Már megrendelte az árpádsávos zászlót, készül valóra váltani az ózdi szebb jövőről írt versét, de hogy pontosan hogyan, azt még nem tudja. Bízik a fideszesek jóindulatában, az ózdi feltalálókban, és abban, hogy a bűnözők majd maguktól elhagyják a várost. És sajnálja, hogy magyaráznia kell a különbséget cigányok és nem cigányok között. Janiczak Dáviddal, Ózd frissen megválasztott, 27 éves jobbikos polgármesterével a hivatalba költözése napján készítettünk interjút.
Akkor mondhatjuk, hogy János bácsi átvette a várost? A János bácsi 2061 című versében van egy ilyen sor, ki is írta a Facebookra, amikor megköszönte a szavazatokat, hogy „egy őszött...
...a várost végre rábízták, nem pedig egy csalóra.” Bízunk benne, hogy János bácsi vette át a várost. 2061-ben kiderül, tartsanak ki! Elolvasták? Ez egy elbeszélő költemény, van benne fantázia is bőven, de azért remélem, hogy 2061-ben olyan állapotok fognak uralkodni, amit ott leírtam.
Pont elkaptuk az előtérben, ahogy megrendelte az árpádsávos zászlót.
Ide bentre szeretném. Kintre majd egy székely zászló hiányzik.
Akkor mondhatjuk, hogy a zászló volt az első intézkedése mint polgármester. Mi lesz a következő?
Holnap a hivatal összes dolgozójával beszélni fogok, készüljenek arra, hogy megalapozzuk a szólásszabadságot. A kampányunk része volt, és most hál' istennek ezt legalább már mindentől függetlenül megvalósíthatom: véget vetünk annak, hogy számít az, ki milyen pártállású. Ha például valaki MSZP-színekben ki fog menni tüntetni ide a városháza elé, akkor másnap ugyanúgy szívesen fogadom a munkahelyén, hogyha normálisan dolgozik. Aztán konszenzusra kell jutni a városvezetés jelentős hányadát képző Fidesz-KDNP-vel. Elkezdjük a tárgyalásokat.
„Teljesen elképzelhetetlen, hogy valamiféle olyan dologgal jöjjön elő, ami számunkra megfelelő” – ezt mondta a leköszönő polgármester.
Igen. Ki is húzták a gyufát, ha fogalmazhatok így, mert elég nagy felbolydulás van a városban. Nemrég kaptam egy telefont a rendőrségről, hogy szimpátiatüntetést akarnak bejelenteni mellettem.
Kidolgozott arra valamilyen stratégiát, hogy hogyan tudja az ő többségük ellenére megvalósítani a terveit?
Úgy gondolom, az én terveim pozitívak, a város érdekét szolgálják. Szerintem nem merik, nem lehet nem támogatni. Mi, jobbikosok is úgy dolgozunk az Országgyűlésben, hogy ami az ország érdekét szolgálja, azt mindig megszavazzuk, teljesen mindegy, hogy ki nyújtja be a javaslatot.
Fürjes Pál, az előző polgármester hogy adta át az irodáját?
Sehogy, nem találkoztunk. Kipakoltak tegnapig, én meg ma bejöttem.
Van olyan falu, város a szeme előtt, ami jól tud működni annak ellenére, hogy a polgármesternek nincsen többsége?
Nincsenek erre vonatkozó információim jelenleg. Nem tudtam egyáltalán még tájékozódni a helyzetről, mert egyelőre a média köti le minden időmet sajnos. Örülök neki, hogy foglalkoznak velem, bár nyilván, amikor cinikus cikkek jelennek meg, annak nem.
Korábban lengyel kisebbségi önkormányzati képviselő volt, helyi szinten elnök.
Ózdon az itt élő lengyel származású közösséget fogtuk össze. Az országos önkormányzatban pedig ez alatt a ciklus alatt találtuk meg az emődi lengyelek származási helyét. Akik több száz éve származtak el, visszalátogattak az őseik szülőfalujába. Generációkon át csak emberről emberre öröklődött pár lengyel mondóka és lengyel dal, és amikor ezek a már teljesen magyarként élő emberek elénekelték az ottani lengyeleknek ezeket, megtalálták a temetőben a családneveiket, hát csorogtak a könnyek.
Tehát fontosak még ma is a lengyel kulturális gyökerek?
Természetesen, és büszke is vagyok rá, hogy a lengyel–magyar barátság megtestesülése vagyok.
Ehhez képest a programjában az integráció meghatározása úgy szól, hogy „az integráció lényege az, hogy a kisebbségi társadalomnak fel kell adnia kultúráját, szokásrendjét, el kell fogadnia a többségi társadalom elvárásait, és minden igyekezetével azon kell lennie, hogy az elvárásoknak megfelelően éljen”.
A kultúra szó maga egy hiba volt a programban. Felhívták már rá a figyelmemet. Én a kultúra szó alatt az életvitelt értettem. A Magyarországon élő lengyel nemzetiséget nem kell integrálni, érdekes módon velük nincsen probléma. Nincsen lengyelbűnözés Magyarországon. Nincsen ruszinbűnözés sem, meg horvátbűnözés sem, a börtönökben ülő elkövetőknek a kilencvenegynéhány százaléka nem lengyel származású, hanem roma.
Ezt a kilencvenvalahány százalékot mire alapozza?
Ezt Lakatos Attila, a Borsod megyei cigányvajda mondta itt, Ózdon a 2010-es országgyűlési választások után tartott nemzeti konzultáción.
Ez egy reális szám?
Én nem reális számot mondtam, én Lakatos Attila cigányvajdát idéztem. Én nem tudom, mennyi a reális szám.
Tehát a programját a borsodi cigányvajda számaira alapozta.
A programomban nincsen benne, hogy hány százalék.
Az viszont benne van, hogy a cigányok között van a legtöbb romboló ember.
Igen.
Ez megint egy olyan dolog, amit nagyon nehéz lenne számokkal alátámasztani. Mi alapján jutott erre a következtetésre?
Megmutatnám, ha lenne időnk elmenni néhány helyre. Menjenek el a Jedlik Ányos útra, a Március 15. útra, a Szigligeti útra. Ezek családi házas övezetek, ahol többségben magyarok laknak. Aztán menjenek ki Bánszállásra, Hétesre, ott a cigány kisebbséghez tartozó emberek élnek. És hasonlítsák össze a kettőt. Miért nem kell a Március 15. úton felújítani 380 millióból a házakat? Mert ott van állagmegőrzés.
Bánszálláson van egy cigányember, Csoki, mindenki ismeri. Ő egy tisztességesen élő cigányember. Természetesen ő is koromfekete, amivel semmi problémánk nincsen, nem különböztetünk meg embereket bőrszín alapján. Én szeretem a sötét bőrszínű embereket ugyanúgy, mint a fehéreket vagy a sárgákat. Csoki mesélte el, hogy Bánszálláson az a szokás, hogy az önkormányzati ingatlanokban eladják a cserepet a tetőről, az ablakot, mindent, és utána bejelentkeznek a hivatalba – az ő elmondását mondom még mindig –, hogy igényelnek egy másik lakást, mert ez már lakhatatlan. És akkor kiutalják nekik a szomszéd lakást, és így mennek szépen tovább. Így tűntek el komplett utcák az elmúlt évtizedekben Ózdról.
Miért biztos abban, hogy a kétféle városrész között az ott élők cigány vagy nem cigány származása a különbség, és nem mondjuk az, hogy más a munkanélküliek aránya vagy más a jövedelmi arány, vagy akármi más különbség okozza ezt?
Ha adok magának egy családi házat, és maga nagyon szegény, talán akkor sem fogja eladni a járólapot meg a cserepet a tetőről, hanem megpróbál mindenképpen valahogy annyi fizetésre szert tenni, hogy fenn tudja tartani magát. Azt sajnálom, hogy ezt magyaráznom kell. Nem tudom, hogy az újság miatt kérdeznek ilyeneket, vagy hogy ez jó hír lesz, vagy hogy tényleg másképp gondolják, tényleg nem látják ezt a problémát.
Ráhúzza az egész cigányságra, hogy ilyenek...
Janiczák Dávid 19 évesen a lengyel kisebbségi önkormányzatban kezdte politikai karrierjét a Suvadás Liget egykori vezetője, hobbifotós, költő, aki most 27 évesen Ózd polgármestere lett a Jobbik színeiben. Janiczak szereti a szmájlikat, a Rovert, a betyáros ruhát, és hálás a nőknek, amiért megszépítik az életet. Róla készült portrénkat itt olvashatja.
Sosem húzom rájuk teljesen. Azért használom ezt az építő-romboló kifejezést, mert nyilván a magyarok közt is vannak ilyenek is, olyanok is.
A programjában is az szerepel, hogy nem akar cigány és nem cigány közé vonalat húzni, majd három mondattal lejjebb azt írja, hogy a cigányok között van a legtöbb romboló, tehát a cigányokkal kell paktumot kötni. Nem a rombolókkal, hanem a cigányokkal.
Továbbra is tartom, hogy köztük van a legtöbb romboló. És Ózdon ez meg fog változni, mert át fognak állni sokan az építők oldalára. Esküszöm, tényleg nem cigányellenesek vagyunk, segíteni akarunk. De úgy, hogy munkahelyeket kapnak. Ha a termelő munkára rávesszük őket, vagyis nem rávesszük, hanem lehetőséget adunk rá, akkor büszkék lesznek arra, hogy munkából tisztességesen tudnak élni. Én is voltam munkanélküli másfél évig, és úgy keltem fel reggel, hogy Istenem, minek, mikor nem vagyok hasznára a társadalomnak. Gondolják el, hogy ők évtizedek óta kelnek fel úgy, hogy nincsenek hasznára a társadalomnak.
Ezt a cigány–magyar paktumot a gyakorlatban hogyan gondolta? Hogyan lehet ezt kivitelezni? Ki lenne a felelős képviselője a cigányságnak, aki aláírhatná ezt egy egész bizonytalan méretű társadalmi csoport nevében?
Annyira nem tudtam még szétnézni, hogy a cigány önkormányzat hogy tevődik össze a választások után. Szeretném, ha tudnék közösen dolgozni olyan cigány vezetőkkel, akiknek tekintélye van a cigányságon belül, és akikre hallgatnak. És akik mindenképpen elmondják, hogy mi nem vagyunk a megtestesült ördög, de még a megtestesületlen sem.
A békés együttélést hangsúlyozza most, de a programja úgy fogalmaz, hogy két út járható a cigánykérdés megoldásában: az egyik a békés megegyezés, a másik a radikális kirekesztés azoknál, akik nem akarják a megegyezést. Mi lenne ez a radikális kirekesztés? Mit kell ezalatt érteni?
Az alatt semmit nem kell érteni. Az az alapelvem, hogy mindig a következő feladattal kell foglalkozni. Jelenleg a békés megegyezés látszik megvalósíthatónak, majd ha nem, akkor remélem, visszajönnek, és megbeszéljük.
Ez egy nagyon erős mondat egy megválasztott polgármester programjában, úgyhogy elég releváns a kérdés, hogy amikor olyanokat ír, hogy kiemelten megfigyelendő, büntetendő személyek, kirekesztés, ezt hogyan kell elképzelni?
Városőrség fog működni. A városőröknek beszélgetni kell a lakókkal, mindenki elmondhatja a problémáit. Nyilván előkerülnek a bűnöző elemek is. Például Mari néni elmondja, hogy a szomszédjában olyan ember lakik, aki ezt meg ezt csinálja. Aztán amikor az összes szomszéd elmondja ugyanezt, akkor ezekre az emberekre kiemelten fogunk figyelni. Ezekkel az emberekkel el fogunk beszélgetni. Elmondjuk nekik, hogy súlyos következményei lesznek, ha nem fejezik be ezt az életvitelt, és alternatívát mutatunk nekik. Ha elfogadják, akkor lesz békés megegyezés, ha nem, akkor ezeket az embereket árgus szemekkel fogjuk figyelni. Akik nem akarnak így élni, azoknak el kell menniük a városból. Aki továbbra is bűnözni akar, és itt nem tud, el fog menni magától. Mi nem fogunk innen embereket elüldözni.
(A polgármester kérésére közben fel kellett gyorsítanunk az interjút, mert csak öt perce maradt, várták az ózdi tévében.)
Félelmetes, brutális, végtelenül lebutított nyilatkozatot tett a helyi Jobbik az Ózdra tervezett nemzetiségi és roma kulturális központ ellen. Azt írták a városvezetőkről: „nem arra lettek felhatalmazva, hogy Ózd városát minél jobban elcigányosítsák és a szegény szerencsétlen BMW-vel, Mercédesszel, és Audival járó hátrányos helyzetű késelő és brutális kegyetlenséggel gyilkoló családokat támogassák!”
Állj, állj, ezt nem az ózdi Jobbik mondta.
Ott van az ózdi Jobbik oldalán.
Mutassa meg! Lehet hogy valahonnan be lett idézve.
Közben megtaláltam, itt van a Jobbik oldalán, egy sima cikkben, nem idézet. Ez egy tankönyvi példának való rasszista mondat. Tud vele azonosulni?
Ezt fel kell vállalnom. Mert ekkor már a helyi Jobbik elnöke voltam. Én tisztességes ember vagyok, én ezt fel kell hogy vállaljam. De nem tudom, hogy került oda.
De mit jelent, hogy felvállalja?
Az én felelősségem, hogy kikerült oda, de esküszöm, hogy nem emlékszem, hogy került oda.
Osztja ezeket a szavakat?
Nem én írtam, és nem osztom, de az én oldalamon van, és nem fogom letagadni.
Kint marad a cikk?
Először megkeresem azt, aki kitette, megbeszélem vele, és utána el lesz döntve a sorsa. Annak nem vagyok híve, hogy rögtön lekapjuk, mert az olyan, mintha letagadnám, hogy ott volt.
A központ ellen ön is tiltakozott. Ha egy lengyel kulturális központot építettek volna, és mellé egy roma kulturális központot, akkor mit csinált volna? Kimegy, és azt mondja, a lengyel az tök jó, a másik elképzelhetetlen?
Nem tudom, mi történt volna akkor, mert ilyenről szó sem volt.
Az lett volna az interjú másik fele, hogy a programból bármit hogyan valósítana meg? Akkor gyorsan pár dolog. Ózdi feltalálókról is ír. Tudna példát mondani létező ózdi találmányra?
Nem tudok.
Egy tv-interjúban beszélt arról, hogy rengeteg ózdi fiatal hagyta el a várost. És a külföldre szakadt ózdiak kapcsolati hálója hasznos lehet a későbbiekben, mert rajtuk keresztül lehet piacot találni azoknak a termékeknek, amiket Ózdon állítanak elő. Például?
Először a manufaktúrákat és gyártóüzemeket kell létrehozni, és ahhoz kell kapcsolatot találnunk.
De milyen típusú termékekre kell itt gondolni?
Egy élő példa van, amit egy helyi ózdi műhelytulajdonos szeretne: kézzel készített cipők. Folyamatos társadalmi egyeztetésben gondolkodunk.
Azt írja a programjában, hogy nagyon fontos a befektetők csábítása, ráadásul személyesen ismer is befektetőket.
Így van, kapcsolatokon keresztül már érkeztek hozzám megkeresések. Nem tudok most megnevezni senkit. Az egyik megkeresés egy konténergyárról szólt. De ez csak egy, szóval még nem indultunk el ebbe az irányba. Egy hónap múlva jöjjenek vissza, akkor öt órát tudunk beszélni. Ahogy ezt a programot megírtam, engem utána egyszer éjszaka megválasztottak polgármesternek, és most itt ülök, és eddig csak a médiával beszéltem, és nem tudok semmi többet, mert még ezeket a kapcsolatokat sem tudtam felvenni. Ráadásul van egy Fidesz-KDNP-többség a közgyűlésben.