Péntek reggel a Magyar Nemzet címoldalon megjelent cikkében azt írta, hogy a TASZ programvezetője és az ombudsmani hivatal egyik főosztályvezetője e-mailben beszélték meg, hogy mikor jelenjen meg a hivatal állásfoglalása a józsefvárosi Kék Pont tűcsereközpont bezárásáról. A lap egy olyan fotóval illusztrálta állítását, amiben a feladót és a címzetteket is kitakarták.
Ha a dokumentumok igazak, teljesen hitelét vesztette az ombudsmani hivatal, és Székely Lászlónak azonnal távoznia kell, mondta Lázár János egy lakossági fórumon. A miniszter szerint nem elég, hogy a hivatal belső vizsgálatot folytatott.
Székely László, az alapvető jogok biztosa és egyben a Kék Pontról készült, józsefvárosi önkormányzatot elmarasztaló állásfoglalás készítője az MTI-vel közölte, hogy a cikk megjelenését követően belső vizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy a levél a hivatal zárt levelező rendszeréből származik, de abban sem feladóként, sem címzettként nem szerepel a TASZ. A levezés az ügy előadója és hivatali vezetői között folyt, és ismeretlen módon került a Magyar Nemzet birtokába.
Egy másik levelet valóban írt a TASZ drogpolitikai programjának vezetője, Sárosi Péter az ombudsmani hivatalnak, de ez egész másról szólt. "A Magyar Nemzetben tőlem idézett levelet májusban küldtem, érdeklődtem, hogy mikor jelenik meg a Kék Pontról szóló jelentés. Ez azért volt fontos, mert ha éppen a júniusi nyaralásom alatt látott volna napvilágot a szöveg, akkor meg kellett volna szerveznem, hogy ki nyilatkozzon helyettem, hogy az ügy megfelelő médianyilvánosságot kapjon" – mondta Sárosi az Indexnek. A Magyar Nemzet cikkében foglaltakkal ellentétben Sárosi nem ismerte az ombudsmani jelentés tartalmát annak megjelenése előtt.
A Magyar Nemzet azt írta, hogy a TASZ és az Ombudsmani hivatal előre egyeztettek a végül szeptember 17-én kiadott jelentés megjelenési idejéről. Ezt egy májusi levéllel támasztja alá a lap, ami már önmagában furcsa, de Sárosi szerint a TASZ-nak "az lett volna jó, ha minél hamarabb jelenik meg a jelentés, mert akkor azt a Kék Pont a bezárása előtt felhasználhatta volna. Sosem fogalmaztam meg kérést azzal kapcsolatban, hogy a jelentés mikor jelenjen meg."
A Kék Pontot augusztus végén zárt be, az ombudsmani jelentés ezt követően, szeptemberben jelent meg, a Magyar Nemzet cikke pedig egy májusi levelezésre hivatkozik.
Sárosi megjegyezte, hogy az ombudsman és a civil szervezetek együttműködését az alapvető jogok biztosáról szóló törvény is előírja. A törvény szerint az ombudsman "együttműködik azon szervezetekkel és nemzeti intézményekkel, amelyek célja az alapvető jogok védelmének előmozdítása." Így tehát természetes, sőt törvényben foglalt kötelessége az ombudsmannak együttműködni a civil szervezetekkel, többek között a TASZ-szal.
A Magyar Nemzet azt is kifogásolta, hogy tegeződve levelezett Sárosi a hivatal egyik főosztályvezetőjével. Sárosi erről a Facebookra kitett bejegyzésében azt írta, hogy
kormánytisztviselőkkel is szólítjuk keresztnéven egymást, ettől még akár utálhatnak is.
Sárosi hozzátette, hogy egyébként az EMMI-nek is írt már tegeződő stílusban nyílt levelet.
Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának közleménye éppen 12 órakor jelent meg az MTI-ben, akkor, amikor Kocsis Máté józsefvárosi polgármester is sajtótájékoztatót tartott az ügyben. Kocsis szerint "befészkelte magát a droglobbi az ombudsmani hivatalba", a hivatal jelentése pedig a Kék Pont bezáratásáról "koncepciózus, politikailag rendelt, a TASZ által megírt, lejárató dokumentum". Kocsis kifogásolta azt is, hogy a jelentésről csak a sajtóból értesült, és közölte, ezért nem fog válaszolni a hivatalnak.
Kocsisnak a sajtótájékoztatón ugyan jelezték, hogy időközben Székely László hivatala is kiadott egy közleményt, ami cáfolta a Magyar Nemzet állításait, a Fidesz kommunikációs igazgatója válaszában ezután is arra hivatkozott, hogy a lap cikke szerint az egyik levelező fél a TASZ volt.