosak az olyan megoldások, amelyek segítenek elvégezni a munkát, hogy aztán megkapják az elnyert támogatást.”
Móra Veronika Ökotárs-vezető szerint az alapítványuknak vannak pénzügyi tartalékai, amelyeket lekötött betétekben, állampapírokban tartanak. Amikor egy szervezetnek kölcsönöznek, akkor ugyanazt a hozamot kérik el, amit az állampapírért kapnának. A kölcsönön - szavai szerint - ők nem keresnek, ez nem üzleti tevékenység, hanem a civil szféra segítése.
Az Ökotárs tíz éve egyébként kikérte a PSZÁF véleményét a vissza nem térítendő támogatásokról, de „dodonai választ kaptak”, amely értelmezhető így is, úgy is. A könyvvizsgálóik azonban nem találtak kivetnivalót a gyakorlatukban.
„Értelmezés kérdése, hogy ezt a hatóságok üzletszerű tevékenységnek tekintik-e – mondta megkeresésünkre a már idézett, magát megnevezni nem kívánó támogatási szakértő. – Itt nem volt szó kockázati kamatról, sem nagyobb összegekről, amelyek arra utalnának, hogy az Ökotárs ebből jelentős bevételt könyvelne el.
Való igaz ugyanakkor, hogy alapítvány kölcsönzési tevékenységet nem folytathat, így akár úgy is dönthetnek, hogy a fentieket üzletszerű hitelnyújtási tevékenységnek tekintik. Szélsőséges esetben itt tehát hűtlen kezelés is lehet a vád.
Ez azonban nem lenne életszerű. Körülbelül olyasmi lenne, mintha a rendőrség azért törne rá egy Bt.-re, mert a beltag a céges laptopján írt egy magánjellegű emailt. Amit nem szabad ugyan, de ezen az alapon minden vállalkozás támadható lenne Magyarországon.”
A fentieket támasztja alá egy civil szervezet vezetője, aki egy háttérbeszélgetésen kifejtette: a hazai szabályozás komoly adminisztratív kihívások elé állítja a civil szervezeteket. Ilyen adminisztratív és könyvelési feladatoknak a felével sem találkoznak az EU más országaiban dolgozó kollégák, állította.
Mivel a forráshiányos magyar szervezetek nem engedhetik meg, hogy egész könyvelési osztályt tartsanak fenn, ezért maguk a szakemberek is részt vesznek a szervezet adminisztratív működtetésében. A bonyolult szabályozás miatt szükségszerűek a hibák, így alig van olyan szervezet, amelybe ne lehetne belekötni, ha a hatóságnak ez a célja.
A Norvég alapot működtető ország mindenesetre nem a civilek törvényellenes tevékenységét látja az ügy mögött, így kedden határozott hangú közleményben állították, hogy a magyar kormány a civil szféra megfélemlítésére törekszik.
A tegnapi rendőri fellépés elfogadhatatlan és azt mutatja, hogy a magyar kormánynak célja, hogy a vele szemben kritikus nem-kormányzati szervezetek tevékenységét ellehetetlenítse. Azt is jelzi, hogy a magyar kormány eltávolodott a demokráciára és az emberi jogok tiszteletére épülő közös európai értékektől. – írta Vidar Helgesen, Norvégia európai ügyekért felelős minisztere.
Lázár János válaszul közleményt adott ki arról, hogy a kormány Brüsszelhez fordulna. A Miniszterelnökség vezetője elvi jelentőségűnek nevezte az ügyet, mivel szerinte "ugyanaz a kör nyerte a pénzeket, és általában a pályázók 70-80 százalékát elutasították".
Érdekesség: Lázár János norvégügyi helyettese a 444-nek túlzónak nevezte a rendőrattakot. Csepreghy Nándor szavai azért érdekesek, mert éppen a Miniszterelnökség küldte rá a civil szférára a Kehit, és a Kehi vizsgálatának eredménye volt a hétfői akció.
Lázár János a túlzónak tartott rendőrségi fellépésről annyit mondott: 400 millió forintos hűtlen kezelés gyanúja esetén "mindenhol szoktak házkutatást tartani".
UPDATE: Elértük Móra Veronikát, aki arra tippelt, a Lázár János által említett 400 millió forint az az összeg lehet, amit a Norvég alap ügyeinek intézéséért kap 4 évre a 4 ezzel foglalkozó alapítvány, összesen. Azaz a teljes költség ilyenkor szokásos 10 százalékáról van szó.
Móra Veronika az Indexnek elmondta, hogy a rendőrségi vizsgálat miatt panaszt tesznek.