A kelet-ukrajnai válság Kárpátalja autonómiájának megteremtésére, de akár a határmódosításra is jó alkalom lehet – derült az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke által tartott rendezvényből, amelyen Budaházy György és Gaudi-Nagy Tamás is részt vett. Az UMDSZ előre elhatárolódott a Magyarok Világszövetsége székházában tartott fórumtól.
A délszláv válság elszalasztott alkalma után „a trianoni falak lebontásának” új lehetőségét látta meg a kelet-ukrajnai konfliktusban Budaházy György és Gaudi-Nagy Tamás azon a fórumon, amelyet az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) Ifjúsági Szervezetének elnöke tartott a Magyarok Világszövetsége Házában. És amely akciótól az UMDSZ még csütörtök reggel elhatárolódott.
„Nem érdekel, hogy mit mond az UMDSZ, mi külön szervezet vagyunk. De ha úgy jobb, akkor egyszerűen egy kárpátaljai magyar vagyok, aki fel akarja hívni a figyelmet az ottani magyarságot fenyegető veszélyre” – mondta az Indexnek Dupka Nándor, aki Budaházy és Gaudi-Nagy társaságában arról beszélt, hogy Ukrajnában szélsőjobboldali hatalomátvétel érik.
„Lemberg mellett kétezer állig felfegyverzett fasiszta állomásozik, akik vagy puccsra készülnek Kijev ellen, vagy bevetésre készek Kárpátalja ellen” – állította Dupka a 230 fős terem körülbelül 30 fős hallgatóságának, utalva a nacionalista Szvoboda párt és a Pravij Szektor (Jobb Szektor) radikális csoport szövetségére, amely szerinte aggasztóan nagy frakcióhoz juthat az október 26-ra előrehozott választásokon.
Ám még ennél is égetőbb veszély, hogy Kárpátaljáról tömegével viszik el a férfiakat Donyeck és Luganszk megyébe.
„Én dezertáltam, mert nem akarok elmenni a mészárszékre a keleti fronton”
– vallotta Dupka, bár tömeges elvitelről más szervezetek nem tudnak Kárpátalján.
„Körülbelül ötven fő lehet, akik átvették a behívót. Olyanokat érint, akik már voltak katonák, megfelelő kiképzést kaptak” – árnyalta a képet a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) külkapcsolatokért felelős munkatársa. Darcsi Karolina elismerte, hogy több behívót küldtek ki az ukrán hatóságok, ám azokat sokan nem vették át. Újabb behívásokra viszont most nem kell számítani, mert
Bár a becslések szerint százezer választókorú magyar él Kárpátalján, a nemzetiségi érdekképviseletért két szervezet is küzd, egy-egy hozzájuk kapcsolódó párttal.
Az ősforrás az 1989-ben létrehozott Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ), amely – a két világháború közötti időben működött Ruszinszkói Magyar Jogpárt után – az első magyar érdekvédelmi szervezet volt a huszadik században az Osztrák–Magyar Monarchiát, Csehszlovákiát, Magyarországot, a Szovjetuniót, végül Ukrajnát is megjárt Kárpátalján.
1996-ban született meg a gondolat a KMKSZ és a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége tagjaiban, hogy kellene egy ernyőszervezet, amely a Kárpátalján kívül is képviselné Ukrajnában a magyarokat. Ez lett volna az Ukrajnai Magyarok Demokrata Szövetsége (UMDSZ).
1997-ben azonban az ekkor csak szervezeteket tömörítő UMDSZ-ben felfüggesztette tagságát a KMKSZ. 2002-ben amikor Gajdos István az UMDSZ elnöke lett, az UMDSZ-ben megjelenhettek az egyéni tagok, így vált a KMKSZ-szel párhuzamos szervezetté.
Ezt erősítette meg a KMKSZ-szel konkuráló UMDSZ ügyvezető elnöke is. A nyáron 12 év után leköszönt Gajdos Istvánt váltó Zubánics László szerint a közelgő választások miatt nem kell tartani attól, hogy újabb mozgósítás lenne. Igaz,
ám a törvények szerint a frissen besorozottak nem mehetnek frontra. Ráadásul a minszki megállapodással tűzszünet lépett életbe, így Zubánics szerint talán van esély a politikai rendezésre.
Dupka szerint viszont sokkal nagyobb számokról van szó, ám a
A párt az MSZP-hez állt közelebb, bár az UMDSZ szerint pusztán arról van szó, hogy kész volt a mindenkori kormánnyal együttműködni, amire a baloldali párt hajlandó volt, 2010 után a Fidesz viszont nem.
Az UMDSZ új vezetése szerint az sem igaz, hogy a kémbotrányba keveredett Kovács Bélához kötődötten a Kárpátalján is megjelent Jobbik – amely irodát is nyitott – szoros kapcsolatot épített volna ki a párttal. Zubánics szerint az elmúlt évek rovásírásos névtáblaavatásai a Jobbik és Gajdos részvételével állítólag nem erre utalnak. A Jobbik mostanra visszafogta korábban aktívabb jelenlétét.
Az UMDSZ–KMKSZ-párharc nem túlzottan népszerű a magyarok körében. A százezer magyar választótól összesen 60 ezer voksot gyűjtött be a két párt. Az UMDSZ csak négy egyéni képviselőt tudott bejuttatni a megyei közgyűlésbe, a KMKSZ viszont csak listán juttatott be három képviselőt.
kárpátaljai szervezetek nem merik nagy dobra verni: a KMKSZ azért, mert Fideszhez van közel és Magyarország NATO- és EU-tagként nehezen emelheti fel a hangját Kijev ellen, korábban a szocialistákkal jó kapcsolatokat ápoló UMDSZ meg azért, mert ellenzékben van.
A két szervezet mellett két párt is működik: a KMKSZ- UMP és az UMDSZ-hez köthető UMDP. Ez azonban már nem a további politikai törésvonalak jele, csupán az ukrán választási törvény adta kényszer. Jelölő szervezetek ugyanis csak pártok lehetnek. A két szervzetnek ezért létre kellett hoznia saját pártját is, amelynek a törvények értelmében Ukrajna megyéinek felében, valamint Kijevben, a Krímben és Szevasztopolban is jelen kell lennie működő képviseletekkel. Hivatalosan ennek mindkét magyar szerv eleget tesz, még a mára Oroszországhoz került Krímben is.
Dupka, Gaudi-Nagy és Budaházy is amellett voltak, hogy Kárpátalja számára autonómiát, azon belül a magyarlakta tömb részére pedig különleges státuszt kell biztosítania Kijevnek.
„Keresztbe tudnánk feküdni Ukrajna társulási szerződésének”
– villantott fel egy lehetőséget Gaudi-Nagy, utalva a dokumentum parlamenti ratifikációjára. Magyarországnak az EU-tagjaként vétójoga van, a jobbikos politikus szerint ezzel az alkupozícióval élni kell. „De érvekre, adatokra van szükségünk tőletek, hogy elérjük az Európai Parlamentben, hogy ne támogassák Ukrajna társulását” – fordult a politikus a terembe ekkor érkező kárpátaljai küldöttséghez.
„Az orosz medve ledöntötte a kerítést, a magyaroknak csak be kell sétálniuk rajta”
– mondta a színpadra Palesztina-pólóban fellépő Budaházy, aki saját bevallása szerint véletlenül keveredett a rendezvényre, mert valamit meg kellett beszélnie Gaudi-Naggyal. A június óta szabadlábon lévő radikális Budaházy – akit 2007-2009-ben kormánytagok elleni támadások megszervezésével vádolnak – úgy látja, hogy a Fidesz-kormány elszalasztja a lehetőséget a kárpátaljai autonómia kivívására, amihez szerinte utat nyitott Oroszország krími annexiója és a luganszki, donyecki népszavazások.
Ott valamit kiharcolnak, az már biztos, de ha Kárpátalján senki nem hallatja a hangját, akkor a magyarok „ott maradnak kutyának, hogy belerúgjon a Jobb Szektor, így töltve ki a dühét a veszteségekért.” Budaházy szerint ez történt a délszláv válságban is, ahol a vajdasági magyarok esetében nem élt Budapest az Belgráddal való alkudozás lehetőségével.
„Orbán Viktor azt mondta, hogy kész a kormány támogatni azt, amit a határon túliak szeretnének.
Akkor el kell érni, hogy akarjanak revíziót. Arra mit mondana Orbán?”
– tette fel a kérdést a Budaházy, aki szerint a legradikálisabb követeléssel kell előállni, ha valamilyen eredményt el akarnak érni a határon túl. Szerinte a hathatós fellépést írja elő alkotmány is, és erre kötelez az egyszerűsített honosítási eljárás is, amely révén a Kárpátalján becslések szerint 50 ezer magyar állampolgár él. Persze Budaházy is elismeri, hogy a radikális követelés azért kell, hogy legyen miből alkudni. „Első lépésben” például elég lenne az autonómia is, Ukrajnán belül.
„Ezt most nagyon veszélyes felvetni, bár az 1991-es függetlenségi népszavazáson megszavazták Kárpátalja autonómiáját is, amit végül Kijev figyelmen kívül hagyott. A föderatív átalakítást az EU is támogatja, és felmerült a minszki tárgyalásokon is, de ilyesmiről majd csak a következő parlament dönthet” – mondta azonban az UMDSZ ügyvezető elnöke.
Szerinte most arra kell törekedni, hogy a törvényeknek megfelelően
így adva garanciát arra, hogy a 450 fős radában lesz egy magyar képviselője a 150 ezres magyarságnak.
A KMKSZ is ebben gondolkodik, a szervezet óvást nyújtott be az ukrán központi választási bizottságnak és a bíróságnak is, ám eredménytelenül. Ezért most az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordul. Arra azonban egyik szervezet sem lát esélyt, hogy az októberi választásokig megszülethet a magyar körzet.
A fenti példa mutatja, hogy Kijev az ígéretek ellenére valóban nem igyekszik a kisebbségi igényeket kielégíteni és a Szvoboda és a Jobb Szektor térnyerése a korábbi tapasztalatok alapján – mint a magyar emlékművek megrongálása – valóban kevés optimizmusra adhat okot Kárpátalján.
Zubánics is aggasztónak tartja az ukrán elnök által támogatott tervet, amely a helyi nyelvhasználatot az önkormányzat hatáskörébe utalja: ennek alapján tehát hiába közel ötven százalékos Beregszász magyar lakosainak aránya, a 35 fős önkormányzati testületben csak 15 magyar képviselő van, így a magyar nyelv önkormányzati használatát a városatyák ukrán többsége akár meg is fúrhatja.
A budapesti fórumon a szerény igényeket látva Dupka inkább előállt az UMDSZ Ifjúsági Szervezete és a Kárpátaljai Ruszin Társaság követelésével:
A petíció nem említi meg Moszkva felelősségét a konfliktusban, Dupka vitatja azt is, hogy orosz erők valóban részt vettek volna a kelet-ukrajnai harcokban.
Miután az eső elmosta a csütörtökre tervezett tüntetést, Dupka Budaházyval együttműködve hétfőn a parlament elé vonul, és erre kérte a fórumon megjelent fiatalokat is. „Jóarcú fiúk és jóarcú lányok kellenek, akik tanúságtételeket mondanak. Minél radikálisabb követelés kell, annál jobban meg lehet jelenni a médiában” – adott szakmai tanácsot a tüntetéshez Gaudi-Nagy. A fiatalokat amúgy is elhalmozta feladatok lehetőségével a fórum: a Magyarok Világszövetségének képviselője arra kérte őket, gyűjtsenek aláírásokat az ellen, hogy kárpátaljai magyarokat a frontra vigyenek. Eddig kilencezer aláírás gyűlt össze, de az MVSZ szerint százezer is elérhető és ennyivel már hatásosan lehet fellépni a határon túli magyarok kelet-ukrajnai harcoktól való távoltartásáért.