Gulyás Gergelynek a munkáját nagyra becsülöm és irigylésre méltóan vegyes csodálattal tekintek arra, hogy neki nincs nála idősebb emberek véleményére vagy másként gondolkodók véleményére szüksége.

− nyilatkozta Lázár János a Népszabadságnak a vele készült interjúban párttársa kritikájára, miszerint nem volt a legszerncsésebb döntés, hogy Zoltai Gusztávot, egykori MZSIHISZ-vezetőt alkalmazza tanácsadóként, mivel annak kommunista munkásőr múltja ellentétben áll az Alaptörvény értékrendjével.

Remélem, hogy a megszólalókat nem az irritálja a legjobban, hogy a következő hónapokban megpróbálok majd konszenzust teremteni mindazon kérdésekben, melyek a Zsidó Közösségi Kerekasztal tárgyaláson napirenden szerepeltek. Ez Schmidt Mária főigazgató asszony munkáját is érinti, hiszen a Sorsok Háza meggyőződésem szerint nem jöhet létre a holokauszt-túlélők támogatása nélkül.

− ezt pedig már Schmidt Mária kritikájára reagálta Lázár, finoman jelezve, hogy Schmidt nem igazán volt sikeres a konszenzus kialakításában.

Az interjú nagy részében tehát azt feszegetik, nem gondolkodott-e még Lázár azon, hogy nem kellene Zoltai Gusztávot tanácsadóként alkalmazni, azt a Zoltait, akit a Fideszen belül is rengetegen támadnak, ráadásul a pletyka szerint a MAZSIHISZ éléről is csúnyán távozott a szervezet pénzügyi átvilágítása után.

Lázár pedig a kritikák ellenére kitart Zoltai mellet, mivel − saját szavaival − egyrészt:

• „a tanácsadást nem haveri mutyinak tekintem. Magyarul olyan emberek véleményét veszem figyelembe és tanácsait kérem ki, akik tudnak segíteni, vagy van véleményük, meggyőződésük, még akkor is, ha nem egy politikai gyékényen árulnak velem. Arról soha nem akarok lemondani, hogy velem teljesen ellentétes nézeteket valló emberekkel rendszeresen beszéljek vagy véleményüket kikérjem"

másrészt: 

• „nem vagyok a zsidó közéletben jártas, a belső viszonyokat nem ismerem, nem ismerem az elmúlt harminc évet. Nem titkolom, és nem tagadom ezt, ezért szükségem van egy olyan emberre, aki ott volt az elmúlt 25-30 esztendőben, részt vett a zsidó közösség szervezésében. Miután Zoltai Gusztávra már senki nem tartott igényt, a közösségi munkája ott véget ért, úgy gondoltam, hogy jót teszek a saját döntéseimnek, hogyha őt megkérem arra, hogy adjon nekem tanácsokat, és mondjon néhány kérdésben véleményt".

Lázár szerint döbbenetes, hogy a zsidó közösség úgy fogja föl a mostani kormánnyal való tárgyalássorozatot, mintha az háború lenne, és árulónak tekint a tagjai közül bárkit, aki szóba áll a kormánypártok képviselőivel, vagy a kormányzat vezetőivel.