Az LMP az önkormányzati választás legnagyobb vesztese, állítja elemzésében a Political Capital. Ez marhaság – ezt meg Schiffer András mondja. Ha örömtüzeket nem is gyújtanak a pártban, egyáltalán nem érzik magukat vesztesnek. A pártelnök megmagyarázta, mit ért azalatt, hogy „hozták a kötelezőt„. Vigyázat, a cikkben sok lesz a szám!
Az LMP számára súlyos kudarc az önkormányzati választás – írta elemzésében a Political Capital (PC). Az elemzőcég részben arra építette ezt a megállapítást, hogy Budapesten nemcsak Csárdi Antal, az LMP főpolgármester-jelöltje teljesített jóval gyengébben, mint négy éve az akkori induló, Jávor Benedek (9,9 százalékról 5,7 százalékra csökkent az LMP-jelölt támogatottsága), de a polgármesterjelöltjeik is egy kivétellel mindenhol visszaestek.
– a PC ezért is tartja a választás legnagyobb vesztesének az LMP-t. A PC szerint az egyetlen előrelépés, hogy az LMP Pest megyében 8 százalékot ért el, a többi megyében viszont idén sem lépett ki a 3-6 százalékos sávból. „A baranyai és a Bács-Kiskun megyei 1-1 mellett így 3 Pest megyei mandátumot is begyűjtött a zöld párt. A megyei jogú városokban 13 polgármesterjelölt 1-8 százalék között teljesített, Szekszárdon pedig Hadházy Ákos 40 százalékot hozott, de ellene a baloldali pártok nem indítottak jelöltet" – olvasható az elemzésben.
Schiffer András pártelnök nem érzi, hogy az LMP lenne a legnagyobb vesztese a választásnak.
Önmagában politikatörténeti kuriózum Európában, ahogy az LMP egy pártszakadás és frakciómegsemmisülés után egy évvel talpon maradt,
a hat hónapon belül megrendezett három választás mindegyikén hozta legalább a kötelezőt. Tavaly 2 százalék körül mérték a pártot, innen sikerült felállni és bennmaradni a parlamentben" – mondta az Indexnek. Szerinte a hat hónapon belül megrendezett három választás értelemszerűen minden versenyző, és nem csak az LMP számára tette lehetetlenné, hogy áprilishoz képest támogatottságban nagyot lépjen előre. „Nem is ez volt a terv" – mondta.
Schiffer szerint ahol elindult az LMP, ott többségében teljesült a kampányban is hangoztatott elvárás és legalább egy képviselőjelöltjüket bejuttatták a testületbe. A számok:
Schiffer szerint az összehasonlításokkor azt is figyelembe kell venni, hogy a pártszakadás után 26 önkormányzati képviselőjük volt, az önkormányzati választás után azonban már 44 lesz, a főváros 23 kerületéből pedig húszban lett képviselője az LMP-nek, azaz mindenhol, ahol elindultak.
A májusi EP-választáson az LMP a legtöbb szavazókörben a Jobbik, MSZP, DK, E14 mögött ötödik ellenzéki pártként futott be. Most azokban a kerületekben, ahol az ellenzéki pártok külön indultak, voltak olyan választókerületek (az I. és XII. kerületben), ahol egyenesen az LMP lett a legerősebb ellenzéki párt – emlékeztetett Schiffer.
Így volt ez az öt „átfedéses” megye mindegyikében, de például a VIII. kerületben hiába szerepelt jobban a bajnaista polgármesterjelölt, mindegyik választókerületben az LMP-s kapott több szavazatot.
Azt azért a párt társelnöke is elismeri, hogy LMP mostani szereplésének gyenge pontja 2010 őszéhez képest a főpolgármesteri, valamint a kerületi és megyeszékhelyi polgármesteri verseny. De szerinte a PC budapesti elemzését azonban árnyalja, hogy – nyilván az új választási rendszertől nem függetlenül – eleve közel kétszer annyi kerületi polgármesterjelöltet indított az LMP a négy évvel ezelőtti választáshoz képest. „Már 2010 őszén is a legtöbb LMP-s polgármesterjelölt és főpolgármesterjelölt rosszabbul szerepelt a párt áprilisi támogatottságánál és a területi választókerületek átlagánál. Ez történt most is″ – magyarázta a visszaesést a pártelnök.
Schiffer szerint egy nem „váltó” hangulatban a hivatalban levő polgármester messze jobban teljesít pártja szavazótáboránál, és ennek rendre a győzelemre kevéssé esélyes pártok jelöltjei a kárvallottjai: erre nemcsak a fideszes fellegvárak a példák, de Szeged és Angyalföld is. „Négy évvel ezelőtt több „színváltás” volt a nagyvárosok, kerületek élén, mint most. Az erős civilszervezeti és független vetélytársak pedig tipikusan az LMP potenciális táborát apasztják elsősorban: ezt láttuk most Pécsett, Zuglóban, vagy például Szombathelyen is. Végül a képet tovább árnyalja két megyeszékhelyi LMP-s polgármesterjelölt sikere: a legjelentősebb természetesen a szekszárdi Hadházy Ákos, de kiemelkedőt nyújtott a kecskeméti Fejes Ferenc is" – mondta.
A főpolgármester-jelölés eleve szerencsétlenül alakult az LMP-nek, Csárdi Antal gyenge szereplése borítékolható volt. A párvezetés eredetileg Osztolykán Ágnes oktatáspolitikust, volt parlamenti képviselőt szemelte ki a feladatra, ő azonban némi gondolkodás után nemet mondott a felkérésre. Az Indexnek ezt azzal magyarázta, hogy a Pásztor Albert miskolci indítása utáni helyzetben a kampány a cigányügyről és az ő bőrszínéről szólt volna:
Teljesen más helyzet állt elő, amikor a DK előhúzta Pásztor Albertet. Általam okosnak tartott és a politikát jó érzékkel kezelő emberek szájából is elhangzott az az érvelés, hogy engem kellene szembeállítani Pásztor Alberttel.
Osztolykán büszke rá, hogy szakpolitikusként sikerült felépítenie magát, és el akarta kerülni, hogy a személye a cigánysága miatt legyen csak érdekes. Pártjának ezután már nem maradt ideje sem egy kellően ismert és erős jelöltet találnia, sem pedig egy ismeretlent felépítenie. Az LMP budapesti kongresszusán végül Schmuck Erzsébet parlamenti képviselő és Csárdi Antal között kis különbséggel utóbbi javára dőlt el a küzdelem. Forrásaink szerint a pártvezetés ebben a helyzetben nem is fűzött már sok reményt Csárdi jó szerepléséhez – inkább azon izgultak, hogy a kerületi jelöltek hozzanak elég szavazatot, és meglegyen a fővárosi közgyűlésben a kompenzációs mandátum.
2010-ben eredetileg három LMP-s képviselő is bekerült a fővárosi közgyűlésbe, a 2013 februári pártszakadáskor azonban Somfai Ágnes, Hanzély Ákos és Kaltenbach Jenő is otthagyta az LMP-t, hogy a PM-es szakadárokkal tartson. A 2010-es hárommal szemben most tehát csak egyetlen LMP-s, Csárdi Antal szerzett helyet a fővárosi testületben, ugyanakkor maga a mandátumkiosztási rendszer is alapvetően megváltozott. Ennek köszönhető az is, hogy a meccset az LMP-ből kiváló PM-esekkel végül 1-1-re hozta ki Schifferék pártja, ugyanis a fővárosi közgyűlésnek az új zuglói PM-es polgármester, Karácsony Gergely is automatikusan tagja lett.
Az LMP-ben a legfájóbb veszteségnek Szombathelyet és a már az ajánlásgyűjtésen elvérzet Sopront tartják, ahol 1-1 meglévő LMP-s mandátumot buktak el. A veszteséglistához tartozik még, hogy korábban Pécsett, Kecskeméten, valamint a II., XII. és XI. kerületekben is dupla mandátumokat szerzett a párt, most viszont meg kellett elégednie mindenütt eggyel. Schiffer szerint ennek azonban az is az oka, hogy egyszerűen „többszereplősebb” lett a verseny az érintett településeken 2010-hez képest.
A veszteségek mellett pár helyen erősíteni is tudott a párt, három új megyeszékhelyi és két új kerületi mandátumot szerzett: Debrecenben, Tatabányán, Zalaegerszegen, a XVII. és a XXII. kerületben négy évvel ezelőtt az LMP még egyáltalán nem nyert mandátumot. Pest megyében pedig a 8 százalékos eredménynek köszönhetően a négy évvel ezelőtti nullához képest most három képviselőt küldenek a közgyűlésbe. És lett egy képviselője a pártnak Mosonmagyaróváron is.
Schiffer szerint azért sem értékelik kudarcként az eredményt, mert néhány kisebb településen is meg tudtak ragadni, vagy a jelöltjük jó eredményt ért el. „A tízezer lakos feletti Budakeszin Szél Bálint 30 százalék körüli eredménnyel maradt alul. Tarnabodon az LMP-s Fehér János Zoltán 37 százalékkal lett második a polgármesterjelölti futamban. Felcsúton Szatmári Ildikó 9 százalékkal lett Mészáros Lőrinc legerősebb ellenfele, míg Szentmártonkátán az LMP-s polgármesterjelölt, Mikus Veronika 7 százalékot szerzett. Csobánkán a függetlenként induló, de LMP-tag Schiffer Zsolt második helyen került be a testületbe" – sorolta a pártelnök.