Veszélyes idők köszöntenek nemsokára a városokba, falvakba tévedő vadállatokra, ha átmegy a Belügyminisztérium tervezete a fegyverekről szóló kormányrendelet módosításáról, amely  kedden jelent meg a kormány honlapján.

A tervezet alaposan átírná a rossz helyen felbukkanó vadállatokra vonatkozó szabályokat. Már a szabálycsokor címe is megváltozna: "kárt okozó vad elejtése" helyett "természetvédelmi oltalom alatt nem álló állatfajhoz tartozó állat vadászterületen kívüli ártalmatlanná tétele" lesz az új cím.

A területet jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrásunk szerint a részleteknek jelentősége van.  A változással nemcsak a konkrétan kárt is okozó vaddisznók ártalmatlanná tétele válna lehetővé, hanem minden olyan állaté, amely nem áll természetvédelmi oltalom alatt, nem okoz kárt, de mégsincs jó helyen a vadászterületen kívül. Ilyen például egy belterületen megjelenő őz, amely közlekedési balesetet okozhat, vagy egy róka, amely veszettséget terjeszthet.

Annak is lesz következménye, hogy a rendelet lakott terület helyett már minden vadászterületnek nem minősülő területre vonatkozik. Most még vannak ilyen szempontból törvényen kívüli részek, amelyek se nem lakott területek, se nem vadászterületek, például a repülőterek vagy a temetők. Ez a hézag megszűnne.

Az "ártalmatlanná tételt" a területileg illetékes rendőr-főkapitányság, Budapesten a BRFK engedélyezi. Engedély közegészségügyi és közbiztonsági okból adható, illetve "a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében" is. Az engedélykérelemben most pontosan meg kell mondani az elejtés tervezett helyét és idejét. Az új rendelet ezen könnyítene: még mindig kérnék az ártalmatlanná tétel területét és időszakát, de már nem pontosan.

A tervezet indoklása arra hivatkozik, hogy a hatályos előírások nem elég életszerűek, így nem is képesek gyors, hatékony, biztonságos, és az állatvédelem szempontjaira is figyelő eszközöket kínálni a lakott területen felbukkanó állatok ártalmatlanná tételéhez.

Elég nagy változást hozhat az a részlet is, hogy az engedélykérésre vonatkozó szabályokat csak akkor kellene alkalmazni, ha az állatot a kormányrendelet hatálya tartozó eszközzel ejtik el. A rendeletben tipikusan lőfegyverekről van szó, vadászíjakról például nincs. Így felmerülhet, hogy esetleg egy faluba tévedt róka lenyilazásához nem kellene előre engedélyt kérni. A tervezet ugyanakkor nyitva hagyja a lehetőséget, hogy egy másik jogszabály majd – felülírva ezt – a vadászíjászok szerepvállalását is külön engedélyhez kösse.

Forrásunk szerint a módosítási tervezet nyitva hagy több fontos kérdést is, például, hogy kinek a kötelessége intézkedni, ha felbukkan egy vad a vadászterületen kívül, és tisztázatlan az is, ki finanszírozza az ártalmatlanná tételt.

A tervezetről jövő szerdáig várják a véleményeket a Belügyminisztériumnál.