Denevérvadászat, halottcsókolgató gyászszertartás, az összeesküvés-elméletek nehezítik a küzdelmet az ebola nyugat-afrikai terjedése ellen. A szakemberek szerint azonban annak az esélye, hogy Európában, így Magyarországon járvány törjön ki, lényegében nulla.
Most is kicsi a valószínűsége annak, hogy Magyarországon ebolás beteg jelenik meg, az meg lényegében kizárt, hogy járvány keletkezhetne nálunk a Nyugat-Afrikában – főként Guineában, Libériában és Sierra Leonében – idén 3400 áldozatot szedett betegségből.
„Természetesen ahogy nő az esetek száma Nyugat-Afrikában, úgy nő az esélye annak is, hogy ebolás beteg utazik Magyarországra, ahogyan ez megtörtént az Egyesült Államokban is” – mondta Kis Zoltán. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának vezetője szerint azonban „a hazai járvány esélye a nullához közelít. „Nem csak mi gondoljuk így, hanem az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ és az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) is.”
Az ebolával kapcsolatosan Magyarországon is van eljárásrend, ezt az ÁNTSZ, az Országos Mentőszolgálat és a László kórház közösen alakította ki.
Attól, hogy valaki Afrikából jött és megy a hasa, még nem feltétlenül ebolás. Pontos esetdefiníciója van annak, hogy valakit ebolagyanúsnak lehessen tekinteni.
Ha minden egybevág, akkor a beteg beszállítása pontos protokoll szerint, izolációs védőruhában történik.
„Ez alapján, ha meg is jelenne itthon egy beteg, akkor pontosan nyomon követhető, hogy kikkel került kapcsolatba, őket naponta kétszer ellenőrizni tudjuk. Itthon ez százszázalékos biztonsággal működik, Afrikában ez ettől messze van.
Könnyedén útját állják a betegségnek a fertőtlenítőszerek, a megfelelő hőkezelés, így Európában már a megfelelő higiénés körülmények is minimálisra csökkentik a fertőzés esélyét, ha meg is jelenne egy beteg a kontinensen vagy azon belül Magyarországon.
Ha azonban Afrikában nem sikerülne változtatni a járványügyi hozzáálláson, úgy abban a térségben néhány hónapon belül 50-80 ezer fertőzöttre lehetne számítani.
„Eddig úgy tűnt, hogy Nyugat-Afrikában a szakemberek csak kullognak a vírus után,
de talán most, hogy meglesznek a megfelelő lépések, emberi és anyagi források, sikerülni fog a terjedést megakadályozni” – mondta Kis.
A járvány megállítása azonban nem csak a rossz egészségügyi rendszer és az alapvető higiénés feltételek hiánya miatt nehéz. Sok helyen nincs folyóvíz, így hiába lenne megelőzhető pusztán kézmosással a betegség terjedése, erre nincs mód.
De legalább ekkora baj az összeesküvés elmélet ereje is.
„Volt olyan járványügyes, akit machetével kergettek meg
egy faluban, kénytelen volt beugrani az autóba és elmenekülni” – mesélte Kis. Sokan meg vannak győződve arról, hogy
Szerintük ebola valójában nincs is, a betegeket a kórházakban megölik és kiveszik a szerveiket – mond példákat a szakember, aki áprilistól egy hónapot volt kint Guineában.
„Mostanra az ellenállás kicsit lecsökkent, de sokakban még mindig ott van a gondolat, hogy ebola nincsen ez az egész hisztéria csak egy ellenük intézett támadás”
A terjedést segítik a temetkezési szertartások is. Az ebola, ellentétben az influenzával levegőben nem terjed, csak közvetlen kontaktussal, a beteg vagy a halott testnedvei útján. A temetés előkészületének természetes eleme az elhunyt csókolgatása, ahogy az is, hogy a közeli hozzátartozó melléfekve tisztogatja a holttestet, növelve a fertőzés esélyét.
Bár egyelőre nem tudni pontosan, hogy mi a vírus eredeti gazdája, bizonyos, hogy a gorillákban és a denevérekben is előfordul. Mivel ezek levadászása – bár az előbbiek esetében ez illegális – bevett gyakorlat, sokszor az állatok feldolgozása során fertőződnek meg az emberek.
A rossz viszonyok mellett a bizalmatlanság is hozzá járul, hogy sokan nem jutnak el sokan időben kórházba, megfertőzve így környezetüket is – mondta Pályi Bernadett. Az OEK Hepatitisz és Herpeszvírus Osztályának biológusa, augusztus végéig töltött egy hónapot Guineában.
Kis és Pályi is egy mobil laborítóriumot működtetett, ahol a felételezett betegektől kapott mintákat vizsgálták. Ez egy EU által finanszírozott projekt volt, amelybe az OEK az Európai Mobillaboratóriumi Konzorcium tagjaként került bele.
A feladatuk az volt, hogy a mintákból a lehető leggyorsabban megállapítsák, hogy eboláról van-e szó vagy sem.
Kezdeti stádiumban ugyanis az ebola nagyon hasonlít a maláriára: láz, hasmenés, izomgörcs, hányás. Ám a malárián a lakosság tíz százaléka átesik a térségben és jóval kisebb a halálozási aránya. Voltak azonban olyan esetek is, hogy a beteg egyszerre volt maláriás és ebolás. Ilyen esetben a halálozási ráta 90 százalék feletti.
„De így is volt egy olyan 13 éves fiú, akinél megállapítottam mindkét betegséget, mégis túlélte” – mondta Kis.
A mostani járvány közelebb vihet a betegség megismeréséhez is. Feltételezik, hogy aki átesett rajta az védettséget szerez, de hogy mennyi időre és a vírus milyen típusától, az kérdés.
A mostani járvány abban ugyanis új, hogy Nyugat-Afrikában tört ki. Az eddigi járványok Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban – az egykori Zaire-ban – bukkantak fel. Innen származik az Ebola-folyó nyomán a betegség neve is, miután itt észlelték először, 1976-ban.
A nyugat-afrikai járvány vírusa egyelőre ugyanabból a zaire-i törzsből származik, de egy-két százalékban már eltér az eredetitől, ami új variáció kezdetét jelenti.A szakemberek szerint a sajtónak nagy szerepe van a pánikkeltésben is az ebola kapcsán. A betegségről nem is kellene ilyen sokat beszélni Magyarország vonatkozásában.
De most már indokolt, épp azért, hogy világossá tegyék az ebola hazai veszélyének valószerűtlenségét.
Érintett régiók jelenleg Libériában, Sierra Leonében és Guineában vannak.
A 150 milliós Nigériában – ahol összesen húsz esetet diagnosztizáltak, ebből nyolc végződött halállal – már szeptember eleje óta nem jelentettek új beteget. Kis szerint tehát mivel a három hetes lappangási idő már letelt,
Ha tehát valaki onnan érkezik Magyarországra – akár a korábban ebolával érintett területről – és rosszul lesz, akkor nem ebolára kell gyanakodni, sokkal inkább maláriára. Ha pedig a rosszullét jelei érkezése után csak egy hónappal jelentkeznek, akkor Kis szerint sokkal valószínűbb, hogy „rossz gyrost evett buli után”, semmint, hogy ebolás.